Közeleg a parlagfű szezonja
Hamarosan indul a parlagfűszezon, amelynek természetesen senki nem örül túlságosan. A növény pollenjét az elmúlt napokban már szerte az országban mérték a levegőben, de az értékek még nem értek el magas koncentrációt. A kánikulát követő enyhébb, csapadékosabb napok szintén elterelhetik a figyelmet a problémáról, pedig jobb, ha nem feledkezünk meg róla.
Legalábbis az, aki kiemelten érzékeny rá. A szakemberek azt tanácsolják, hogy az allergiások még azelőtt kezdjék el szedni gyógyszerüket, mielőtt az első tünetek megjelennének. Így jobb eséllyel vészeljük át a nehezebb napokat, sőt kis szerencsével akár az egész szezont megúszhatják. Sajnos a parlagfű szezonja hosszú, augusztus elejétől/közepétől akár késő őszig is eltarthat.
Azok, akiknél még nem diagnosztizáltak allergiát, de rendszeresen jelentkeznek az orrfolyásos, tüsszentéses, szemviszketéses tünetek, mindenképpen forduljanak orvoshoz, elsőre semmiképpen sem érdemes a vény nélküli gyógyszerek között válogatni.
A gyógyszerek mellett természetesen az allergiások sok minden mást is tehetnek közérzetük, állapotuk javítása érdekében. Ilyen például a gyakori hajmosás, a szabadban tartózkodás időpontjaira való odafigyelés, vagy a különböző ételek okozta keresztallergia kialakulásának megelőzése.
Fotó:
Pixabay.com
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?
A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.
Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa
A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).