A szexfüggőség létező fogalom
- Dátum: 2015.06.17., 20:57
- alkohol, boldogsághormon, cigaretta, drog, élvezet, endorfin, figyelem, függőség, hiányérzet, játékfüggőség, játékszenvedély, kávé, kockázatvállalás, szenvedélybetegség, szeretethiány, szex, szexfüggőség, terapeuta
Függeni sok mindentől lehet: az ismert szenvedélyek közé tartoznak a kávé, a cigaretta, az alkohol, valamint a drogok. A játékszenvedély ma már az ismertebb függőségek közé tartozik, amikoris a szenvedélybeteg bármennyi pénzt eljátszik, ami a keze közé kerül, nem törődve ennek következményeivel. Nem tudhatjuk, mennyire szorult vissza ez a jelenség azzal, hogy korlátozták a játékgépek elhelyezésének lehetőségét hazánkban. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a szexuális élet területén is jelentkezhet a játékfüggőséghez hasonlítható szenvedélybetegség.
A szex endorfint, azaz boldogsághormonokat termel - nem véletlen, hogy sokan a csokoládéhoz hasonlítják, mint édes élvezetet. Innen indul a függőség kialakulása: a szexfüggők, mint általában a szenvedélybetegek, valamilyen hiányt szeretnének pótolni az életükben. Lehet az például a szeretethiány valamilyen formája. Nem biztos, hogy a probléma eredetét a jelenben kell keresni. Elképzelhető, hogy a függő az aktuális figyelmet hiányolja, de akár gyerekkori eredetű is lehet a hiányérzet, amit pótolni szeretne.
A szexfüggőség azért kevésbé ismeretes jelenség, mert sokan összekeverik az erős szexuális vággyal. Mivel az emberek nem egyforma libidóval rendelkeznek, azaz van, aki jobban kívánja a szexet, míg másoknak alacsonyabb szexuális aktivitás is elegendő, így nehéz lehet behatárolni, hogy hol van az a pont, amikor már függőségről beszélünk. A választ a hétköznapi életben kell keresni, nem pedig az ágyban.

A szexfüggő életére erősen hatással van szenvedélye: a játékszenvedéllyel küzdőhöz hasonlóan gondolatai folyamatosan szenvedélye tárgya körül forognak, azért bármit megtesz, kockáztat, és egy lapra tesz fel. A szexfüggő esetén nem arról van szó, hogy a megcsalást, a "csajozást/pasizást" áhítja, hanem a folyamatos szexen, az élvezet fenntartásán van a hangsúly. Olyan ez számára, mint egy hullámvasút: szex közben jól és boldognak érzi magát, de amint nem szexuális helyzetben van, máris eluralkodik rajta a letörtség, és újra vágyakozik az izgalom, a szenvedély érzésére. Hiszen akkor érzi magát boldognak, teljesnek - más hétköznapi öröm azonban már nem tudja kielégíteni. Jellemző, hogy szinte gondolkodás nélkül kockáztatja a családi életét, a munkahelyét, vagy bármi mást annak érdekében, hogy pillanatnyi kielégülést élhessen át. Pontosan úgy, mint ahogy az alkoholisták is sok mindenre hajlandóak egy újabb pohár ital érdekében. Ezt persze kísérhetik lelkiismeret-furdalással terhelt szakaszok, de ebből is egy ördögi kör válik: a gyülekező felhők elől ismét a szexbe menekül a szexfüggő személy.
A jelenségre ugyanaz igaz, mint más szenvedélybetegségre, hogy komolyabb probléma esetén már nem megoldás a szidás, az ostorozás. A függőnek fel kell ismernie függősége tárgyát, és azt, hogy élete a szenvedélye miatt kikerült az irányítása alól, és függése eluralkodott rajta. Csak a beismerést követően lehetséges a gyógyulás, amely mindig az első lépés a megoldás felé. A változáshoz pedig a mélyen rejlő okokat kell feltárni és kezelni: terapeuta segítségével lehet megkeresni, hogy mi okozza a hiányérzetet, és hogyan lehet azt kezelni mind a múltban, mind pedig a jelenben. Segítséget kérni ebben az esetben sem szégyen: a szakemberek pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez a fajta függőség sem különbözik a többitől - és talán nem is gondolnánk, de a jelenség nem is olyan ritka.
Jövő héten folytatjuk a témát, és a pornófüggőség jelenségével foglalkozunk.
Fotó:
Pixabay.com
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.