A szexfüggőség létező fogalom
- Dátum: 2015.06.17., 20:57
- alkohol, boldogsághormon, cigaretta, drog, élvezet, endorfin, figyelem, függőség, hiányérzet, játékfüggőség, játékszenvedély, kávé, kockázatvállalás, szenvedélybetegség, szeretethiány, szex, szexfüggőség, terapeuta
Függeni sok mindentől lehet: az ismert szenvedélyek közé tartoznak a kávé, a cigaretta, az alkohol, valamint a drogok. A játékszenvedély ma már az ismertebb függőségek közé tartozik, amikoris a szenvedélybeteg bármennyi pénzt eljátszik, ami a keze közé kerül, nem törődve ennek következményeivel. Nem tudhatjuk, mennyire szorult vissza ez a jelenség azzal, hogy korlátozták a játékgépek elhelyezésének lehetőségét hazánkban. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a szexuális élet területén is jelentkezhet a játékfüggőséghez hasonlítható szenvedélybetegség.
A szex endorfint, azaz boldogsághormonokat termel - nem véletlen, hogy sokan a csokoládéhoz hasonlítják, mint édes élvezetet. Innen indul a függőség kialakulása: a szexfüggők, mint általában a szenvedélybetegek, valamilyen hiányt szeretnének pótolni az életükben. Lehet az például a szeretethiány valamilyen formája. Nem biztos, hogy a probléma eredetét a jelenben kell keresni. Elképzelhető, hogy a függő az aktuális figyelmet hiányolja, de akár gyerekkori eredetű is lehet a hiányérzet, amit pótolni szeretne.
A szexfüggőség azért kevésbé ismeretes jelenség, mert sokan összekeverik az erős szexuális vággyal. Mivel az emberek nem egyforma libidóval rendelkeznek, azaz van, aki jobban kívánja a szexet, míg másoknak alacsonyabb szexuális aktivitás is elegendő, így nehéz lehet behatárolni, hogy hol van az a pont, amikor már függőségről beszélünk. A választ a hétköznapi életben kell keresni, nem pedig az ágyban.

A szexfüggő életére erősen hatással van szenvedélye: a játékszenvedéllyel küzdőhöz hasonlóan gondolatai folyamatosan szenvedélye tárgya körül forognak, azért bármit megtesz, kockáztat, és egy lapra tesz fel. A szexfüggő esetén nem arról van szó, hogy a megcsalást, a "csajozást/pasizást" áhítja, hanem a folyamatos szexen, az élvezet fenntartásán van a hangsúly. Olyan ez számára, mint egy hullámvasút: szex közben jól és boldognak érzi magát, de amint nem szexuális helyzetben van, máris eluralkodik rajta a letörtség, és újra vágyakozik az izgalom, a szenvedély érzésére. Hiszen akkor érzi magát boldognak, teljesnek - más hétköznapi öröm azonban már nem tudja kielégíteni. Jellemző, hogy szinte gondolkodás nélkül kockáztatja a családi életét, a munkahelyét, vagy bármi mást annak érdekében, hogy pillanatnyi kielégülést élhessen át. Pontosan úgy, mint ahogy az alkoholisták is sok mindenre hajlandóak egy újabb pohár ital érdekében. Ezt persze kísérhetik lelkiismeret-furdalással terhelt szakaszok, de ebből is egy ördögi kör válik: a gyülekező felhők elől ismét a szexbe menekül a szexfüggő személy.
A jelenségre ugyanaz igaz, mint más szenvedélybetegségre, hogy komolyabb probléma esetén már nem megoldás a szidás, az ostorozás. A függőnek fel kell ismernie függősége tárgyát, és azt, hogy élete a szenvedélye miatt kikerült az irányítása alól, és függése eluralkodott rajta. Csak a beismerést követően lehetséges a gyógyulás, amely mindig az első lépés a megoldás felé. A változáshoz pedig a mélyen rejlő okokat kell feltárni és kezelni: terapeuta segítségével lehet megkeresni, hogy mi okozza a hiányérzetet, és hogyan lehet azt kezelni mind a múltban, mind pedig a jelenben. Segítséget kérni ebben az esetben sem szégyen: a szakemberek pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez a fajta függőség sem különbözik a többitől - és talán nem is gondolnánk, de a jelenség nem is olyan ritka.
Jövő héten folytatjuk a témát, és a pornófüggőség jelenségével foglalkozunk.
Fotó:
Pixabay.com
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.