Nagyító alatt az iskolai füzetek
- Dátum: 2015.05.22., 08:54
- „macskakaparás”, finommotorika, íráskép, írástanulás, kézírás, kudarc, önértékelés, személyiségfejlődés, szorongás
Az írástanulás fontos mozzanata a gyerekek fejlődésének, amellett, hogy jelentősen befolyásolja az egész iskolai pályafutást, az önértékelésre is komoly hatást gyakorolhat. A rendezetlen füzetet, illetve a kusza betűket érdemes komolyan venni, a szakértők szerint ugyanis ezek figyelmeztető jelzések.
Fel kell figyelni arra, ha a gyerek írásképe rendezetlen, és ha a betűk formálása problémás, de korántsem kifizetődő a bűntető, elmarasztaló szülői reakció. Sok tényező nehezítheti az írástanulást, kisiskoláskor elején még gyakran fejletlen a finommotorika, probléma lehet a figyelemmel, a koncentrációval, illetve a külső teljesítményelvárások bénító hatására is megjelenhet az úgynevezett „macskakaparás”.
Amikor nem sikerül a betűk formálása úgy, ahogyan azt elvárnák, a gyerekben kialakulhat egy szorongás, egy kudarcérzés, amely hosszú távon is negatív hatású lehet. A lemaradás, és a sorozatos kudarcok hatására a sikertelenség az önértékelés része lesz, amely tovább fokozza a problémát.
A kamaszkorban megjelenő kusza betűk viszont egészen mást jelentenek, általában a természetes identitásválság lenyomatai. 18-20 éves korra pedig, az öndefiniálás fontos részeként kialakul a viszonylag állandó mintázatot mutató egyéni íráskép.
Az írástanulás tehát egy nagyon hosszú folyamat, mely kapcsolatban áll a személyiségfejlődéssel, sikerei, kudarcai nemcsak az egész iskolai pályafutást határozzák meg, hanem a gyerek önértékelésének alakulását is.
Egyébként a szakértők szerint az írástanulás és az önértékelés kapcsolata nemcsak egyirányú hatásmechanizmus. Vagyis az írástanulás kudarcai egyrészről negatívan befolyásolhatják a gyerek önértékelését is, másrészről pedig maga az önértékelési problémák is tükröződhetnek az írásképen.
Fotó:
Pixabay.com
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?