Menü

Az a bizonyos ex-sztori… Muszáj féltékenykedni?

Volt barátok, és volt barátnők, azaz az exek… A legtöbben ösztönösen féltékenyek rájuk. A kerülendő személyek listáján első helyen szerepelnek, és arra vágyunk, hogy ne csak mi ne akarjunk velük találkozni, hanem a párunk is kerülje el őket minél messzebbre. Vajon a hasznunkra válik ez a féltékeny és gyötrő érzés?

Biztosan mindannyian hallottunk már olyan történeteket, ahol a volt barát, vagy barátnő megkeserítette a kapcsolatot az ármánykodásával. Ez azonban elég ritka: a legtöbb esetben csak egy klasszikus történetet képviselnek az exek: egy volt kapcsolatot, amelynek valamiért, okkal, vége lett és lezárult. Akkor miért féltékeny az ember rájuk mégis, ösztönösen? Ebben az érzésben az alábbi tényezők is szerepet játszanak:

  • Furcsa érzés belegondolni, hogy valaha, nemrégiben a kedvesünk még őt ölelte, őt csókolta, vele élt, és őt hívta fel telefonon, ha fájt a szíve. Ebbe belegondolunk, és máris vizualizáljuk a fejünkben kettejük közös képét. Olyan, mintha a párunkat valaki mással látnánk az utcán, vagy a filmvásznon.
  • Azt érezzük, hogy ő valamiért több nálunk: több közös élményük, emlékük, együtt töltött évük van, jobban ismerik egymást, mint mi most, vagy vékonyabb a karja/nagyobb a kocsija, ésatöbbi. Természetesen az összehasonlítgatásnak nem sok alapja van…

Hány és hány olyan történetet hallottunk, ahol a pár végül szakított, és a férfi, vagy a nő az exe mellett kötött ki, netán éppen ő generálta a szakítást? Ezek mind-mind ott vannak a tudatunk mélyén, és sosem egy kellemes opció. Az már más kérdés, hogy az exekkel való kibékülésnek sokszor nincs több alapja, mint hogy társunk találkozik egy őt elvarázsoló idegennel. Sőt: egy idegenben még benne van az új lehetőség, az ex pedig valamiért a múlt részébe került.

Sok mindent fel lehetne sorolni, de minden tényező hátterében egy kulcsfontosságú elem áll: a bizalom, önmagunkban és a társunkban. Ha nagyon féltékenyek vagyunk az exre, főleg arra utaló alap nélkül, akkor bizonyos, hogy vagy a párunk iránti bizalom sérült, vagy a magunkba vetett hit sérült már eleve. Az utóbbinak több esélye van, ugyanis a féltékenység, valamint az ezzel kapcsolatos kínzó érzések általában onnan indulnak, hogy nem bízunk magunkban. Nincs annyi önbizalmunk, hogy higgyünk abban: ha közöttünk a társunkkal igaz, őszinte és mély szeretet van, akkor nem fog az exéhez visszamenni, nem ő lesz neki a fontosabb, hanem mi vagyunk az elsők az életében.

Ha sikerül eléggé hinnünk magunkban, akkor tudunk bízni a párunkban, és akkor tudunk függetlenedni attól a bizonyos ex-sztoritól. De hát akkor hogyan álljunk hozzá?

  • Fogadjuk el, hogy mindenkinek van múltja. Ez nekünk inkább előny lehet, mint hátrány, hiszen ennek köszönhető, hogy a párunk érettebb lett, tapasztalatokat szerzett. Biztosan sérült is, de azáltal tanult.
  • Gondoljunk hálával az exekre, ugyanis részben nekik köszönhetjük a párunkat! Ha ők nem szakítanak, akkor mi sem lennénk ott a szeretett férfi/nő mellett. Ha ők nincsenek együtt, akkor a párunkat nem a jelenlegi mivoltjában ismerjük meg, ugyanis minden ember alakít a másikon, és jelenleg általa is lett az, aki.
  • Mi értelme van féltékenynek lenni az exekre? Ami volt, elmúlt, bizonyára nem véletlenül szakítottak… Ha mégis egymáshoz találnának vissza velünk szemben, akkor bizony valami nagyon nem volt rendben a kapcsolatunkban, és homokvárra építkezett. Az ilyet jobb is elengedni. 

Fotó:
pixabay.com 

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.