Menü

Miért akarnak betiltani Magyarországon egy olyan vizsgálatot, amely akár meg is duplázhatja a lombikbébi programok eredményességét?

  • Dátum: 2015.05.14., 13:28

A felmérések szerint egyre több meddő pár van ma Magyarországon és ugyanez a tendencia figyelhető meg egész Európában. A gyermek után vágyó párok majdnem 80-90%-ában azonban a meddőség eredményesen kezelhető gyógyszerekkel, a reproduktív rendszer funkciójának sebészi helyreállításával, valamint az asszisztált reprodukciós technikák, úgy mint az in vitro fertilizáció, az ún. lombikbébi eljárás segítségével. A preimplantációs genetikai vizsgálatot követő embrió beültetésekkel a jelenlegi 20%-ról 60-70%-ra növelhető a teherbeesés aránya. A genetikai vizsgálat után történő lombikbébi kezelést Magyarországon, a Versys Clinics 2014-es adatai alapján eddig 55,38%-os sikerrel végezte, azonban a hazai Humán Reprodukciós Bizottság genetikai manipuláció veszélyére és a módszer még kísérleti jellegére hivatkozva be akarja tiltatni, s ezzel nők ezreitől vehetik el az esélyt a leghatékonyabb módszerhez való hozzáféréshez.

Közismert tény, hogy a társadalmi változások eredményeképpen a gyermekvállalás ideje egyre későbbre tolódik. A meddőség terjedéséről a változó életmód is tehet: az első helyen a karrier áll, és csak utána jön a családtervezés, s mindeközben ott a sokak életét megkeserítő stressz faktor is. Így nem meglepő, hogy a spontán teherbe esés esélye 19-26 életév között kétszer nagyobb, mint 35-39 életév között. Alombikbébi (IVF) programokban részt vevő nők átlagos életkora pedig ma már 35 és 40 év közé tehető. A késői gyermekvállalásra és a nehéz teherbeesés problémájára jelent megoldást többek között az IVF program.

Csökkenő vetélési, növekvő terhességi arány

Az IVF programok új lehetőséget nyitottak a meddőség kezelésében. Azonban ezek sikeressége sem haladja meg nemzetközi szinten a 19-20%-ot. A PGD-A - array CGH (aCGH) módszer bevezetésével nemzetközi kutatási eredmények 69,1%-os terhességi arányt értek el. Jelenleg világszerte a legelterjedtebb preimplantációs genetikai vizsgálatnak ez a módszer számít. Magyarországon egyedül a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet alkalmazza az eljárást, amellyel 2014-ben 55,38%-os terhességi arányt tudott elérni. Ez kiemelkedő eredménynek számít mind hazai, mind pedig külföldi viszonylatban. A preimplantációs genetikai vizsgálatok (PGD-A) segítségével a vetélési arány a várt 33,1%-ról 6,9%-ra esett vissza, sőt csökkent a nagy anyai és gyermeki kockázattal járó ikerterhességek előfordulásának gyakorisága is.

30 országban működő módszert tilthatnak be itthon

A preimplantációs genetikai vizsgálatokat (PGD-A) világszerte körülbelül 30 országban, Európában pedig 13 országban használják diagnosztikai célokra. A módszerrel elérhető a legmagasabb minőségű meddőségi kezelés, vagyis az egy embrió beültetésével létrehozott, biztonságos egyes terhesség. A vizsgálatot a hazai Humán Reprodukciós Bizottság azonban „embrión végzett kísérletnek” bélyegezte, és május 15-ét követően akár be is tiltathatja. 

„A preimplantációs genetikai vizsgálat során a beültetés előtti előembriók kromoszómáinak számbeli eltéréseit vizsgálják. Így még a beültetés előtt meghatározzák melyik embrió életképtelen, vagy melyik hordoz súlyos genetikai rendellenességet” - mondta Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics főorvosa. „A Humán Reprodukciós Bizottság a vizsgálat hazai megszüntetésével nők ezreitől veheti el az esélyt a tudomány mai állása szerinti leghatékonyabb kezelési módszer alkalmazásától.”

A Versys Clinics meggyőződése, hogy a preimplantációs genetikai vizsgálatok végzése - a megfelelő indikációk fennállása esetén - a meddő párok legjobb érdekeit szolgálja, a hatékonyabb kezelés előnyösebb számukra.

Forrás, infografika:
eurolex

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.