Menü

Az álom, mint az önismeret elmélyítésének eszköze

Álmainkban az elvárások kontrollja nélkül nyerhetnek szabad utat vágyaink, illetve céljaink. Gyakran még azt is nagyon nehéz megfogalmaznunk, hogy mire vágyunk, de álmaink segítségével legmélyebb vágyainkat is a felszínre hozhatjuk.

Álmainkban feldolgozzuk a minket érő ingereket, élményeket, ezáltal az álmok feszültségcsökkentő szereppel is bírnak. Ha figyelünk rájuk, személyiségünknek olyan részei is láthatóvá válnak, melyeket eddig a külső-belső elvárások elnyomtak bennünk.

Álmainkban megjelenő helyzetek arról is árulkodnak többek között, hogy mi okoz nekünk nehézséget, mitől félünk. Gyengeségeinkről nehéz beszélni, és nem szeretünk szembenézni velük, de álmainkban mégis gyakran visszaköszönthetnek. Ahhoz azonban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, illetve a világot általában, szükséges hogy tisztában legyünk erősségeinkkel és gyengeségeinkkel egyaránt.

Az álmok világa sok lehetőséget rejt számunkra, álmainkban a fantázia átveszi az uralmat az ész felett, ami fokozhatja kreativitásunkat. Álmainkban „hozott anyaggal” dolgozunk, vagyis minden bennünk van, csak egyrészt átrendeződik a fontossági sorrend, másrészt pedig egy teljesen más logika szerint működő dimenziót kapunk. Ebben a dimenzióban nem a szokványos módon gondolkodunk, ez pedig egy teljesen más nézőpontot jelent, mely önismereti szempontból nagyon hasznos lehet.

Érdemes tehát tudatosan foglalkoznunk álmainkkal, ha feljegyezzük és megpróbáljuk értelmezni őket, közelebb juthatunk önmagunkhoz. Az önismeret elmélyítése pedig önbizalomhoz, kontrollhoz, kreativitáshoz vezet, melyeket az álmok világán túl kamatoztathatunk is.

Fotó:
pixabay.com

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.