Az álom, mint az önismeret elmélyítésének eszköze
- Dátum: 2015.05.12., 15:55
- Ábrahám Adrienn
- álom, kreativitás, önbizalom, önismeret
Álmainkban az elvárások kontrollja nélkül nyerhetnek szabad utat vágyaink, illetve céljaink. Gyakran még azt is nagyon nehéz megfogalmaznunk, hogy mire vágyunk, de álmaink segítségével legmélyebb vágyainkat is a felszínre hozhatjuk.
Álmainkban feldolgozzuk a minket érő ingereket, élményeket, ezáltal az álmok feszültségcsökkentő szereppel is bírnak. Ha figyelünk rájuk, személyiségünknek olyan részei is láthatóvá válnak, melyeket eddig a külső-belső elvárások elnyomtak bennünk.
Álmainkban megjelenő helyzetek arról is árulkodnak többek között, hogy mi okoz nekünk nehézséget, mitől félünk. Gyengeségeinkről nehéz beszélni, és nem szeretünk szembenézni velük, de álmainkban mégis gyakran visszaköszönthetnek. Ahhoz azonban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, illetve a világot általában, szükséges hogy tisztában legyünk erősségeinkkel és gyengeségeinkkel egyaránt.
Az álmok világa sok lehetőséget rejt számunkra, álmainkban a fantázia átveszi az uralmat az ész felett, ami fokozhatja kreativitásunkat. Álmainkban „hozott anyaggal” dolgozunk, vagyis minden bennünk van, csak egyrészt átrendeződik a fontossági sorrend, másrészt pedig egy teljesen más logika szerint működő dimenziót kapunk. Ebben a dimenzióban nem a szokványos módon gondolkodunk, ez pedig egy teljesen más nézőpontot jelent, mely önismereti szempontból nagyon hasznos lehet.
Érdemes tehát tudatosan foglalkoznunk álmainkkal, ha feljegyezzük és megpróbáljuk értelmezni őket, közelebb juthatunk önmagunkhoz. Az önismeret elmélyítése pedig önbizalomhoz, kontrollhoz, kreativitáshoz vezet, melyeket az álmok világán túl kamatoztathatunk is.
Fotó:
pixabay.com
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.