Az álom, mint az önismeret elmélyítésének eszköze
- Dátum: 2015.05.12., 15:55
- Ábrahám Adrienn
- álom, kreativitás, önbizalom, önismeret
Álmainkban az elvárások kontrollja nélkül nyerhetnek szabad utat vágyaink, illetve céljaink. Gyakran még azt is nagyon nehéz megfogalmaznunk, hogy mire vágyunk, de álmaink segítségével legmélyebb vágyainkat is a felszínre hozhatjuk.
Álmainkban feldolgozzuk a minket érő ingereket, élményeket, ezáltal az álmok feszültségcsökkentő szereppel is bírnak. Ha figyelünk rájuk, személyiségünknek olyan részei is láthatóvá válnak, melyeket eddig a külső-belső elvárások elnyomtak bennünk.
Álmainkban megjelenő helyzetek arról is árulkodnak többek között, hogy mi okoz nekünk nehézséget, mitől félünk. Gyengeségeinkről nehéz beszélni, és nem szeretünk szembenézni velük, de álmainkban mégis gyakran visszaköszönthetnek. Ahhoz azonban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, illetve a világot általában, szükséges hogy tisztában legyünk erősségeinkkel és gyengeségeinkkel egyaránt.
Az álmok világa sok lehetőséget rejt számunkra, álmainkban a fantázia átveszi az uralmat az ész felett, ami fokozhatja kreativitásunkat. Álmainkban „hozott anyaggal” dolgozunk, vagyis minden bennünk van, csak egyrészt átrendeződik a fontossági sorrend, másrészt pedig egy teljesen más logika szerint működő dimenziót kapunk. Ebben a dimenzióban nem a szokványos módon gondolkodunk, ez pedig egy teljesen más nézőpontot jelent, mely önismereti szempontból nagyon hasznos lehet.
Érdemes tehát tudatosan foglalkoznunk álmainkkal, ha feljegyezzük és megpróbáljuk értelmezni őket, közelebb juthatunk önmagunkhoz. Az önismeret elmélyítése pedig önbizalomhoz, kontrollhoz, kreativitáshoz vezet, melyeket az álmok világán túl kamatoztathatunk is.
Fotó:
pixabay.com
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.