Az álom, mint az önismeret elmélyítésének eszköze
- Dátum: 2015.05.12., 15:55
- Ábrahám Adrienn
- álom, kreativitás, önbizalom, önismeret
Álmainkban az elvárások kontrollja nélkül nyerhetnek szabad utat vágyaink, illetve céljaink. Gyakran még azt is nagyon nehéz megfogalmaznunk, hogy mire vágyunk, de álmaink segítségével legmélyebb vágyainkat is a felszínre hozhatjuk.
Álmainkban feldolgozzuk a minket érő ingereket, élményeket, ezáltal az álmok feszültségcsökkentő szereppel is bírnak. Ha figyelünk rájuk, személyiségünknek olyan részei is láthatóvá válnak, melyeket eddig a külső-belső elvárások elnyomtak bennünk.
Álmainkban megjelenő helyzetek arról is árulkodnak többek között, hogy mi okoz nekünk nehézséget, mitől félünk. Gyengeségeinkről nehéz beszélni, és nem szeretünk szembenézni velük, de álmainkban mégis gyakran visszaköszönthetnek. Ahhoz azonban, hogy jobban megismerjük önmagunkat, illetve a világot általában, szükséges hogy tisztában legyünk erősségeinkkel és gyengeségeinkkel egyaránt.
Az álmok világa sok lehetőséget rejt számunkra, álmainkban a fantázia átveszi az uralmat az ész felett, ami fokozhatja kreativitásunkat. Álmainkban „hozott anyaggal” dolgozunk, vagyis minden bennünk van, csak egyrészt átrendeződik a fontossági sorrend, másrészt pedig egy teljesen más logika szerint működő dimenziót kapunk. Ebben a dimenzióban nem a szokványos módon gondolkodunk, ez pedig egy teljesen más nézőpontot jelent, mely önismereti szempontból nagyon hasznos lehet.
Érdemes tehát tudatosan foglalkoznunk álmainkkal, ha feljegyezzük és megpróbáljuk értelmezni őket, közelebb juthatunk önmagunkhoz. Az önismeret elmélyítése pedig önbizalomhoz, kontrollhoz, kreativitáshoz vezet, melyeket az álmok világán túl kamatoztathatunk is.
Fotó:
pixabay.com
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.