Testvéri (v)iszonyok
- Dátum: 2015.05.11., 08:03
- gyerekek, gyereknevelés, szülő, társas készségek, testvér, testvérek közötti kapcsolat, testvérkonfliktus
A legtöbb szülő akar testvért gyermekének, az egykeségről ugyanis általában nem vélekedünk túl jól. Egy testvér játszópajtás lehet, segítségével begyakorolhatóak a későbbi kapcsolatok kialakításához szükséges társas készségek.
Ez mind szép és igaz is, de az is tény, hogy semmi sem teszi jobban próbára a szülők idegrendszerét, mint a testvérek közötti veszekedés, civakodás, esetleg ellenségeskedés.
Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a testvérek közötti viszony milyensége időben stabil mintázatot mutat, a gyermekkorban letett alapok hosszú távon határozzák meg a testvérek kapcsolatát. Ezért különösen fontos, hogy szülőként tudjuk értelmezni és kezelni a testvérkonfliktusokat.
A testvérek közötti ellenségeskedést, évelődő, veszekedő, civakodó hangnem hátterében a szülői szeretetért és figyelemért való küzdelmet feltételezik leggyakrabban. Ám ez csak egy a sokféle tényező közül, amely befolyásolja a testvérek közötti viszonyt.
A testvérek számára valóban adott a lehetőség, hogy „begyakoroljanak” számos társas készséget, de a valóságban ez azt jelenti, hogy társas interakciók szélsőséges változatait is ki lehet próbálni, mindenféle komolyabb következmény nélkül. Hiszen egy testvért meg lehet bántani, anélkül, hogy ez a kapcsolat felbomlásával, vagy például kiközösítéssel járna.
A szakemberek szerint egy fordított jelenség is megfigyelhető, a gyerekek gyakran a barátaikkal elsajátított társas készségeket használják a testvéreikkel való kapcsolatban is. Vagyis a barátokkal való viszony jellege fogja meghatározni a kistestvérrel való kapcsolatot is.
Általában a legjobb testvérek között is van civakodás, ellentét - ez természetes, ha van mellette együttműködés, közös játék, akkor ezek a pozitív élmények ellensúlyozzák a feszültségeket. Fontos, hogy szülőként igyekezzünk olyan feltételeket teremteni, mely hozzásegíti a gyerekeket egy jó testvéri viszony kialakításához. Például érdemes olyan helyzeteket teremteni, melyben nem feltétlenül a nagyobbik gyerek erőfölénye dominál. Vagyis az életkori szakadékok áthidalásával, közös élményekkel, olyan helyzetek kialakításával, melyben a testvérek egymásra vannak utalva, és egyenrangúak támogathatjuk a jó testvéri viszony megalapozását gyermekkorban.
Fotó:
Pixabay.com
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.