Menü

Testvéri (v)iszonyok

A legtöbb szülő akar testvért gyermekének, az egykeségről ugyanis általában nem vélekedünk túl jól. Egy testvér játszópajtás lehet, segítségével begyakorolhatóak a későbbi kapcsolatok kialakításához szükséges társas készségek.

Ez mind szép és igaz is, de az is tény, hogy semmi sem teszi jobban próbára a szülők idegrendszerét, mint a testvérek közötti veszekedés, civakodás, esetleg ellenségeskedés.

Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a testvérek közötti viszony milyensége időben stabil mintázatot mutat, a gyermekkorban letett alapok hosszú távon határozzák meg a testvérek kapcsolatát. Ezért különösen fontos, hogy szülőként tudjuk értelmezni és kezelni a testvérkonfliktusokat.

A testvérek közötti ellenségeskedést, évelődő, veszekedő, civakodó hangnem hátterében a szülői szeretetért és figyelemért való küzdelmet feltételezik leggyakrabban. Ám ez csak egy a sokféle tényező közül, amely befolyásolja a testvérek közötti viszonyt.

A testvérek számára valóban adott a lehetőség, hogy „begyakoroljanak” számos társas készséget, de a valóságban ez azt jelenti, hogy társas interakciók szélsőséges változatait is ki lehet próbálni, mindenféle komolyabb következmény nélkül. Hiszen egy testvért meg lehet bántani, anélkül, hogy ez a kapcsolat felbomlásával, vagy például kiközösítéssel járna.

A szakemberek szerint egy fordított jelenség is megfigyelhető, a gyerekek gyakran a barátaikkal elsajátított társas készségeket használják a testvéreikkel való kapcsolatban is. Vagyis a barátokkal való viszony jellege fogja meghatározni a kistestvérrel való kapcsolatot is.

Általában a legjobb testvérek között is van civakodás, ellentét - ez természetes, ha van mellette együttműködés, közös játék, akkor ezek a pozitív élmények ellensúlyozzák a feszültségeket. Fontos, hogy szülőként igyekezzünk olyan feltételeket teremteni, mely hozzásegíti a gyerekeket egy jó testvéri viszony kialakításához. Például érdemes olyan helyzeteket teremteni, melyben nem feltétlenül a nagyobbik gyerek erőfölénye dominál. Vagyis az életkori szakadékok áthidalásával, közös élményekkel, olyan helyzetek kialakításával, melyben a testvérek egymásra vannak utalva, és egyenrangúak támogathatjuk a jó testvéri viszony megalapozását gyermekkorban. 

Fotó:
Pixabay.com

Alvás a gyerekkel – együtt vagy külön?

Együtt vagy külön aludjunk? Legyen-e külön szobája a gyereknek? Gyermeket nevelő szülők körében ez az egyik legmegosztóbb kérdés. Két határozottan elkülönülő tábor áll egymással szemben.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.