Testvéri (v)iszonyok
- Dátum: 2015.05.11., 08:03
- gyerekek, gyereknevelés, szülő, társas készségek, testvér, testvérek közötti kapcsolat, testvérkonfliktus
A legtöbb szülő akar testvért gyermekének, az egykeségről ugyanis általában nem vélekedünk túl jól. Egy testvér játszópajtás lehet, segítségével begyakorolhatóak a későbbi kapcsolatok kialakításához szükséges társas készségek.
Ez mind szép és igaz is, de az is tény, hogy semmi sem teszi jobban próbára a szülők idegrendszerét, mint a testvérek közötti veszekedés, civakodás, esetleg ellenségeskedés.
Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a testvérek közötti viszony milyensége időben stabil mintázatot mutat, a gyermekkorban letett alapok hosszú távon határozzák meg a testvérek kapcsolatát. Ezért különösen fontos, hogy szülőként tudjuk értelmezni és kezelni a testvérkonfliktusokat.
A testvérek közötti ellenségeskedést, évelődő, veszekedő, civakodó hangnem hátterében a szülői szeretetért és figyelemért való küzdelmet feltételezik leggyakrabban. Ám ez csak egy a sokféle tényező közül, amely befolyásolja a testvérek közötti viszonyt.
A testvérek számára valóban adott a lehetőség, hogy „begyakoroljanak” számos társas készséget, de a valóságban ez azt jelenti, hogy társas interakciók szélsőséges változatait is ki lehet próbálni, mindenféle komolyabb következmény nélkül. Hiszen egy testvért meg lehet bántani, anélkül, hogy ez a kapcsolat felbomlásával, vagy például kiközösítéssel járna.
A szakemberek szerint egy fordított jelenség is megfigyelhető, a gyerekek gyakran a barátaikkal elsajátított társas készségeket használják a testvéreikkel való kapcsolatban is. Vagyis a barátokkal való viszony jellege fogja meghatározni a kistestvérrel való kapcsolatot is.
Általában a legjobb testvérek között is van civakodás, ellentét - ez természetes, ha van mellette együttműködés, közös játék, akkor ezek a pozitív élmények ellensúlyozzák a feszültségeket. Fontos, hogy szülőként igyekezzünk olyan feltételeket teremteni, mely hozzásegíti a gyerekeket egy jó testvéri viszony kialakításához. Például érdemes olyan helyzeteket teremteni, melyben nem feltétlenül a nagyobbik gyerek erőfölénye dominál. Vagyis az életkori szakadékok áthidalásával, közös élményekkel, olyan helyzetek kialakításával, melyben a testvérek egymásra vannak utalva, és egyenrangúak támogathatjuk a jó testvéri viszony megalapozását gyermekkorban.
Fotó:
Pixabay.com
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.