A takarékoskodás ésszerű, a fukarkodás viszont hátráltatja a gyarapodást
- Dátum: 2015.05.08., 08:35
- anyagiak, áruhitel, befektetés, energia, értékek, fukar, gazdagság, gazdálkodás, gyarapodás, hitel, kölcsön, pénz, pénzügyek, spórolás, takarékoskodás
Takarékoskodunk, vagy fukar módon spórolunk? Nem mindegy. Az egyik ugyanis azt jelenti, hogy ésszerűen gazdálkodunk a meglévő javainkkal, a másikkal viszont olyan energiákat közvetítünk, amely elzárja a gyarapodás lehetőségét.
Az élet fontos része a gazdálkodás. Ez alatt nem csupán a pénzt értjük: gazdálkodunk az időnkkel, az energiánkkal, a vízzel, stb. Ha tehát a hétköznapjainkban szeretnénk megvalósítani valamiféle gazdálkodás-menedzsmentet, akkor nem csak az anyagi javainkat érdemes átgondolni, hanem az összes többit is. A pénzügyi helyzetünkre pedig ez az összes tényező hatással lehet. A „meglévő javainkkal” való takarékoskodás természetesen azt jelenti, hogy pl. nem eszement módon szórjuk a (még?) nem is létező pénzünket, és nem bocsátkozunk felesleges áruhitelekbe, vagy egyéb elkerülhető adósságokba. A takarékoskodás egyben egyfajta védelmi tényező is: óvjuk a környezetünket, az energia-, vagy pénzügyi tartalékainkat.
Mindez viszont nem jelent egyet a fukarkodással, a túlzásba vitt spórolással. Azzal ugyanis éppen azt vonzzuk be, hogy mindenből kevés van, és kevés is lesz. Ha folyamatosan azt közvetítjük magunk és a környezetünk felé, hogy „nincs”, „nem adunk”, akkor ugyanezt fogjuk visszakapni is. A kiváló anyagi helyzetben lévő emberek mind arról számoltak be, hogy bár a takarékoskodást fontosnak tartják (nyilván ki-ki a maga szintjén), de sokszor azáltal gyarapodtak tovább, hogy előtte adtak és adakoztak. Hiszen ez egyfajta befektetés, és aki nem fektet be (azaz mindent visszatart), az nem is kaphat vissza. Ha viszont szívesen adunk abból, amink van, természetesen az ésszerűség keretein belül, az nem jelenti azt, hogy elpazarolnánk a javainkat, vagy a pénzünket, hiszen ezáltal teremtünk olyan erőteret magunk körül, melynek révén oda-vissza áramlanak az energiák, és ezzel együtt természetesen mindaz, amivel gazdálkodunk.
Amint vetsz, úgy aratsz – tartja a régi mondás. Aki pedig nem vet semmit, az egy idő után nem is arathat, hiába is spórol a meglévő terményeivel…
Fotó:
pixabay.com
Milyen sportszakkört válasszunk a gyereknek?
Az iskolakezdés nemcsak a tanórák és a tankönyvek világát hozza el a fiatalok számára, hanem egyben a sportélet újra indulását is. A nyári szünet után ismét megtelnek a sportpályák, csarnokok és uszodák: kezdődnek a délutáni sportkörök, edzések, és a bajnokságokban is felpörög az idény.
„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes
A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.
Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe
Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.
Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét
A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.
Az olvasás világnapját ünnepeljük!
Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.