Menü

A takarékoskodás ésszerű, a fukarkodás viszont hátráltatja a gyarapodást

Takarékoskodunk, vagy fukar módon spórolunk? Nem mindegy. Az egyik ugyanis azt jelenti, hogy ésszerűen gazdálkodunk a meglévő javainkkal, a másikkal viszont olyan energiákat közvetítünk, amely elzárja a gyarapodás lehetőségét.

Az élet fontos része a gazdálkodás. Ez alatt nem csupán a pénzt értjük: gazdálkodunk az időnkkel, az energiánkkal, a vízzel, stb. Ha tehát a hétköznapjainkban szeretnénk megvalósítani valamiféle gazdálkodás-menedzsmentet, akkor nem csak az anyagi javainkat érdemes átgondolni, hanem az összes többit is. A pénzügyi helyzetünkre pedig ez az összes tényező hatással lehet. A „meglévő javainkkal” való takarékoskodás természetesen azt jelenti, hogy pl. nem eszement módon szórjuk a (még?) nem is létező pénzünket, és nem bocsátkozunk felesleges áruhitelekbe, vagy egyéb elkerülhető adósságokba. A takarékoskodás egyben egyfajta védelmi tényező is: óvjuk a környezetünket, az energia-, vagy pénzügyi tartalékainkat.

Mindez viszont nem jelent egyet a fukarkodással, a túlzásba vitt spórolással. Azzal ugyanis éppen azt vonzzuk be, hogy mindenből kevés van, és kevés is lesz. Ha folyamatosan azt közvetítjük magunk és a környezetünk felé, hogy „nincs”, „nem adunk”, akkor ugyanezt fogjuk visszakapni is. A kiváló anyagi helyzetben lévő emberek mind arról számoltak be, hogy bár a takarékoskodást fontosnak tartják (nyilván ki-ki a maga szintjén), de sokszor azáltal gyarapodtak tovább, hogy előtte adtak és adakoztak. Hiszen ez egyfajta befektetés, és aki nem fektet be (azaz mindent visszatart), az nem is kaphat vissza. Ha viszont szívesen adunk abból, amink van, természetesen az ésszerűség keretein belül, az nem jelenti azt, hogy elpazarolnánk a javainkat, vagy a pénzünket, hiszen ezáltal teremtünk olyan erőteret magunk körül, melynek révén oda-vissza áramlanak az energiák, és ezzel együtt természetesen mindaz, amivel gazdálkodunk.

Amint vetsz, úgy aratsz – tartja a régi mondás. Aki pedig nem vet semmit, az egy idő után nem is arathat, hiába is spórol a meglévő terményeivel…

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Hagyományos húsvét a modern világban

Mindenkinek kellemes húsvétolást kívánunk, családdal és barátokkal eltöltött programokat, élményeke, finom falatokat és jó időt a szabadtéri élményekhez! A húsvéti ünnep a megújulás és a hagyomány ünnepe.