Menü

A takarékoskodás ésszerű, a fukarkodás viszont hátráltatja a gyarapodást

Takarékoskodunk, vagy fukar módon spórolunk? Nem mindegy. Az egyik ugyanis azt jelenti, hogy ésszerűen gazdálkodunk a meglévő javainkkal, a másikkal viszont olyan energiákat közvetítünk, amely elzárja a gyarapodás lehetőségét.

Az élet fontos része a gazdálkodás. Ez alatt nem csupán a pénzt értjük: gazdálkodunk az időnkkel, az energiánkkal, a vízzel, stb. Ha tehát a hétköznapjainkban szeretnénk megvalósítani valamiféle gazdálkodás-menedzsmentet, akkor nem csak az anyagi javainkat érdemes átgondolni, hanem az összes többit is. A pénzügyi helyzetünkre pedig ez az összes tényező hatással lehet. A „meglévő javainkkal” való takarékoskodás természetesen azt jelenti, hogy pl. nem eszement módon szórjuk a (még?) nem is létező pénzünket, és nem bocsátkozunk felesleges áruhitelekbe, vagy egyéb elkerülhető adósságokba. A takarékoskodás egyben egyfajta védelmi tényező is: óvjuk a környezetünket, az energia-, vagy pénzügyi tartalékainkat.

Mindez viszont nem jelent egyet a fukarkodással, a túlzásba vitt spórolással. Azzal ugyanis éppen azt vonzzuk be, hogy mindenből kevés van, és kevés is lesz. Ha folyamatosan azt közvetítjük magunk és a környezetünk felé, hogy „nincs”, „nem adunk”, akkor ugyanezt fogjuk visszakapni is. A kiváló anyagi helyzetben lévő emberek mind arról számoltak be, hogy bár a takarékoskodást fontosnak tartják (nyilván ki-ki a maga szintjén), de sokszor azáltal gyarapodtak tovább, hogy előtte adtak és adakoztak. Hiszen ez egyfajta befektetés, és aki nem fektet be (azaz mindent visszatart), az nem is kaphat vissza. Ha viszont szívesen adunk abból, amink van, természetesen az ésszerűség keretein belül, az nem jelenti azt, hogy elpazarolnánk a javainkat, vagy a pénzünket, hiszen ezáltal teremtünk olyan erőteret magunk körül, melynek révén oda-vissza áramlanak az energiák, és ezzel együtt természetesen mindaz, amivel gazdálkodunk.

Amint vetsz, úgy aratsz – tartja a régi mondás. Aki pedig nem vet semmit, az egy idő után nem is arathat, hiába is spórol a meglévő terményeivel…

Fotó:
pixabay.com

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.

Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?

Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai

A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.