Sikeres önértékelés
- Dátum: 2015.02.24., 09:03
Egyre több szó esik az önismeret, illetve önértékelés fontosságáról. Általában a sikert a magas önértékeléssel párosítják, de vajon melyik következik melyikből?
A negatív önértékelésű emberek inkább hajlamosabbak a depresszióra, szorongásra és a pesszimizmusra is. Gyakran védő falat építenek maguk köré, vagyis közelebbi, intimebb kapcsolataikon kívül kevésbé vállalják fel nyíltan véleményüket, zárkózottabbak és gátlásosabbak is. Valójában mindez egyfajta kudarckerülésből fakad, kerülik az olyan helyzeteket, melyek alkalmával esetleg véleményüket megkérdőjelezik, vagy elutasítással találkozhatnak.
A nehézség abból fakad, hogy az önértékelés nem választás kérdése, hanem többek között olyan tényezőktől függ, mint például szülői példamutatás, kötődési mintázat, és általában véve az örökölt személyiségjegyek.
A jó hír azonban az, hogy ennek ellenére a negatív önértékelés nem hordozza sorszerűen a sikertelenséget is. Bár általában azt tapasztaljuk, hogy a siker a pozitív önértékelésű és magabiztos emberek sajátja, pszichológiai kutatások szerint ez nem ilyen egyértelmű ok-okozati összefüggés. Az eredményesség, illetve a sikerek növelik az önbizalmat és megalapozzák a pozitív önértékelést is.
Ezért ugyan az alacsony önértékelés egyben gátolhatja a kezdeményezőképességet, és de nem feltétlenül hordozza a sikertelenséget. Tehát akkor is lehetünk eredményesek, ha nem sikerorientáltak, hanem inkább kudarckerülőek vagyunk.
Az önismeret fejlesztése pedig eszköze lehet önértékelésünkből adódó korlátokat felismerésének és kezelésének.
Fotó:
pixabay.com
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.