Sikeres önértékelés
- Dátum: 2015.02.24., 09:03
Egyre több szó esik az önismeret, illetve önértékelés fontosságáról. Általában a sikert a magas önértékeléssel párosítják, de vajon melyik következik melyikből?
A negatív önértékelésű emberek inkább hajlamosabbak a depresszióra, szorongásra és a pesszimizmusra is. Gyakran védő falat építenek maguk köré, vagyis közelebbi, intimebb kapcsolataikon kívül kevésbé vállalják fel nyíltan véleményüket, zárkózottabbak és gátlásosabbak is. Valójában mindez egyfajta kudarckerülésből fakad, kerülik az olyan helyzeteket, melyek alkalmával esetleg véleményüket megkérdőjelezik, vagy elutasítással találkozhatnak.
A nehézség abból fakad, hogy az önértékelés nem választás kérdése, hanem többek között olyan tényezőktől függ, mint például szülői példamutatás, kötődési mintázat, és általában véve az örökölt személyiségjegyek.
A jó hír azonban az, hogy ennek ellenére a negatív önértékelés nem hordozza sorszerűen a sikertelenséget is. Bár általában azt tapasztaljuk, hogy a siker a pozitív önértékelésű és magabiztos emberek sajátja, pszichológiai kutatások szerint ez nem ilyen egyértelmű ok-okozati összefüggés. Az eredményesség, illetve a sikerek növelik az önbizalmat és megalapozzák a pozitív önértékelést is.
Ezért ugyan az alacsony önértékelés egyben gátolhatja a kezdeményezőképességet, és de nem feltétlenül hordozza a sikertelenséget. Tehát akkor is lehetünk eredményesek, ha nem sikerorientáltak, hanem inkább kudarckerülőek vagyunk.
Az önismeret fejlesztése pedig eszköze lehet önértékelésünkből adódó korlátokat felismerésének és kezelésének.
Fotó:
pixabay.com
Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.
Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.
ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.