Menü

Vajon mennyire javítja majd a közlekedési morált a szupertraffipax?

Már teszteli a rendőrség az új szupertraffipaxokat, amelyek a sebesség-túllépésen kívül rengeteg más közlekedési tényezőt képes lesz vizsgálni. Vajon csökken majd a balesetek száma, és javul a közlekedési morál az új típusú ellenőrzések következtében, vagy inkább bosszantó túlszabályozásról van szó? Nehéz kérdés.

Az új eszközök nemcsak a gépjárművek sebességének hajszálpontos mérésére lesznek képesek, hanem olyan információkat is eljuttatnak az ellenőrzőkhöz, minthogy bekapcsoltuk-e a biztonsági övet, áthajtottunk-e a záróvonalon, sárga és piros lámpán, telefonálunk-e vezetés közben. Egyszerre aggasztó és örömteli ez a hír.

Sokan bizakodóak: az új készülékek talán segítenek, hogy a lazán-vagányul autózók egy kicsit jobban odafigyeljenek és kevesebb szabálytalanságot, merészséget kövessenek el. Másrészt félelem-keltő a szituáció, hiszen bárkivel előfordulhat, hogy nem indexel, amikor érzékeli, hogy körülötte senki sem közlekedik, vagy hogy valamivel gyorsabban hajt a kelleténél. Lássuk be, a hazai útviszonyok nem segítik a sofőrök helyzetét: a rossz útviszonyok, kátyúk, lassan lekezelt időjárási körülmények mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy magára a szabályszerű és pontos közlekedésre kevesebb figyelem jusson.

Többen arra hivatkoznak, hogy a szomszédos Ausztriában például már azért is helyszíni bírság jár, ha 1-2 km/h-val túllépik a lakott területen belüli 50-es korlátozást. Így az ottani közlekedési kultúrába beépült, hogy általában hajszálpontosan, a sebességkorlátozást betartva közlekedjenek. Valamilyen ehhez hasonló javulást várnak Magyarországon is az új szupermasinák használatát követően. Csakhogy nyugati társainknál sokkal jobbak az útviszonyok, és jóval több az olyan gépkocsi, amelyben beépített tempomat (azaz sebességszabályozó) segíti az egyenletes tempójú és meghatározott sebesség szerinti közlekedést.

A vizsgálatok alapján nemcsak az ellenőrzések gyakorisága és szigorúsága befolyásolja a közlekedési morált az adott országban, hanem még sok más tényező, úgymint az adott nép vérmérséklete és általános kultúrája, a közlekedési szabályok ésszerűsége, valamint az útviszonyok, a gépjárművek minősége és a többi közlekedő reakciója is.

Bízzunk benne, hogy a büntetések szaporodása mellett fejlődőképesek a magyar autósok, és valóban csökken a balesetek, balesethelyzetek száma. Azért jó lenne, ha a gépi ellenőrzés mellett valahogy vizsgálni és szankcionálni tudnák a legveszélyesebb helyzeteket is, például ami a beláthatatlan helyeken történő előzéseket illeti. 

Fotó:
pixabay.com

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.

Segítsük az állatmenhelyeket: Hogyan tehetünk jót a rászoruló állatokért

Az állatmenhelyek rendkívül fontos szerepet töltenek be a társadalomban, hiszen ők biztosítják a védelmet, ellátást és szeretetet azoknak az állatoknak, akik gazdátlanul vagy rossz körülmények között élnek. Sajnos a menhelyek működése nem mindig egyszerű, hiszen folyamatosan szembesülnek a pénzhiánnyal, az önkéntesek hiányával és a túlzsúfoltsággal. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a társadalom minden tagja tegyen valamit az állatok védelméért.