Menü

Napjaink veszélye - az antibiotikum rezisztencia

  • Dátum: 2015.02.10., 18:42

Az antibiotikumok létjogosultsága a modern orvostudományban kétségbevonhatatlan. Számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani velük, napjainkban azonban mégis gyakorta indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Ennek következtében egyre sűrűbben esik szó az antibiotikum rezisztenciáról. Mit is jelent ez? 

A megfázás és influenza időszakának egyik leggyakoribb tünete a torokgyulladás, torokfájás. Egy nemrégiben végzett kutatás alapján[1] a válaszadók 12%-a leggyakrabban antibiotikumot szed, ha fáj a torka. Azonban a torokgyulladások, több mint 85%-át a felnőttek körében vírusok okozzák[2], melyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Az antibiotikumok a baktérium­fertőzések hatásos gyógyszerei, viszont a vírusok okozta torokgyulladások1 kezelésében nem segítenek. A WHO az Európai Antibiotikum Nap kapcsán közzétett kutatásából kiderült az is, hogy európai szinten az esetek 40 %-ban helytelenül írnak fel antibiotikumot[1].

[1]2014 októberében végzett kérdőíves kutatás, mely során 301 18 és 49 év közötti magyar férfit illetve nőt kérdeztek meg. A minta életkor-nem tekintetében súlyozva reprezentálja a felnőtt lakosságot 

Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata antibiotikum rezisztenciához vezethet. De mit is jelent ez?

A baktériumok megtanulnak “alkalmazkodni”, így egy idő után hatástalan lesz ellenük a korábban hatásos gyógymód, az antibiotikum. Ráadásul a rezisztenssé vált baktériumok tovább tudják adni ezt a tulajdonságot a következő generációknak és így egykönnyen “szuper” baktériumok alakulhatnak ki, azaz olyan kórokozók, melyek ellen valamennyi rendelkezésre álló antibiotikum hatástalan.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentése szerint[2], ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, és megállítani az antibiotikum rezisztencia továbbterjedését, annak komoly következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem fogja tudni felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük és így visszatérhetnek az antibiotikum előtti idők[3], amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen. Amennyiben nem mérséklődik az antibiotikumok túlzott mértékű illetve helytelen használata, akkor akár egy jelenleg kezelhető tüdőgyulladásba is belehalhat bárki a jövőben.

Antibiotikumokat csak indokolt esetben, orvosi utasításra szedjen. Ne hagyja abba a felírt antibiotikum szedését idő előtt, akkor sem ha már jobban érzi magát. A teljes gyógyuláshoz szükség van az orvosa által meghatározott mennyiség beszedésére. Az esetlegesen megmaradt gyógyszert soha ne adja át másnak és csak orvosi utasításra szedje ismételten.

[1]ÁNTSZ, https://www.antsz.hu/hir1/20141118-antibiotikum-nap.html

[2]World Health Organization. Factsheet No 194. Accessed 1 June 2013.http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs194/en/

[3]Baron S. Medical Microbiology 4th edition.Chapter 93.Infections of the Respiratory System. 1996

[2]Worrall Graham J. Can Fam Physician 2007; 53: 1961-2

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.

Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.

A hyaluronsav főbb hatásai

A hialuronsav fő feladata a víz visszatartása, így szöveteink hidratáltak maradnak. Legnagyobb mennyiségben a szemekben, a bőrben és kötőszöveteinkben található meg. A szervezet természetesen képes előállítani a számára szükséges mennyiséget, de az öregedés, környezeti tényezők és életmód hatására a hialuronsav szintje csökkenhet.

Erő a tányéron – mit tehetünk magunkért endometriózis mellett?

Az endometriózis egy krónikus, gyakran fájdalmas nőgyógyászati betegség, amelyben a méh belső nyálkahártyájához hasonló szövet a méhen kívül, leggyakrabban a petefészkeken, a petevezetőkön, a hasüregben vagy akár a húgyhólyagon és belek körül is megjelenik.