Menü

Napjaink veszélye - az antibiotikum rezisztencia

  • Dátum: 2015.02.10., 18:42

Az antibiotikumok létjogosultsága a modern orvostudományban kétségbevonhatatlan. Számos életveszélyes fertőzést lehet gyógyítani velük, napjainkban azonban mégis gyakorta indokolatlanul használjuk őket, például torokfájás esetén. Ennek következtében egyre sűrűbben esik szó az antibiotikum rezisztenciáról. Mit is jelent ez? 

A megfázás és influenza időszakának egyik leggyakoribb tünete a torokgyulladás, torokfájás. Egy nemrégiben végzett kutatás alapján[1] a válaszadók 12%-a leggyakrabban antibiotikumot szed, ha fáj a torka. Azonban a torokgyulladások, több mint 85%-át a felnőttek körében vírusok okozzák[2], melyekkel szemben az antibiotikumok hatástalanok. Az antibiotikumok a baktérium­fertőzések hatásos gyógyszerei, viszont a vírusok okozta torokgyulladások1 kezelésében nem segítenek. A WHO az Európai Antibiotikum Nap kapcsán közzétett kutatásából kiderült az is, hogy európai szinten az esetek 40 %-ban helytelenül írnak fel antibiotikumot[1].

[1]2014 októberében végzett kérdőíves kutatás, mely során 301 18 és 49 év közötti magyar férfit illetve nőt kérdeztek meg. A minta életkor-nem tekintetében súlyozva reprezentálja a felnőtt lakosságot 

Az antibiotikumok indokolatlan, illetve helytelen használata antibiotikum rezisztenciához vezethet. De mit is jelent ez?

A baktériumok megtanulnak “alkalmazkodni”, így egy idő után hatástalan lesz ellenük a korábban hatásos gyógymód, az antibiotikum. Ráadásul a rezisztenssé vált baktériumok tovább tudják adni ezt a tulajdonságot a következő generációknak és így egykönnyen “szuper” baktériumok alakulhatnak ki, azaz olyan kórokozók, melyek ellen valamennyi rendelkezésre álló antibiotikum hatástalan.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO jelentése szerint[2], ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikumok túlzott használatát, és megállítani az antibiotikum rezisztencia továbbterjedését, annak komoly következményei lehetnek. Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal szemben az orvostudomány már nem fogja tudni felvenni a harcot, mert nem lesz hatásos gyógyszer ellenük és így visszatérhetnek az antibiotikum előtti idők[3], amikor az emberek védtelenek voltak a komoly fertőzések ellen. Amennyiben nem mérséklődik az antibiotikumok túlzott mértékű illetve helytelen használata, akkor akár egy jelenleg kezelhető tüdőgyulladásba is belehalhat bárki a jövőben.

Antibiotikumokat csak indokolt esetben, orvosi utasításra szedjen. Ne hagyja abba a felírt antibiotikum szedését idő előtt, akkor sem ha már jobban érzi magát. A teljes gyógyuláshoz szükség van az orvosa által meghatározott mennyiség beszedésére. Az esetlegesen megmaradt gyógyszert soha ne adja át másnak és csak orvosi utasításra szedje ismételten.

[1]ÁNTSZ, https://www.antsz.hu/hir1/20141118-antibiotikum-nap.html

[2]World Health Organization. Factsheet No 194. Accessed 1 June 2013.http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs194/en/

[3]Baron S. Medical Microbiology 4th edition.Chapter 93.Infections of the Respiratory System. 1996

[2]Worrall Graham J. Can Fam Physician 2007; 53: 1961-2

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.