Multitasking képesség – a modern kor elvárása?
- Dátum: 2015.01.27., 08:47
- agykárosító, anya, apa, család, depresszió, döntéshozatal, fáradtság, figyelem, gyermek, igénybevétel, megosztott figyelem, multitasking, munkaerőpiac, munkáltató, munkavállaló, okostelefon, párhuzamos tevékenység, párkapcsolat, pihenés, számítástechnika, számítógép, szülő, televízió
Az úgynevezett „multitasking” fogalom a számítástechnikából ered, magyarra körülbelül úgy lehetne lefordítani, hogy egyszerre több feladatot, párhuzamos tevékenységeket folytatunk. Az informatika fejlődésével együtt az embertől is elvárja a világ azt a képességet, hogy minél több dologra legyen képes egyszerre figyelni. Vajon ez egy fejlesztendő képesség, amely elvárás ahhoz, hogy haladjunk a korral, vagy tönkretesszük magunkat, ha mindig megosztjuk a figyelmünket?
Bizonyos, hogy a munkaerőpiac modern szereplői elvárják a munkavállalóktól a multitasking képességeket. Egyszerre gépeljünk és telefonáljunk, teljesen egyértelmű… Az emberek a rohanó világban maguktól is próbálnak egyszerre több tevékenységet végezni, hátha akkor gyorsabban végeznek, behozzák a lemaradásukat, és lépést tudnak tartani az eszeveszett tempót diktáló környezetükkel.
Azok az emberek, akiknek kicsi gyerekük van, úgy tűnik automatikusan fejlődik a multitasking képességük, hiszen megszokottá válik a számukra, hogy egyik szemük a gyereken, másik pedig a feladatukon van. Többgyerekes családoknál mindez pedig hatványozódik. Nem is beszélve arról, ha az édesanya, vagy édesapa otthonról dolgozik, miközben a gyerekére vigyáz. A szülők fáradtságához nagyban hozzájárul, hogy nap mint nap van egyszerre a kezükben a gyerek és a fakanál/gereblye/laptop/telefon, stb. – és mindezekre párhuzamosan figyelnek, intézik, bonyolítják.

Bizony az egyszerre többfelé figyelés igencsak igénybe veszi az agyat. Egyes emberek könnyebben, mások nehezebben kivitelezik a megosztott figyelmet. Sőt, van aki még élvezi is, és lételeme, hogy egy időben több dolog történjen. Tény és való, hogy ez egy előnyös képesség a mai világban, de miközben kivitelezzük, figyeljünk oda magunkra és másokra is: ha családtagjaink, barátaink azt érzik, hogy sosem kapnak teljes figyelmet, csak részlegeset, mert nekünk közben mindig más dolgunk van, az káros a kapcsolatokra nézve. Arról nem is beszélve, hogy mindenkinek szüksége van pihenésre – néha már az is pihentető lehet, ha egyszerre csak egy dologra figyel, nem pedig többre.
Ráadásul a kutatók szerint agykárosító hatása lehet annak, ha egyszerre több képernyőn lógunk: televízió, számítógép, okostelefon… Ugyanis ez módosítja az agyunk azon területét, amely az érzelmek és a hangulat szabályozásáért felel, valamint segít az objektív gondolkodásban és a döntéshozatalban. Kimutatásuk szerint a depresszió egyik oka is lehet, ha több interaktív felületen szórjuk szét a figyelmünket párhuzamosan.
Fotó:
pixabay.com
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Művészetterápia, a felszabadító alkotás
Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.
Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola
Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.