A fejfájást gyakran a nyakmerevség okozza
- Dátum: 2015.01.27., 08:53
- ágymatrac, alvás, ellazulás, fejfájás, félelem, feszültség, izom, lélek, mozgásszegény életmód, nyakmerevség, párna, ragaszkodás, sport, stressz, testmozgás, ülőmunka
A fejfájás oka nagyon sok esetben valahol máshol keresendő, mint magában a fejben. Valamilyen hiánybetegséget, szervi elváltozást is jelezhet, de sok esetben az izmok megfeszülése, vagy nyaki problémák okozzák a rendszeres fejfájást. Sokszor a kulcs túlságosan is hétköznapi dolgokban rejlik…
A nyaki izmok, szalagok megfeszülése, a nyaki csigolyák problémái mind-mind nyakmerevséget okoznak, innentől pedig sajnos egyenes az út a fejfájásig. A nyak, váll- és hátizomzat feszülését gyakran követi a fejfájás, mivel a tarkónk irányában összekapcsolódik a fejet beborító idegrostokkal. Noha úgy érezhetjük, a fájdalom „belül” van, nem valamelyik agyi terület problémája a fejfájás, hanem az agyburok, vagy a koponyatető ideg- és izomrostjai, ínjai feszülhetnek meg.
Mi okozhat ilyen tüneteket?
- A leggyakoribb ok a kényelmetlen alvás. Ha a párna nem támasztja alá megfelelően a fejet és a nyakat, vagy túlfeszíti azt, akkor már ébredéskor érzékelhetjük a problémát. A túl kemény párnák hátráltathatják a megfelelő vérkeringést, valamint bemerevítik a testet bizonyos pozíciókban. A túlságosan puha párna pedig akkor lehet gond, ha mérete kisebb a kelleténél. Ugyanígy az ágymatrac keménységére és ergonómiájára is figyelnünk kell. A túl kicsi ágy, vagy gyermekkel való együttalvás szintén gátolja az ellazulást.

- Az ülőmunka, vagy monoton gyártósori tevékenység a második leggyakoribb ok, ami főként akkor okoz problémát, ha nincs lehetőség úgy óránként a test átmozgatására. Legalább a mosdóba való kimenetelkor próbáljunk néhány fej- és vállkörzést, egyszerűbb tornagyakorlatot végezni.
- A mozgásszegény életmód, vagy a nem megfelelő testedzés mind-mind hozzájárulhat a test bemerevedéséhez, és közvetetten a fejfájáshoz. Előbbi esetén az izmok gyengék, a test kevésbé hajlékony, így már a kisebb megerőltetéseket is megérezhetjük. A sportolás akkor okoz gondot, ha nem figyelünk eléggé a bemelegítésre és a nyújtásra. Nemcsak közvetlenül az edzés előtt és után érdemes ilyen gyakorlatokat végezni!
- A stressz során az izmok megfeszülnek, a fejünkben kavargó gondolathalmaz pedig szintén fejfájást okozhat!
- A félelem, vagy abból táplálkozó ragaszkodás szintén okozhat fejfájást. Ha másképp cselekszünk, mint amit szeretnénk, akkor a fej és a test differenciája pszichoszomatikus fájdalmakat produkálhat, a görcsös élethelyzetbe pedig nemcsak a szívünk, hanem a fejünk is képes belesajdulni.
- „Hasogat a fejem” – ez a kifejezés jól tükrözi azt az állapotot, amikor valami szinte dörömböl a fejünkben, a tudatalattinkban, amiről nem akarunk tudomást venni. Lehet, hogy érdemes valamilyen segítőt igénybe venni, ha úgy érezzük, a fejfájás rendszeres, és saját magunk nem tudunk a probléma gyökerére ásni.
Fotó:
pixabay.com
Nyáron miért különösen fontos a véradás?
A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására
A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.
Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai
A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.
Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?
A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?