Menü

A fejfájást gyakran a nyakmerevség okozza

A fejfájás oka nagyon sok esetben valahol máshol keresendő, mint magában a fejben. Valamilyen hiánybetegséget, szervi elváltozást is jelezhet, de sok esetben az izmok megfeszülése, vagy nyaki problémák okozzák a rendszeres fejfájást. Sokszor a kulcs túlságosan is hétköznapi dolgokban rejlik…

A nyaki izmok, szalagok megfeszülése, a nyaki csigolyák problémái mind-mind nyakmerevséget okoznak, innentől pedig sajnos egyenes az út a fejfájásig. A nyak, váll- és hátizomzat feszülését gyakran követi a fejfájás, mivel a tarkónk irányában összekapcsolódik a fejet beborító idegrostokkal. Noha úgy érezhetjük, a fájdalom „belül” van, nem valamelyik agyi terület problémája a fejfájás, hanem az agyburok, vagy a koponyatető ideg- és izomrostjai, ínjai feszülhetnek meg.

Mi okozhat ilyen tüneteket?

  • A leggyakoribb ok a kényelmetlen alvás. Ha a párna nem támasztja alá megfelelően a fejet és a nyakat, vagy túlfeszíti azt, akkor már ébredéskor érzékelhetjük a problémát. A túl kemény párnák hátráltathatják a megfelelő vérkeringést, valamint bemerevítik a testet bizonyos pozíciókban. A túlságosan puha párna pedig akkor lehet gond, ha mérete kisebb a kelleténél. Ugyanígy az ágymatrac keménységére és ergonómiájára is figyelnünk kell. A túl kicsi ágy, vagy gyermekkel való együttalvás szintén gátolja az ellazulást.

  • Az ülőmunka, vagy monoton gyártósori tevékenység a második leggyakoribb ok, ami főként akkor okoz problémát, ha nincs lehetőség úgy óránként a test átmozgatására. Legalább a mosdóba való kimenetelkor próbáljunk néhány fej- és vállkörzést, egyszerűbb tornagyakorlatot végezni.
  • A mozgásszegény életmód, vagy a nem megfelelő testedzés mind-mind hozzájárulhat a test bemerevedéséhez, és közvetetten a fejfájáshoz. Előbbi esetén az izmok gyengék, a test kevésbé hajlékony, így már a kisebb megerőltetéseket is megérezhetjük. A sportolás akkor okoz gondot, ha nem figyelünk eléggé a bemelegítésre és a nyújtásra. Nemcsak közvetlenül az edzés előtt és után érdemes ilyen gyakorlatokat végezni!
  • A stressz során az izmok megfeszülnek, a fejünkben kavargó gondolathalmaz pedig szintén fejfájást okozhat!
  • A félelem, vagy abból táplálkozó ragaszkodás szintén okozhat fejfájást. Ha másképp cselekszünk, mint amit szeretnénk, akkor a fej és a test differenciája pszichoszomatikus fájdalmakat produkálhat, a görcsös élethelyzetbe pedig nemcsak a szívünk, hanem a fejünk is képes belesajdulni.
  • „Hasogat a fejem” – ez a kifejezés jól tükrözi azt az állapotot, amikor valami szinte dörömböl a fejünkben, a tudatalattinkban, amiről nem akarunk tudomást venni. Lehet, hogy érdemes valamilyen segítőt igénybe venni, ha úgy érezzük, a fejfájás rendszeres, és saját magunk nem tudunk a probléma gyökerére ásni. 

Fotó:
pixabay.com 

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.

Az elsősegélynyújtás életet menthet

Az elsősegélynyújtás világnapját minden évben szeptember második szombatján tartják. A jeles nap célja, hogy felhívja a figyelmet az elsősegélynyújtás fontosságára, valamint arra, hogy egy váratlan baleset vagy rosszullét esetén akár egy laikus által nyújtott gyors és szakszerű segítség is életet menthet.