A fejfájást gyakran a nyakmerevség okozza
- Dátum: 2015.01.27., 08:53
- ágymatrac, alvás, ellazulás, fejfájás, félelem, feszültség, izom, lélek, mozgásszegény életmód, nyakmerevség, párna, ragaszkodás, sport, stressz, testmozgás, ülőmunka
A fejfájás oka nagyon sok esetben valahol máshol keresendő, mint magában a fejben. Valamilyen hiánybetegséget, szervi elváltozást is jelezhet, de sok esetben az izmok megfeszülése, vagy nyaki problémák okozzák a rendszeres fejfájást. Sokszor a kulcs túlságosan is hétköznapi dolgokban rejlik…
A nyaki izmok, szalagok megfeszülése, a nyaki csigolyák problémái mind-mind nyakmerevséget okoznak, innentől pedig sajnos egyenes az út a fejfájásig. A nyak, váll- és hátizomzat feszülését gyakran követi a fejfájás, mivel a tarkónk irányában összekapcsolódik a fejet beborító idegrostokkal. Noha úgy érezhetjük, a fájdalom „belül” van, nem valamelyik agyi terület problémája a fejfájás, hanem az agyburok, vagy a koponyatető ideg- és izomrostjai, ínjai feszülhetnek meg.
Mi okozhat ilyen tüneteket?
- A leggyakoribb ok a kényelmetlen alvás. Ha a párna nem támasztja alá megfelelően a fejet és a nyakat, vagy túlfeszíti azt, akkor már ébredéskor érzékelhetjük a problémát. A túl kemény párnák hátráltathatják a megfelelő vérkeringést, valamint bemerevítik a testet bizonyos pozíciókban. A túlságosan puha párna pedig akkor lehet gond, ha mérete kisebb a kelleténél. Ugyanígy az ágymatrac keménységére és ergonómiájára is figyelnünk kell. A túl kicsi ágy, vagy gyermekkel való együttalvás szintén gátolja az ellazulást.

- Az ülőmunka, vagy monoton gyártósori tevékenység a második leggyakoribb ok, ami főként akkor okoz problémát, ha nincs lehetőség úgy óránként a test átmozgatására. Legalább a mosdóba való kimenetelkor próbáljunk néhány fej- és vállkörzést, egyszerűbb tornagyakorlatot végezni.
- A mozgásszegény életmód, vagy a nem megfelelő testedzés mind-mind hozzájárulhat a test bemerevedéséhez, és közvetetten a fejfájáshoz. Előbbi esetén az izmok gyengék, a test kevésbé hajlékony, így már a kisebb megerőltetéseket is megérezhetjük. A sportolás akkor okoz gondot, ha nem figyelünk eléggé a bemelegítésre és a nyújtásra. Nemcsak közvetlenül az edzés előtt és után érdemes ilyen gyakorlatokat végezni!
- A stressz során az izmok megfeszülnek, a fejünkben kavargó gondolathalmaz pedig szintén fejfájást okozhat!
- A félelem, vagy abból táplálkozó ragaszkodás szintén okozhat fejfájást. Ha másképp cselekszünk, mint amit szeretnénk, akkor a fej és a test differenciája pszichoszomatikus fájdalmakat produkálhat, a görcsös élethelyzetbe pedig nemcsak a szívünk, hanem a fejünk is képes belesajdulni.
- „Hasogat a fejem” – ez a kifejezés jól tükrözi azt az állapotot, amikor valami szinte dörömböl a fejünkben, a tudatalattinkban, amiről nem akarunk tudomást venni. Lehet, hogy érdemes valamilyen segítőt igénybe venni, ha úgy érezzük, a fejfájás rendszeres, és saját magunk nem tudunk a probléma gyökerére ásni.
Fotó:
pixabay.com
A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai
Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.
Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved
Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.
Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei
Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?
A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.