A fejfájást gyakran a nyakmerevség okozza
- Dátum: 2015.01.27., 08:53
- ágymatrac, alvás, ellazulás, fejfájás, félelem, feszültség, izom, lélek, mozgásszegény életmód, nyakmerevség, párna, ragaszkodás, sport, stressz, testmozgás, ülőmunka
A fejfájás oka nagyon sok esetben valahol máshol keresendő, mint magában a fejben. Valamilyen hiánybetegséget, szervi elváltozást is jelezhet, de sok esetben az izmok megfeszülése, vagy nyaki problémák okozzák a rendszeres fejfájást. Sokszor a kulcs túlságosan is hétköznapi dolgokban rejlik…
A nyaki izmok, szalagok megfeszülése, a nyaki csigolyák problémái mind-mind nyakmerevséget okoznak, innentől pedig sajnos egyenes az út a fejfájásig. A nyak, váll- és hátizomzat feszülését gyakran követi a fejfájás, mivel a tarkónk irányában összekapcsolódik a fejet beborító idegrostokkal. Noha úgy érezhetjük, a fájdalom „belül” van, nem valamelyik agyi terület problémája a fejfájás, hanem az agyburok, vagy a koponyatető ideg- és izomrostjai, ínjai feszülhetnek meg.
Mi okozhat ilyen tüneteket?
- A leggyakoribb ok a kényelmetlen alvás. Ha a párna nem támasztja alá megfelelően a fejet és a nyakat, vagy túlfeszíti azt, akkor már ébredéskor érzékelhetjük a problémát. A túl kemény párnák hátráltathatják a megfelelő vérkeringést, valamint bemerevítik a testet bizonyos pozíciókban. A túlságosan puha párna pedig akkor lehet gond, ha mérete kisebb a kelleténél. Ugyanígy az ágymatrac keménységére és ergonómiájára is figyelnünk kell. A túl kicsi ágy, vagy gyermekkel való együttalvás szintén gátolja az ellazulást.

- Az ülőmunka, vagy monoton gyártósori tevékenység a második leggyakoribb ok, ami főként akkor okoz problémát, ha nincs lehetőség úgy óránként a test átmozgatására. Legalább a mosdóba való kimenetelkor próbáljunk néhány fej- és vállkörzést, egyszerűbb tornagyakorlatot végezni.
- A mozgásszegény életmód, vagy a nem megfelelő testedzés mind-mind hozzájárulhat a test bemerevedéséhez, és közvetetten a fejfájáshoz. Előbbi esetén az izmok gyengék, a test kevésbé hajlékony, így már a kisebb megerőltetéseket is megérezhetjük. A sportolás akkor okoz gondot, ha nem figyelünk eléggé a bemelegítésre és a nyújtásra. Nemcsak közvetlenül az edzés előtt és után érdemes ilyen gyakorlatokat végezni!
- A stressz során az izmok megfeszülnek, a fejünkben kavargó gondolathalmaz pedig szintén fejfájást okozhat!
- A félelem, vagy abból táplálkozó ragaszkodás szintén okozhat fejfájást. Ha másképp cselekszünk, mint amit szeretnénk, akkor a fej és a test differenciája pszichoszomatikus fájdalmakat produkálhat, a görcsös élethelyzetbe pedig nemcsak a szívünk, hanem a fejünk is képes belesajdulni.
- „Hasogat a fejem” – ez a kifejezés jól tükrözi azt az állapotot, amikor valami szinte dörömböl a fejünkben, a tudatalattinkban, amiről nem akarunk tudomást venni. Lehet, hogy érdemes valamilyen segítőt igénybe venni, ha úgy érezzük, a fejfájás rendszeres, és saját magunk nem tudunk a probléma gyökerére ásni.
Fotó:
pixabay.com
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?