Étvágycsökkentő lehet az evés utáni fogmosás
- Dátum: 2015.01.09., 12:08
- diéta, éhségérzet, élelem, étkezés, étvágycsökkentés, fogak, fogápolás, fogkrém, fogmosás, glikémiás index, nassolás, szájápolás, szájhigiéné, szájvíz, vércukorszint
Evés közben jön meg az étvágy! – tartja a mondás. Ennek az az oka, hogy az ételt megízlelve elindul a nyáltermelésünk, ha pedig megérezzük a finom illatokat, még éhesebbek leszünk. További ok lehet, hogy a magas glikémiás indexű (azaz a vércukorszintet gyorsan megemelő) ételek hatására még éhesebbek leszünk. Így alakul ki a vég nélküli evés: a főétel után egy kis rágcsálás, majd pedig egy újabb étkezés következik… A fogmosás az egyik kiváló gátja annak, hogy folyamatosan éhesek legyünk.
A folyamatos éhségérzetet leginkább úgy tudjuk elkerülni, hogy tápláló, rostdús, és alacsony glikémiás indexű ételeket fogyasztunk, így a vércukor szintünk nem ingadozik. Ugyanis a hirtelen leeső vércukorszint hatására leküzdhetetlen éhségérzetet érezhetünk. A másik kiváló módszer, ha minden étkezés után fogat mosunk, így ugyanis eltűnnek a szánkból az ételmaradékok, amik íze, valamint vércukorszintre gyakorolt hatása még szintén maradandó, és fokozzák az éhségérzetet. Sokan a sós ízekre édeset kívánnak, vagy éppen fordítva, az édesre valami sósat… Ezeket egy fogmosással semlegesíthetjük. Mindez természetesen a szájhigiénia miatt is fontos.
Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy az étkezés utáni azonnali fogmosás károsíthatja a fogzománcot! Evés után igyunk meg egy pohár vizet, ami segít semlegesíteni a savakat, majd várjunk úgy 10 percet, ezután jöhet a fogmosás, valamint a szájvíz és a fogselyem használata.
Figyeljük csak meg, az éhségérzetünk ezután csökkeni fog, és a pszichológiai hatás is működik, hogy nem eszünk, mivel nemrég mostunk fogat. Arról nem is beszélve, hogy fogmosás, valamint szájvíz alkalmazása után kevésbé érezzük az ízeket, így ezt követően nem is nyújt akkora élvezetet az étkezés.
Amennyiben olyan helyen tartózkodik, ahol nincs lehetőség a fogmosásra, úgy egyen cukormentes rágógumit, amely szintén segít az ízek semlegesítésében, és az éhségérzet leküzdésében.
Fotó:
pixabay.com
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés
Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.