Így kell pezsgőt inni!
A szilveszteri mulatságok legkedveltebb italát több mint háromszáz évvel ezelőtt készítette el először egy Dom Pierre Pérignon nevű szerzetes. A „selejt borból” így lett a világ egyik legismertebb alkoholos terméke. Selejt persze ma is van, és a jót sem mindegy, hogyan isszuk.
A szénsavas bort, voltaképpen a mai pezsgő elődjét már régóta ismerték, de selejt terméknek tartották. Dom Pierre Pérignon bencés szerzetes, a hautvilliersi apátság pincevezetője dolgozott ki először olyan eljárást, amely elindította az italt világhódító útján. A szerzetes parafadugót és vastagfalú üveget használt, nagy gonddal előkészítve a bor második érését. A munkájának meg is lett a gyümölcse, de az igazi népszerűségre még sokat, több mint száz évet kellett várni. A pezsgőgyártás elterjedése a 19. században már sínen volt, a mai népszerűséget pedig senkinek sem kell bemutatni.
A pezsgőnek az évek során sokféle elkészítési formája alakult ki, többféle típus létezik. A típusokat cukortartalom szerint osztályozzák.
Természetesen a pezsgők minőségének szórása óriási. Sajnos a magasabb árkategóriában is előfordul a silány minőség.
Mire kell odafigyelni a pezsgőfogyasztáskor?
Először is, a pezsgő kész termék, amelyik nem évjáratos (az évjáratos termékek magasabb kategóriát képviselnek), annak viszonylag rövid időn belül ajánlatos a fogyasztása. Semmiképpen sem érdemes hónapokig, évekig tárolni.
Érdekesség, hogy a pezsgőt az igazi szakértők nem pezsgős, hanem borospohárból isszák az ital nagyobb élvezhetősége, illat és ízvilágának hatékonyabb megismerése miatt.
A pezsgőt kevesen párosítják ételhez, pedig a szénsavas ital a borhoz hasonlóan remek „kísérő”. Más típus megy a könnyebb, más a nehezebb menükhöz. Az édes pezsgő desszertnek is beillik, sütemények mellé is ajánlott, viszont csokoládé és fagylalt mellé „tilos” az ital fogyasztása.
Fotó:
pixabay.com
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.