Így kell pezsgőt inni!
A szilveszteri mulatságok legkedveltebb italát több mint háromszáz évvel ezelőtt készítette el először egy Dom Pierre Pérignon nevű szerzetes. A „selejt borból” így lett a világ egyik legismertebb alkoholos terméke. Selejt persze ma is van, és a jót sem mindegy, hogyan isszuk.
A szénsavas bort, voltaképpen a mai pezsgő elődjét már régóta ismerték, de selejt terméknek tartották. Dom Pierre Pérignon bencés szerzetes, a hautvilliersi apátság pincevezetője dolgozott ki először olyan eljárást, amely elindította az italt világhódító útján. A szerzetes parafadugót és vastagfalú üveget használt, nagy gonddal előkészítve a bor második érését. A munkájának meg is lett a gyümölcse, de az igazi népszerűségre még sokat, több mint száz évet kellett várni. A pezsgőgyártás elterjedése a 19. században már sínen volt, a mai népszerűséget pedig senkinek sem kell bemutatni.
A pezsgőnek az évek során sokféle elkészítési formája alakult ki, többféle típus létezik. A típusokat cukortartalom szerint osztályozzák.
Természetesen a pezsgők minőségének szórása óriási. Sajnos a magasabb árkategóriában is előfordul a silány minőség.
Mire kell odafigyelni a pezsgőfogyasztáskor?
Először is, a pezsgő kész termék, amelyik nem évjáratos (az évjáratos termékek magasabb kategóriát képviselnek), annak viszonylag rövid időn belül ajánlatos a fogyasztása. Semmiképpen sem érdemes hónapokig, évekig tárolni.
Érdekesség, hogy a pezsgőt az igazi szakértők nem pezsgős, hanem borospohárból isszák az ital nagyobb élvezhetősége, illat és ízvilágának hatékonyabb megismerése miatt.
A pezsgőt kevesen párosítják ételhez, pedig a szénsavas ital a borhoz hasonlóan remek „kísérő”. Más típus megy a könnyebb, más a nehezebb menükhöz. Az édes pezsgő desszertnek is beillik, sütemények mellé is ajánlott, viszont csokoládé és fagylalt mellé „tilos” az ital fogyasztása.
Fotó:
pixabay.com
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.