Így kell pezsgőt inni!
A szilveszteri mulatságok legkedveltebb italát több mint háromszáz évvel ezelőtt készítette el először egy Dom Pierre Pérignon nevű szerzetes. A „selejt borból” így lett a világ egyik legismertebb alkoholos terméke. Selejt persze ma is van, és a jót sem mindegy, hogyan isszuk.
A szénsavas bort, voltaképpen a mai pezsgő elődjét már régóta ismerték, de selejt terméknek tartották. Dom Pierre Pérignon bencés szerzetes, a hautvilliersi apátság pincevezetője dolgozott ki először olyan eljárást, amely elindította az italt világhódító útján. A szerzetes parafadugót és vastagfalú üveget használt, nagy gonddal előkészítve a bor második érését. A munkájának meg is lett a gyümölcse, de az igazi népszerűségre még sokat, több mint száz évet kellett várni. A pezsgőgyártás elterjedése a 19. században már sínen volt, a mai népszerűséget pedig senkinek sem kell bemutatni.
A pezsgőnek az évek során sokféle elkészítési formája alakult ki, többféle típus létezik. A típusokat cukortartalom szerint osztályozzák.
Természetesen a pezsgők minőségének szórása óriási. Sajnos a magasabb árkategóriában is előfordul a silány minőség.
Mire kell odafigyelni a pezsgőfogyasztáskor?
Először is, a pezsgő kész termék, amelyik nem évjáratos (az évjáratos termékek magasabb kategóriát képviselnek), annak viszonylag rövid időn belül ajánlatos a fogyasztása. Semmiképpen sem érdemes hónapokig, évekig tárolni.
Érdekesség, hogy a pezsgőt az igazi szakértők nem pezsgős, hanem borospohárból isszák az ital nagyobb élvezhetősége, illat és ízvilágának hatékonyabb megismerése miatt.
A pezsgőt kevesen párosítják ételhez, pedig a szénsavas ital a borhoz hasonlóan remek „kísérő”. Más típus megy a könnyebb, más a nehezebb menükhöz. Az édes pezsgő desszertnek is beillik, sütemények mellé is ajánlott, viszont csokoládé és fagylalt mellé „tilos” az ital fogyasztása.
Fotó:
pixabay.com
Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?
Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.