Így kell pezsgőt inni!
A szilveszteri mulatságok legkedveltebb italát több mint háromszáz évvel ezelőtt készítette el először egy Dom Pierre Pérignon nevű szerzetes. A „selejt borból” így lett a világ egyik legismertebb alkoholos terméke. Selejt persze ma is van, és a jót sem mindegy, hogyan isszuk.
A szénsavas bort, voltaképpen a mai pezsgő elődjét már régóta ismerték, de selejt terméknek tartották. Dom Pierre Pérignon bencés szerzetes, a hautvilliersi apátság pincevezetője dolgozott ki először olyan eljárást, amely elindította az italt világhódító útján. A szerzetes parafadugót és vastagfalú üveget használt, nagy gonddal előkészítve a bor második érését. A munkájának meg is lett a gyümölcse, de az igazi népszerűségre még sokat, több mint száz évet kellett várni. A pezsgőgyártás elterjedése a 19. században már sínen volt, a mai népszerűséget pedig senkinek sem kell bemutatni.
A pezsgőnek az évek során sokféle elkészítési formája alakult ki, többféle típus létezik. A típusokat cukortartalom szerint osztályozzák.
Természetesen a pezsgők minőségének szórása óriási. Sajnos a magasabb árkategóriában is előfordul a silány minőség.
Mire kell odafigyelni a pezsgőfogyasztáskor?
Először is, a pezsgő kész termék, amelyik nem évjáratos (az évjáratos termékek magasabb kategóriát képviselnek), annak viszonylag rövid időn belül ajánlatos a fogyasztása. Semmiképpen sem érdemes hónapokig, évekig tárolni.
Érdekesség, hogy a pezsgőt az igazi szakértők nem pezsgős, hanem borospohárból isszák az ital nagyobb élvezhetősége, illat és ízvilágának hatékonyabb megismerése miatt.
A pezsgőt kevesen párosítják ételhez, pedig a szénsavas ital a borhoz hasonlóan remek „kísérő”. Más típus megy a könnyebb, más a nehezebb menükhöz. Az édes pezsgő desszertnek is beillik, sütemények mellé is ajánlott, viszont csokoládé és fagylalt mellé „tilos” az ital fogyasztása.
Fotó:
pixabay.com
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.