Menü

Egér-kéz szindróma, az új „számítógépes betegség”

A számítógép-használat nem csak a szemek számára kedvezőtlen, hanem hát-, gerinc- és vállfájdalmakat, valamint ínhüvelygyulladást is okozhat. Főleg az egér használatával tehetünk rosszat a kezünknek, amivel gyakorlatilag egy újfajta betegség jelent meg. Egér-kéz szindrómának fordítják, és a túl sok számítógépes egérhasználat okozza a problémákat.

A jelenség oka, hogy az egér használata közben a kezünket kissé rendellenes módon tartjuk, a kéz számára a fogáshoz hasonló tartás lenne kedvező, ezzel szemben ha az egéren tartjuk a kezünket, akkor ahhoz képest elferdített, görcsös kéztartást használunk, ujjaink nyitottabban helyezkednek el, a kattogtatás és görgetés pedig igénybe veszi az inakat.

A probléma megelőzése érdekében 2007-ben megjelentettek egy úgynevezett ergonómiai gyógyegeret, amely helyesebb kéztartást eredményez a számítógépes egér használata közben. Sajnálatos módon ez nem terjedt el, talán a szokatlan formája, súlya, elsőre furcsa használhatósága miatt. Így hát maradtak az általános formájú számítógépes egerek, sőt elterjedtek a kicsi laptopok mellé ajánlottak, amelyek kisebb méretűk révén még kevesebb alátámasztást nyújtanak a kéznek.

Mit is jelent pontosan az egér-kéz szindróma? A túl sok egér-használattól a kéz, az ujjak hideggé válhatnak, a kéz vérkeringése lelassul. A csukló túlterhelődik, az izomzat összehúzódhat, és kialakulhat az ínhüvelygyulladás, valamint a teniszkönyök. Ami segíthet, ha munka, vagy számítógép-használat közben bizonyos időközönként megtornáztatjuk a kezünket. A legjobb, ha ezt az egész vállra, hátra kiterjesztjük. Fontos az is, hogy a kéznek legyen alátámasztása: kaphatóak már ehhez kéztámasztó kiegészítők, amelyek révén kényelmesebb a billentyűzet és az egér használata. Figyeljünk oda, hogy a kezünk ne a levegőben lógjon, miközben gépelünk, valamint az egeret használjuk. Legyen alátámasztás, akár legyen az maga az asztal, vagy a szék karfája. A laptop használóknak ajánlott a notebook touchpadját használni, mert az még mindig több mozgásra készteti a kezünket, mint az egér.

Amennyiben már érzékeljük a problémát (ne lepődjünk meg, ha nem használat közben, hanem este, vagy éjszaka jelentkezik!), akkor próbáljuk meg minél többet pihentetni a kezünket, és használjunk gyulladáscsökkentő krémet, valamint rendszeres hideg borogatást. 

Fotó:
pixabay.com

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.