Menü

Betegen egyedüllétre vágyunk, de magányra nem

  • Dátum: 2014.12.03., 19:37

A megfázás és az influenza minden évben milliók ünnepi hangulatát keseríti meg. Ezek a betegségek nem csak testünkre, de lelkünkre is hatással vannak, és rosszkedvünk rányomja bélyegét közösségi életünkre is. Mennyiben befolyásolják viselkedésünket ezek a változások? A legfrissebb felmérések erre a kérdésre kerestek válaszokat.

 

Tizenkét országban, köztük Magyarországon is nagyszabású kutatást végzett immár negyedik alkalommal a Wick Pharma GmbH, amely új irányból közelítette meg a megfázás hatásait. Az összesen 12.000 résztvevőt számláló felmérésben a válaszadókat arról is kérdezték, hogy milyen változásokat észlelnek viselkedésükön egy-egy betegség alkalmával.

 

Mindannyian ismerjük azt a lehangoló érzést, mikor egy megfázás miatt barátainktól és kedvenc programjainktól megfosztva, a négy fal között, zsebkendők tengerében úszva kell töltenünk napjainkat. Rosszkedvűek vagyunk, és kimozdulni sem esik jól. Bár a felmérésben résztvevők közel fele (45,5%) azt válaszolta, hogy igényli az egyedüllétet, magányra ilyenkor sem vágyik. Szerencsére ma már számtalan lehetőség van arra, hogy ne legyünk elvágva a külvilágtól, ebben segít például a social media. A magyar válaszadók 34%-a használja betegség esetén arra a különböző közösségi oldalakat, hogy kapcsolatot tartson családjával és ismerőseivel. A virtuálisan érkező jókívánságoknak pedig nagy szerepe van a gyógyulásban, hiszen ilyenkor a lelki támogatásra is szükségünk van.



 

A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy mi zavar minket a legjobban egy megfázás esetén. Nemzetközi szinten kimagasló eredményt értünk el abban, hogy azt viseljük a legrosszabban, ha nem élvezhetjük az életet. A megkérdezettek 80%-a mindennél előrébb valónak tartja, hogy megélhesse a mindennapok kellemes pillanatait, náthásan pedig nem tudja úgy élvezni az életet, ahogy szeretné. Ezzel a kimagasló számmal olyan, a jókedvűkről híres országokat utasítottunk magunk mögé, mint Spanyolország (73,1%) vagy éppen Olaszország (59,5%). Rólunk, magyarokról mindig is az a hír járta, hogy szeretünk enni, inni és élvezni az élet minden pillanatát. Ez a legenda most már tény, hiszen számok is bizonyítják, hogy hedonista nép vagyunk.

 

A karácsony közeledtével pedig még fontosabb egészségünk megőrzése, hiszen senki sem szereti ágyban tölteni a szentestét. Annak érdekében, hogy ezt elkerüljük, a kritikus őszi-téli hónapokban érdemes fokozottan odafigyelni a megelőzésre.  Fontos a rendszeres mozgás, pihentető és minimum 8 órás alvás, a vitaminok pedig pajzsként védhetik szervezetünket a kórokozóktól.

Forrás:
redlemon

Fotó:
pixabay.com

Természetes gyógymódok elfertőződött sebre

Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.