Élő, vagy „halott” élelmiszereket eszünk? Nem mindegy!

Antal Vali híres életmód-tanácsadó tanulságos előadásán ismertette: nem mindegy, hogy az élelmiszer, amit fogyasztunk, élő, vagy halott-e. Pontosabban, természetes, vagy mesterséges. A kérdés nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk. A két csoportot összehasonlító kutatás megdöbbentő eredményekkel zárult.

Azt hihetjük, könnyű megállapítani, hogy egy étel természetes, vagy mesterséges, elég csupán elolvasni az összetevők listáját, és átfutni, hogy van-e benne E-betűs adalékanyag. Sajnos el kell keserítsünk mindenkit: az E-mentesség még közel sem garancia. Viszont nem minden E-betűs adalékanyag ellenség, ugyanis vannak köztük barátságosak is, csak nehéz kiszűrni. Ha az adott élelmiszer nem tartalmaz mesterséges adalékanyagot, az jó hír. Viszont az ipari hús- és tejkészítmények sem jobbak a mesterséges élelmiszereknél, tekintve, hogy a táplálékuk, valamint a feldolgozásuk mesterséges. Az állati takarmányok ipari körülmények között egyáltalán nem természetesek, nem is beszélve a feldolgozás módjáról.

De menjünk tovább: ki ismeri a legtöbb pékáru összetételét? Furcsa módon az élelmiszerekre kötelező ráírni az összetevőket (bár ezek sem kellően részletesek sok esetben), de fogalmunk sincs a pékségekben, boltokban kapható kenyerek és péksütemények összetételéről. A cukorbetegeknek ez elég nagy fejfájást okoz, mert a diétát becsületesen betartók nem is igen mernek megenni ilyen ételeket. Sajnos ezek a bolti péktermékek rengeteg mesterséges összetevőt tartalmaznak, úgymint csomósodásgátlók, térfogatnövelőszerek, valamint ízfokozók.

A sajnálatos az, hogy a mesterséges élelmiszerek „halottak”: alig van bennük felhasználható, beépülő tápanyag és vitamin. A hízás oka is gyakran az, hogy a szervezet éhezik a megfelelő tápanyagok hiányában, ezért raktározással reagál. A boltokban kapható élelmiszerek között alig akad, ami ne tartalmazna cukrot, vagy finomlisztet, pedig ezek is mesterséges, halott alapanyagok azon kívül, hogy milyen egészségtelenek. A finomliszt esetében például az ipari feldolgozás révén eltűnik a lisztből minden rost, vitamin és tápanyag. A B1 vitamin pedig arra is kiváló, hogy semlegesítse a glutén ártalmait, de a finomlisztben ez már nem található meg, nem véletlen a gluténérzékenység, a cölikália terjedése.

A bevezetőben említett kutatást 1942-ben macskákon végezték több generáción keresztül. A macskák egy része nyers húst és házi tejtermékeket kapott, a másik részük pedig pasztőrözött tejet, és ipari körülményekből származó húst kapott. Arra jutottak, hogy a természetes, nyers ételeket fogyasztó cicák egészségesek voltak, szőrük fényes volt, de a mesterséges ételeket fogyasztók egészségi állapota generációról generációra romlott, súlyos elváltozások és megbetegedések jelentkeztek náluk, végső soron pedig meddőség alakult ki náluk.
Érdekes ehhez képest belegondolni, hogy napjainkban egyre több a meddő nő és férfi (ennek persze lelki okai is vannak jelentős mértékben), a párok kb. 25%-a küzd jelenleg nehézségekkel ezen a téren.

Igyekezzünk minél több természetes, nyers ételeket, magokat fogyasztani! Meghálálja a szervezetünk és az egészségünk. 

Fotó:
pixabay.com