Mikrohullámú sütő: káros, vagy nem?
- Dátum: 2014.10.25., 19:01
- egészség, káros, melegítés, mikró, mikrohullám
A mikrohullámú sütők ma már nélkülözhetetlen részei a háztartásoknak, használatuk egyszerű és praktikus. Mégis időről-időre komoly dilemmák fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy használatuk vajon okozhat e egészségkárosodást.
Köztudott, hogy a mikrók teljesen más módon működnek, mint a többi melegítési eljárás. A nagyfrekvenciájú mikrohullámok mozgásba hozzák a melegítendő anyagban a vízmolekulákat, ennek következtében jelentős súrlódási hő keletkezik. Más melegítési módszerek esetében azonban a folyamat kívülről befelé történik, általában közvetett melegítésről beszélhetünk, hőátadásról.
Az rendben van, hogy egészen más módon zajlik a melegítés, de vajon milyen hatással lehet ez a fajta folyamat az anyagokra.
A szakemberek szerint a mozgásba hozott molekulák deformálódhatnak, és akár így egészségre károssá is válhatnak. A gyerekek ételét, anyatej melegítését például egyáltalán nem ajánlják, de még a cumisüvegek mikróban történő sterilizálásával kapcsolatban is érdemes körültekintőnek lenni. Volt rá ugyanis példa, hogy bizonyos típusú cumisüvegekből a mikróban történő melegítés hatására káros anyagok oldódtak ki, bár ez esetben a bűnbak nem a mikró volt.
A mikró használat ellen szólnak, azok a vélemények is, melyek szerint ez a fajta melegítés megváltoztatja az ételek bioenergetikai információit. Ezen vélemények szöges ellentétét állítják, azok a kutatások, melyek szerint a mikróval történő főzés során bizonyos tápanyagok, vitaminok nagyobb arányban maradnak meg az ételekben. Többek között a spenót elkészítésével kapcsolatban kimutatták, hogy mikróban történő főzése során szinte a teljes foláttartalmát megőrzi.
Gyakran elhangzó ellenérv a mikróval szemben az is, hogy káros sugarakat bocsát ki. Ilyen szempontból azonban használata nem veszélyes, amennyiben a mikró ajtajában található fém védőháló ép.
Összességében a mikróhasználat egészségkárosító hatásai nem bizonyítottak, bár az is tény, hogy hosszú távú következményei sem megjósolhatóak.
Fotó:
pixabay.com
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.