Menü

Mikrohullámú sütő: káros, vagy nem?

A mikrohullámú sütők ma már nélkülözhetetlen részei a háztartásoknak, használatuk egyszerű és praktikus. Mégis időről-időre komoly dilemmák fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy használatuk vajon okozhat e egészségkárosodást.

Köztudott, hogy a mikrók teljesen más módon működnek, mint a többi melegítési eljárás. A nagyfrekvenciájú mikrohullámok mozgásba hozzák a melegítendő anyagban a vízmolekulákat, ennek következtében jelentős súrlódási hő keletkezik. Más melegítési módszerek esetében azonban a folyamat kívülről befelé történik, általában közvetett melegítésről beszélhetünk, hőátadásról.

Az rendben van, hogy egészen más módon zajlik a melegítés, de vajon milyen hatással lehet ez a fajta folyamat az anyagokra.

A szakemberek szerint a mozgásba hozott molekulák deformálódhatnak, és akár így egészségre károssá is válhatnak. A gyerekek ételét, anyatej melegítését például egyáltalán nem ajánlják, de még a cumisüvegek mikróban történő sterilizálásával kapcsolatban is érdemes körültekintőnek lenni. Volt rá ugyanis példa, hogy bizonyos típusú cumisüvegekből a mikróban történő melegítés hatására káros anyagok oldódtak ki, bár ez esetben a bűnbak nem a mikró volt.

A mikró használat ellen szólnak, azok a vélemények is, melyek szerint ez a fajta melegítés megváltoztatja az ételek bioenergetikai információit. Ezen vélemények szöges ellentétét állítják, azok a kutatások, melyek szerint a mikróval történő főzés során bizonyos tápanyagok, vitaminok nagyobb arányban maradnak meg az ételekben. Többek között a spenót elkészítésével kapcsolatban kimutatták, hogy mikróban történő főzése során szinte a teljes foláttartalmát megőrzi.

Gyakran elhangzó ellenérv a mikróval szemben az is, hogy káros sugarakat bocsát ki. Ilyen szempontból azonban használata nem veszélyes, amennyiben a mikró ajtajában található fém védőháló ép.

Összességében a mikróhasználat egészségkárosító hatásai nem bizonyítottak, bár az is tény, hogy hosszú távú következményei sem megjósolhatóak.

Fotó:
pixabay.com

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.