Menü

Mikrohullámú sütő: káros, vagy nem?

A mikrohullámú sütők ma már nélkülözhetetlen részei a háztartásoknak, használatuk egyszerű és praktikus. Mégis időről-időre komoly dilemmák fogalmazódnak meg azzal kapcsolatban, hogy használatuk vajon okozhat e egészségkárosodást.

Köztudott, hogy a mikrók teljesen más módon működnek, mint a többi melegítési eljárás. A nagyfrekvenciájú mikrohullámok mozgásba hozzák a melegítendő anyagban a vízmolekulákat, ennek következtében jelentős súrlódási hő keletkezik. Más melegítési módszerek esetében azonban a folyamat kívülről befelé történik, általában közvetett melegítésről beszélhetünk, hőátadásról.

Az rendben van, hogy egészen más módon zajlik a melegítés, de vajon milyen hatással lehet ez a fajta folyamat az anyagokra.

A szakemberek szerint a mozgásba hozott molekulák deformálódhatnak, és akár így egészségre károssá is válhatnak. A gyerekek ételét, anyatej melegítését például egyáltalán nem ajánlják, de még a cumisüvegek mikróban történő sterilizálásával kapcsolatban is érdemes körültekintőnek lenni. Volt rá ugyanis példa, hogy bizonyos típusú cumisüvegekből a mikróban történő melegítés hatására káros anyagok oldódtak ki, bár ez esetben a bűnbak nem a mikró volt.

A mikró használat ellen szólnak, azok a vélemények is, melyek szerint ez a fajta melegítés megváltoztatja az ételek bioenergetikai információit. Ezen vélemények szöges ellentétét állítják, azok a kutatások, melyek szerint a mikróval történő főzés során bizonyos tápanyagok, vitaminok nagyobb arányban maradnak meg az ételekben. Többek között a spenót elkészítésével kapcsolatban kimutatták, hogy mikróban történő főzése során szinte a teljes foláttartalmát megőrzi.

Gyakran elhangzó ellenérv a mikróval szemben az is, hogy káros sugarakat bocsát ki. Ilyen szempontból azonban használata nem veszélyes, amennyiben a mikró ajtajában található fém védőháló ép.

Összességében a mikróhasználat egészségkárosító hatásai nem bizonyítottak, bár az is tény, hogy hosszú távú következményei sem megjósolhatóak.

Fotó:
pixabay.com

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.