Mit kell tudni a gesztenyéről?
- Dátum: 2014.10.03., 21:15
- egészség, gasztronómia, Gesztenye, gyümölcs, ízek, táplálkozás
A gesztenye az ősz mindennapi látnivalója, az évszak egyik fő jelképe, emellett érdekes és értékes táplálék.
Ősz derekén sok helyen botlik gesztenyébe az ember. Összegyűjtjük, dobáljuk, különböző kreatív díszítőtárgyakat készítünk belőle, és mindezek mellett elfogyasztjuk. Sőt, ez utóbbi a legfontosabb, hiszen a gesztenye, amellett, hogy az ősz egyik fő jelképe, ízletes, érdekes és értékes táplálék.
A szelídgesztenye ősz közepén érik, és a kemény és szúrós külső finom belsőt takart. A gesztenye amellett, hogy remek rostforrás kevés zsírt és fehérjét tartalmaz, viszont sok összetett szénhidrát van benne. Ahogyan több értékes vitamin is magas mennyiségben. Ilyen az E, a B2 és a B6, valamint a C.
A gyümölcs így sejtvédő, immunrendszer erősítő, segíthet fogyni, fogyasztása jót tesz az emésztőrendszernek, valamint még a szívünk és érrendszerünk állapotát is pozitívan befolyásolhatja.
A gesztenyét elsősorban sütve, főzve és püré formájában fogyasztjuk. Ha nem adnak hozzá cukrot, utóbbi is ugyanolyan értékes, mint a többi. Érdekesség, hogy a gesztenyét rengetegféleképpen el lehet készíteni, és rengeteg mindenre hasznosítható a gasztronómiában. Híres a gesztenyeliszt, de van gesztenyeleves, gesztenye sör és bor is, Olaszországban lekvárt is készítenek belőle. Nemcsak édes, sós ételekben is előfordul, hiszen remek ízesítőanyag.
A gyümölcsöt az emberiség évezredek óta ismeri és használja előszeretettel. Hazánkban is hosszú ideje hasznosítják, nem mellesleg azért, mert Közép-Európában több helyen is jól érzi magát a szelídgesztenye.
Fotó:
pixabay.com
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.