Menü

A fehérjemérgezés létező jelenség?

Sokat vitatott kérdés, hogy a fehérjemérgezés létező fogalom, avagy sem, elegendő fehérjét fogyasztunk-e, vagy épp ellenkezőleg. A diéták világában mindenki a fehérjefogyasztás növelésére sarkall, mondván hogy a szénhidrátok és a zsírok helyett több fehérjét kellene enni, ez pedig a fogyás egyik titka lehet. De vajon túlzásba lehet-e vinni a fehérjefogyasztást?

A fehérjemérgezés nem túl gyakori, leginkább azok találkoznak vele, akiknek a szervezete érzékeny lehet rá, főként az állati fehérjékre. A nevével ellentétben nem olyan ijesztő: kipattogzó bőr, lepedékes nyelv, vagy hajkorpásodás lehetnek a külső tünetei. A szervezeten belül inkább hosszú távon jelenthet gondot: emésztési zavarokat, elszaporodó baktériumokat, bélgyulladást okozhat. A fő probléma, hogy a szervezet elsavasodásához vezethet, valamint különböző tápanyagokat von meg a szervezettől, pl. a calcium, vagy a B12 vitaminokat. A túlzott fehérje-bevitel enerváltságot, energiahiányt is okozhat!

Javasolt az állati és a növényi fehérjék egyensúlyban tartása, emellett pedig a változatos, tápanyagokban és rostokban gazdag ételek fogyasztása. A fehérjék előnyének mondják a diétában, hogy a lassan bomlanak le, és a szénhidrátokhoz képest hosszabban tartó energiaforrásnak mondhatók. A szénhidrátokkal együtt fogyasztva ráadásul csökkentik azok glikémiás indexét (azaz vércukorszint-emelő hatását). Ezen tulajdonságok javasolják a fehérjeporok fogyasztását a diétában. A tévhittel ellentétben ez nem valamiféle doppingszer. A valótlan nézet abból indult ki, hogy fogyasztása korábban csak a sportolók körében volt elterjedt, és valóban segíti az izomnövekedést. A jól megválasztott fehérjepor viszont még egészséges is lehet. Érdemes megnézni az összetevőit, és rostokkal dúsított, valamint káros adalékanyagoktól mentes verziót keresni. A táplálékallergiásoknak is figyelniük kell, hiszen a fehérjeporok némelyike tartalmazhat laktózt, glutént, vagy egyéb allergén összetevőket.

A fehérjefogyasztás ajánlott mennyiségét ki lehet számolni. Függ az életkortól (gyerekeknek több fehérjebevitelre lehet szükségük), a testsúlytól, valamint a mozgás mennyiségétől is. A rostdús táplálkozás pedig azért hangsúlyos, mert a fehérjék önmagukban kevés rostot tartalmaznak. A kulcsszó tehát itt is a megfelelő arányok megtalálása: ne vigyünk semmit túlzásba, hanem kiegyensúlyozottan, változatosan táplálkozzunk.  

Fotó:
pixabay.com

Ultrafeldolgozott élelmiszerek

Amikor belépünk egy üzletbe, kedvünkre vásárolunk a polcokról, de valószínűleg sokszor azt se tudjuk, hogy konkrétan milyen élelmiszer került a kosárba. Pedig a boltokban rengeteg a feldogozott termék, ilyen az ultrafeldolgozottak köre is.

Reggelizéssel kapcsolatos tévhitek

Ahányféle diéta és trend, annyiféle útmutatás az étkezésekről. Tények és tévhitek a reggeliről, pro és kontra.

Ashoka jótékony hatásai

Az Ashoka szó szerinti jelentése: „gondok nélkül”. A hinduk egyik legfontosabb fája, amely egész India szerte honos.

Szezonális zöldségek májusban

Elérkezett az a tavaszi hónap, amikor a piacon már csupa friss és szezonális zöldséget találhatunk. Érdemes tudni, miért fontos ezeknek az idény zöldségeknek a fogyasztása, és hogyan csempészhetünk többet belőlük az étrendünkbe. Felejtsük el végleg a telet, és készüljünk tápanyaggal és vitaminokkal teli friss ételekkel a nyárra!

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!