Önsegítő könyvek – édesek, vagy rémesek?
- Dátum: 2014.08.28., 20:47
- Bridget Jones, élethelyzet, gyógyulás, konfliktus, konfliktuskezelés, könyvek, lelki élet, olvasás, önreflexió, önsegítő könyvek, önvizsgálat, praktikák, pszichológia, pszichológus, pszichoterápia, szituáció, tanácsadás, tanácsok, tippek, trükkök, tudatosság, változás
Ezek az „okos-könyvek” már jó ideje léteznek, és elsősorban Bridget Jones óta ismerjük őket önsegítő könyveknek. A célcsoportjai elsősorban a nők, de vannak azért olyan komoly kötetek is, ami sok-sok férfi érdeklődését is vonzotta. De vajon mire jók ezek a kiadványok, és tudunk-e belőlük gyakorlati hasznot húzni? Vagy csak szórakozást jelent, és hamis segítséget?
Természetesen nem lehet általánosítani. Vannak olyan könyvek, amelyek világhírűvé váltak, de ezek között is akad olyan, ami valós újdonságokat, kellemes gyakorlati tanácsokat ad, mások pedig inkább a női nemet célzó könnyedebb olvasmányok, persze gyakorlati ötletekkel jócskán megtűzdelve. Ez utóbbiakat hívjuk inkább „önsegítő könyveknek” a hétköznapi szóhasználatban. Persze kétség sem fér hozzá, hogy férfiak is olvassák őket, még akkor is, ha kisebb arányban. Bár nem lehet tudni, hány férj/barát emelgeti le őket a polcról, míg a kedvesük a manikűrösnél ücsörög…
Előnyei ezeknek az olvasmányoknak, hogy az emberek foglalkoznak általuk a gondolataikkal. Sokszor a mindennapi rohanás mellett erre kevés idő jut, vagy eleve olyan valakinek a személyisége, hogy kerüli a tudatos ön-reflexiót, és saját személyiségének, élethelyzetének vizsgálatát. Ha tehát érdeklődik és nyitott, az máris egy pozitívum. Nem szeretne mindenki pszichológushoz, vagy lelki gurukhoz járni, esetleg nem adottak hozzá az anyagi lehetőségei. Ezek a könyvek azonban feleannyiba kerülnek, mint egy alkalom pszichoterápia. Vélhetően megéri.

Általában az ilyen könyvek és olvasójuk természetes módon egymásra találnak: az olvasó azokat emeli le a könyvesbolt polcáról, amelyek valamiért érdekesek a saját élethelyzetére vetítve, és az őt foglalkoztató kérdéseket forszírozzák. Ez azért jó, mert vélhetően a könyv segít kívülről látni, tudatosítani valamilyen problémás élethelyzetet, esetleg besorolni a konfliktust valamilyen kategóriába. És mint tudjuk, a gyógyulás és változás útján első lépcső a felismerés.
A hátrányukhoz azt sorolhatjuk, hogy nehéz sablonokat húzni a különböző élethelyzetekre, szituációkra. Ez még a kisebbik gond, mert a jól megírt könyvek kellően tág csoportokat, vagy pontos leírást adnak ahhoz, hogy az olvasó besorolhassa magát, vagy helyzetét. A gond a konkrét tanácsokkal, taktikákkal és praktikákkal lehet. Ezek az önsegítő könyvek alappillérei: azért veszik őket, hogy segítséget nyújtsanak, nem pedig csak azért, hogy elemezzenek – itt lép életbe az önsegítő fogalom. Az olvasó önmagán segíthet a leírt tippek révén. Csakhogy azok sok esetben túlságosan direktek, vagy életidegen módon taktikusak lehetnek. Fennáll a veszélye, hogy nehezen tudja alkalmazni az, aki éppen kétségbeesett, vagy valamilyen nehéz szituációval küzd.
Ezért kellő óvatossággal érdemes közelíteni ezek felé a tanácsok felé, és az olvasottak alapján (ha tetszett), felépíteni valamilyen saját, testre szabott stratégiát. Ehhez kérheti családtagjai, vagy barátai segítségét is.
Fotó:
pixabay.com
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.