Menü

Önsegítő könyvek – édesek, vagy rémesek?

Ezek az „okos-könyvek” már jó ideje léteznek, és elsősorban Bridget Jones óta ismerjük őket önsegítő könyveknek. A célcsoportjai elsősorban a nők, de vannak azért olyan komoly kötetek is, ami sok-sok férfi érdeklődését is vonzotta. De vajon mire jók ezek a kiadványok, és tudunk-e belőlük gyakorlati hasznot húzni? Vagy csak szórakozást jelent, és hamis segítséget?

Természetesen nem lehet általánosítani. Vannak olyan könyvek, amelyek világhírűvé váltak, de ezek között is akad olyan, ami valós újdonságokat, kellemes gyakorlati tanácsokat ad, mások pedig inkább a női nemet célzó könnyedebb olvasmányok, persze gyakorlati ötletekkel jócskán megtűzdelve. Ez utóbbiakat hívjuk inkább „önsegítő könyveknek” a hétköznapi szóhasználatban. Persze kétség sem fér hozzá, hogy férfiak is olvassák őket, még akkor is, ha kisebb arányban. Bár nem lehet tudni, hány férj/barát emelgeti le őket a polcról, míg a kedvesük a manikűrösnél ücsörög…

Előnyei ezeknek az olvasmányoknak, hogy az emberek foglalkoznak általuk a gondolataikkal. Sokszor a mindennapi rohanás mellett erre kevés idő jut, vagy eleve olyan valakinek a személyisége, hogy kerüli a tudatos ön-reflexiót, és saját személyiségének, élethelyzetének vizsgálatát. Ha tehát érdeklődik és nyitott, az máris egy pozitívum. Nem szeretne mindenki pszichológushoz, vagy lelki gurukhoz járni, esetleg nem adottak hozzá az anyagi lehetőségei. Ezek a könyvek azonban feleannyiba kerülnek, mint egy alkalom pszichoterápia. Vélhetően megéri.

Általában az ilyen könyvek és olvasójuk természetes módon egymásra találnak: az olvasó azokat emeli le a könyvesbolt polcáról, amelyek valamiért érdekesek a saját élethelyzetére vetítve, és az őt foglalkoztató kérdéseket forszírozzák. Ez azért jó, mert vélhetően a könyv segít kívülről látni, tudatosítani valamilyen problémás élethelyzetet, esetleg besorolni a konfliktust valamilyen kategóriába. És mint tudjuk, a gyógyulás és változás útján első lépcső a felismerés.

A hátrányukhoz azt sorolhatjuk, hogy nehéz sablonokat húzni a különböző élethelyzetekre, szituációkra. Ez még a kisebbik gond, mert a jól megírt könyvek kellően tág csoportokat, vagy pontos leírást adnak ahhoz, hogy az olvasó besorolhassa magát, vagy helyzetét. A gond a konkrét tanácsokkal, taktikákkal és praktikákkal lehet. Ezek az önsegítő könyvek alappillérei: azért veszik őket, hogy segítséget nyújtsanak, nem pedig csak azért, hogy elemezzenek – itt lép életbe az önsegítő fogalom. Az olvasó önmagán segíthet a leírt tippek révén. Csakhogy azok sok esetben túlságosan direktek, vagy életidegen módon taktikusak lehetnek. Fennáll a veszélye, hogy nehezen tudja alkalmazni az, aki éppen kétségbeesett, vagy valamilyen nehéz szituációval küzd.

Ezért kellő óvatossággal érdemes közelíteni ezek felé a tanácsok felé, és az olvasottak alapján (ha tetszett), felépíteni valamilyen saját, testre szabott stratégiát. Ehhez kérheti családtagjai, vagy barátai segítségét is.

Fotó:
pixabay.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.