Segítségből világszervezet
Kevesen tudják, hogy a Vöröskereszt szervezet elődjét a háborús sebesültek megsegítésére hívták életre több mint százötven évvel ezelőtt. A sérültek helyzete akkoriban nyomorúságos volt, ráadásul a különböző betegségek, járványok is könnyen terjedtek.
A modern hadászat (amelyet az első világháborútól számítanak) előtt a csaták nagyjából úgy zajlottak, hogy két nagy tömegű sereg összecsapott egy adott területen. A háborúskodást tarthatott egy napig, vagy tovább, eldőlhetett, vagy nem, egyvalami azonban állandó volt: a küzdelem után csata helyét halottak és sebesültek ezrei, sokszor tízezrei borították. A holtakkal és a súlyosabb sebesültekkel szervezetten senki sem törődött, nem temettek és nagyobbrészt utóbbiakat is hagyták meghalni. Az embertelen helyzetet tetézte, hogy egy-egy ilyen csata után komoly kockázata volt a különböző betegségek, járványok kialakulásának és elterjedésének.
Egy svájci kereskedő, Henri Dunant volt az, aki erre a tarthatatlan helyzetre először, 1859-ben felhívta az európai közvélemény figyelmét. Dunant – miután nem egyszer volt szemtanúja egy-egy csata utáni helyszínnek (Solferinónál önkéntesekkel igyekezett javítani a szörnyű helyzeten) - sikeresen lobbizott a különböző uralkodóknál és évekkel később létre is hozott egy szervezetet, amely harctéri áldozatok megsegítésére hívatott.
Ezt követően kezdtek önkénteseket, ápolókat és orvosokat toborozni a háborúk sújtotta területeken és az egészségügyi „személyzetet” semlegesnek nyilvánították. Dunant szervezete felvette a Vöröskereszt nevet és máig rendkívül hatékonyan tud segíteni a rászorulókon a világ minden részén.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.