Segítségből világszervezet
Kevesen tudják, hogy a Vöröskereszt szervezet elődjét a háborús sebesültek megsegítésére hívták életre több mint százötven évvel ezelőtt. A sérültek helyzete akkoriban nyomorúságos volt, ráadásul a különböző betegségek, járványok is könnyen terjedtek.
A modern hadászat (amelyet az első világháborútól számítanak) előtt a csaták nagyjából úgy zajlottak, hogy két nagy tömegű sereg összecsapott egy adott területen. A háborúskodást tarthatott egy napig, vagy tovább, eldőlhetett, vagy nem, egyvalami azonban állandó volt: a küzdelem után csata helyét halottak és sebesültek ezrei, sokszor tízezrei borították. A holtakkal és a súlyosabb sebesültekkel szervezetten senki sem törődött, nem temettek és nagyobbrészt utóbbiakat is hagyták meghalni. Az embertelen helyzetet tetézte, hogy egy-egy ilyen csata után komoly kockázata volt a különböző betegségek, járványok kialakulásának és elterjedésének.
Egy svájci kereskedő, Henri Dunant volt az, aki erre a tarthatatlan helyzetre először, 1859-ben felhívta az európai közvélemény figyelmét. Dunant – miután nem egyszer volt szemtanúja egy-egy csata utáni helyszínnek (Solferinónál önkéntesekkel igyekezett javítani a szörnyű helyzeten) - sikeresen lobbizott a különböző uralkodóknál és évekkel később létre is hozott egy szervezetet, amely harctéri áldozatok megsegítésére hívatott.
Ezt követően kezdtek önkénteseket, ápolókat és orvosokat toborozni a háborúk sújtotta területeken és az egészségügyi „személyzetet” semlegesnek nyilvánították. Dunant szervezete felvette a Vöröskereszt nevet és máig rendkívül hatékonyan tud segíteni a rászorulókon a világ minden részén.
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?
Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?
Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Tavaszi szünet gyerekekkel
Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!
Hagyományos húsvét a modern világban
Mindenkinek kellemes húsvétolást kívánunk, családdal és barátokkal eltöltött programokat, élményeke, finom falatokat és jó időt a szabadtéri élményekhez! A húsvéti ünnep a megújulás és a hagyomány ünnepe.