Menü

Nem használjuk szabadságunkat

A magyar munkavállalók jelentős részére igaz, hogy nem használják ki teljesen éves szabadságukat. Sokaknak nincs erre lehetősége, míg mások inkább dolgoznak a pihenés helyett.

Egy nemrég készült felmérés szerint a magyar munkavállalók jó része nem veszi ki teljes évi szabadságát, míg mások egyáltalán nem pihennek. Ennek oka sokrétű lehet. Van olyan, aki nem teheti meg, magasabb beosztása, vagy vállalkozó mivolta nem engedi, hogy akkor és annyi időre menjen pihenni, amennyi papíron jár.

Mások munkamániások, inkább dolgoznak, ha lehet, ami elsőre fura, de közelebbről megvizsgálva megérthető a jelenség. Akik teljesítményarányosan kapják fizetésüket, elfogadható, hogy nem akarnak fizetéskiesést, pláne, ha minden forintnak megvan a helye. Aztán ott van a munkahelyféltés, ami valljuk be számos helyen egyáltalán nem alaptalan, hiszen sok cég a jobb teljesítmény reményében szereti versenyeztetni alkalmazottait. Illetve fenyegetni azokat, akik szerintük nem dolgoznak eleget.

A külső kényszerítő eszközök élő jelenségek, de az igazság az, hogy a legtöbb esetben bennünk keresendő a hiba. Mindenképpen érdemes tudatosítani magunkban, hogy olykor-olykor ki kell szállni a mókuskerékből, mert ha nem, annak beláthatatlan mentális és fizikai következményei lehetnek.

Mivel a hosszabb, 2-3 hetes pihenést a körülmények (főként a munkáltatók) általában nem támogatják, érdemes, több kisebb „nyaralásban”, pihenésben, kikapcsolódásban gondolkodni. A hosszú hétvégék az üdüléshez hasonlóan szintén jótékony hatással lehetnek állapotunkra, és még ki sem esünk a munkából, úgy, mint azt egy többhetes nyaralás alkalmával tennék.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!