Durvább volt, mint a pestis, vagy a világháború
- Dátum: 2014.08.06., 21:03
- betegség, fertőzés, halálozási arány, influenza, járvány, spanyolnátha, világháború
A spanyolnátha az influenza egy típusa (törzse), amely a 20. század elején néhány hónap leforgása alatt írd és mond közel százmillió ember ölt meg.
A spanyolnátha az első világháború utolsó évében jelent meg és kezdett pusztításba világszerte. Ez a legpusztítóbb fertőző betegség az emberiség törtnetében, amelyet legyeztek. A világ szinte minden tájára eljutott (korábban azt gondolták, hogy a legtöbb áldozatot Spanyolországban szedte, innen ered a neve), sokmillió embert fertőzött és ölt meg. Hihetetlen, de több áldozatot hozott, mint maga az első világháború, amely pedig különösen véres és kegyetlen konfliktus volt.
A spanyolnátha egyfelől rendkívül fertőző volt, másrészt óriási halálozási arányt mutatott, utóbbi adat félelmetes 20 százalék. Érdekesség, hogy a betegség nem elsősorban az idősebbekre volt veszélyes, hanem a fiatalokra. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokan a fertőzésre reagáló immunrendszerük túlműködésének következtében hunytak el, a legerősebb immunrendszere pedig a fiatalok szervezetének van.

A háború természetesen szintén kedvezett a spanyolnátha terjedésének, legyengült, éhező emberek, hatalmas földrajzi területeket bejáró katonaság mind-mind elősegítette a fertőzés gyorsaságát és hatékonyságát.
Érdekesség, hogy a spanyolnáthával kapcsolatban még ma is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Nem tudják például, hogy pontosan honnan ered és arra sincs egyértelmű válasz, hogyan tudott a fertőzés ilyen rövid idő alatt több hullámot produkálni, illetve egyes csoportokban miért nem szedett annyi áldozatot, mint másokban. A kutatások folytatódnak, ami azért is fontos, mert sok tanulsággal szolgálhatnak a jövő járványait illetően.
Fotó:
pixabay.com
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.