Menü

Durvább volt, mint a pestis, vagy a világháború

A spanyolnátha az influenza egy típusa (törzse), amely a 20. század elején néhány hónap leforgása alatt írd és mond közel százmillió ember ölt meg.

A spanyolnátha az első világháború utolsó évében jelent meg és kezdett pusztításba világszerte. Ez a legpusztítóbb fertőző betegség az emberiség törtnetében, amelyet legyeztek. A világ szinte minden tájára eljutott (korábban azt gondolták, hogy a legtöbb áldozatot Spanyolországban szedte, innen ered a neve), sokmillió embert fertőzött és ölt meg. Hihetetlen, de több áldozatot hozott, mint maga az első világháború, amely pedig különösen véres és kegyetlen konfliktus volt.

A spanyolnátha egyfelől rendkívül fertőző volt, másrészt óriási halálozási arányt mutatott, utóbbi adat félelmetes 20 százalék. Érdekesség, hogy a betegség nem elsősorban az idősebbekre volt veszélyes, hanem a fiatalokra. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokan a fertőzésre reagáló immunrendszerük túlműködésének következtében hunytak el, a legerősebb immunrendszere pedig a fiatalok szervezetének van.

A háború természetesen szintén kedvezett a spanyolnátha terjedésének, legyengült, éhező emberek, hatalmas földrajzi területeket bejáró katonaság mind-mind elősegítette a fertőzés gyorsaságát és hatékonyságát.

Érdekesség, hogy a spanyolnáthával kapcsolatban még ma is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Nem tudják például, hogy pontosan honnan ered és arra sincs egyértelmű válasz, hogyan tudott a fertőzés ilyen rövid idő alatt több hullámot produkálni, illetve egyes csoportokban miért nem szedett annyi áldozatot, mint másokban. A kutatások folytatódnak, ami azért is fontos, mert sok tanulsággal szolgálhatnak a jövő járványait illetően.

Fotó:
pixabay.com

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.