Durvább volt, mint a pestis, vagy a világháború
- Dátum: 2014.08.06., 21:03
- betegség, fertőzés, halálozási arány, influenza, járvány, spanyolnátha, világháború
A spanyolnátha az influenza egy típusa (törzse), amely a 20. század elején néhány hónap leforgása alatt írd és mond közel százmillió ember ölt meg.
A spanyolnátha az első világháború utolsó évében jelent meg és kezdett pusztításba világszerte. Ez a legpusztítóbb fertőző betegség az emberiség törtnetében, amelyet legyeztek. A világ szinte minden tájára eljutott (korábban azt gondolták, hogy a legtöbb áldozatot Spanyolországban szedte, innen ered a neve), sokmillió embert fertőzött és ölt meg. Hihetetlen, de több áldozatot hozott, mint maga az első világháború, amely pedig különösen véres és kegyetlen konfliktus volt.
A spanyolnátha egyfelől rendkívül fertőző volt, másrészt óriási halálozási arányt mutatott, utóbbi adat félelmetes 20 százalék. Érdekesség, hogy a betegség nem elsősorban az idősebbekre volt veszélyes, hanem a fiatalokra. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokan a fertőzésre reagáló immunrendszerük túlműködésének következtében hunytak el, a legerősebb immunrendszere pedig a fiatalok szervezetének van.
A háború természetesen szintén kedvezett a spanyolnátha terjedésének, legyengült, éhező emberek, hatalmas földrajzi területeket bejáró katonaság mind-mind elősegítette a fertőzés gyorsaságát és hatékonyságát.
Érdekesség, hogy a spanyolnáthával kapcsolatban még ma is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Nem tudják például, hogy pontosan honnan ered és arra sincs egyértelmű válasz, hogyan tudott a fertőzés ilyen rövid idő alatt több hullámot produkálni, illetve egyes csoportokban miért nem szedett annyi áldozatot, mint másokban. A kutatások folytatódnak, ami azért is fontos, mert sok tanulsággal szolgálhatnak a jövő járványait illetően.
Fotó:
pixabay.com
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.