Menü

Durvább volt, mint a pestis, vagy a világháború

A spanyolnátha az influenza egy típusa (törzse), amely a 20. század elején néhány hónap leforgása alatt írd és mond közel százmillió ember ölt meg.

A spanyolnátha az első világháború utolsó évében jelent meg és kezdett pusztításba világszerte. Ez a legpusztítóbb fertőző betegség az emberiség törtnetében, amelyet legyeztek. A világ szinte minden tájára eljutott (korábban azt gondolták, hogy a legtöbb áldozatot Spanyolországban szedte, innen ered a neve), sokmillió embert fertőzött és ölt meg. Hihetetlen, de több áldozatot hozott, mint maga az első világháború, amely pedig különösen véres és kegyetlen konfliktus volt.

A spanyolnátha egyfelől rendkívül fertőző volt, másrészt óriási halálozási arányt mutatott, utóbbi adat félelmetes 20 százalék. Érdekesség, hogy a betegség nem elsősorban az idősebbekre volt veszélyes, hanem a fiatalokra. Ennek a legfőbb oka az, hogy sokan a fertőzésre reagáló immunrendszerük túlműködésének következtében hunytak el, a legerősebb immunrendszere pedig a fiatalok szervezetének van.

A háború természetesen szintén kedvezett a spanyolnátha terjedésének, legyengült, éhező emberek, hatalmas földrajzi területeket bejáró katonaság mind-mind elősegítette a fertőzés gyorsaságát és hatékonyságát.

Érdekesség, hogy a spanyolnáthával kapcsolatban még ma is rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Nem tudják például, hogy pontosan honnan ered és arra sincs egyértelmű válasz, hogyan tudott a fertőzés ilyen rövid idő alatt több hullámot produkálni, illetve egyes csoportokban miért nem szedett annyi áldozatot, mint másokban. A kutatások folytatódnak, ami azért is fontos, mert sok tanulsággal szolgálhatnak a jövő járványait illetően.

Fotó:
pixabay.com

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.

Töredezett ajkak: mi áll a háttérben, és hogyan lehet hatékonyan kezelni?

A töredezett, kiszáradt ajkak sokak számára visszatérő problémát jelentenek. Bár elsőre csupán esztétikai kellemetlenségnek tűnhetnek, valójában fájdalmat, égő érzést és akár vérzést is okozhatnak. Az ajkak állapota ráadásul nemcsak az időjárástól függ, hanem az életmódtól, a táplálkozástól, a folyadékbevitel mértékétől, sőt bizonyos betegségek vagy gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.

Strand, utazás, kánikula – hogyan védekezz a nyári betegségek ellen?

A nyár a pihenés, a szabadtéri programok és az utazások időszaka, ugyanakkor ebben az évszakban bizonyos fertőzések kockázata is megnő. A meleg időjárás, a magasabb páratartalom, a strandolás, valamint a gyakori közösségi érintkezések kedvezhetnek a különböző baktériumok, vírusok és gombák terjedésének.

Szandálszezon repedezett sarkak nélkül – Így lesz újra puha és ápolt a lábfejünk

A szandálszezon beköszöntével sokan szembesülnek azzal, hogy a télen elhanyagolt sarkak kiszáradtak, megkeményedtek, sőt akár fájdalmasan ki is repedeztek. A repedezett sarok nem csupán esztétikai probléma: a mélyebb berepedések fájdalmat okozhatnak, és akár fertőzések kialakulásának is utat nyithatnak.