Bebizonyították: a végbélnyílás körüli rák is megelőzhető az egyik HPV védőoltással
- Dátum: 2014.08.06., 20:59
A magyarok harmada még soha nem hallott a HPV-ről, pedig a vírus a szexuális életet megmérgező nemi szervi szemölcsök mellett számos rosszindulatú daganat – köztük a méhnyakrák és végbélnyílás körüli rákok – kialakulásáért is felelős. Komoly előrelépés, hogy 2014 őszétől a külön jogszabályban meghatározott korcsoportba tartozó lányok ingyenes juthatnak hozzá a kétkomponensű védőoltáshoz, de a probléma a 13 évnél idősebb lányokat, nőket, fiúkat és férfiakat is érinti. Ezért is kell különbséget tenni az oltóanyagok között: az élete során minden tizedik magyart fenyegető nemi szervi szemölcs megelőzésére például csak a négykomponensű oltóanyag javasolt. Ez utóbbi védőoltás indikációs köre júniusban bővült, így már a végbélnyílás körüli rákok ellen is bizonyítottan hatásos. Miután a vakcinákkal szemben a lakosság egy része kevés vagy nem megfelelő információval rendelkezik, az MSD Pharma Hungary Kft. elindította a hpvdoktor.hu-t, amely a vírusról és a megelőzésről is tájékoztatást nyújt.
HPV elleni küzdelem: a tájékozatlanság az egyik legnagyobb akadály
A HPV összességében a rákos megbetegedések legalább 5 százalékáért felelős, az interneten terjedő tévhitek miatt sokan mégis bizalmatlanok a védőoltásokkal szemben. Egyesek feleslegesnek tartják a megelőzést, mert nem tudják, hogyan terjed a vírus. A legnagyobb veszélyt a szexuális együttlétek jelentik (beleértve az anális és az orális közösülést is). Mások a diabétesztől, az autizmustól vagy a meddőségtől tartanak, holott az ausztrál oltóprogram során (ahol másfél millió embert oltottak be 2007-től napjainkig) nem tapasztaltak a védőoltáshoz köthető súlyos nemkívánatos eseményt.
Többféle oltás is segíti a megelőzést
Kétféle HPV vakcina létezik: két- illetve négykomponensű oltás. Előbbi csak a HPV 16-os és 18-as típusa ellen hatásos, vagyis a méhnyakrákkal, valamint a szeméremtesti és a hüvelyrákkal szemben nyújt védelmet, emiatt ezt a típust csak lányok és nők számára törzskönyvezték. Utóbbi teljesebb körű védelmet nyújt, hiszen a jó- és rosszindulatú daganatok, tehát a méhnyakrák, a szeméremtesti és hüvelyrák mellett a nemi szervi szemölcsök ellen is véd, idén júniustól pedig az alkalmazhatósága kiterjed a végbélnyílás körüli rákok megelőzésére is. A négykomponensű oltóanyag – a lányok és nők mellett – a férfiaknak is adható és ajánlott.
A végbélnyílás körüli daganatok Magyarországon egyforma arányban érintik a nőket és a férfiakat.
Az állam is támogatja
2014-től a 12-13 éves lányok ingyenesen kaphatják meg a kétkomponensű HPV védőoltást és rendszeresen vannak akciók is, hogy a vakcinák minél több ember számára elérhetőek legyenek. „Nagyon komoly előrelépés a HPV elleni küzdelemben, hogy a magyar állam idén ősztől ingyenessé teszi az egyik oltást a fiatal lányok számára. Ugyanakkor az is fontos, hogy ne csak ők, hanem az idősebb korosztály tagjai - beleértve a férfiakat - is hozzájussanak az vakcinákhoz, hiszen a vírus nem csak a kamaszlányokat fenyegeti. „Az oltóanyagokat övező tévhitek eloszlatásával, az információ átadásával életeket lehet menteni, ezért is indítottuk el a hpvdoktor.hu oldalt, ahol egy helyre gyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat” – mondta dr. Pozsgay Csilla, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója, aki szerint az iskolaorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak és a nőgyógyászoknak is kiemelt szerepe van a szülők és a felnőtt páciensek tájékoztatásában, mind a HPV okozta megbetegedések, mind pedig a megelőzési lehetőségek terén.
A hpvdoktor.hu oldalon a leggyakrabban előforduló tévhitek tisztázása mellett hasznos alkalmazások is helyet kapnak: az edukációs kampány részeként a látogatók online is feltehetik a kérdéseiket dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász szakorvosnak, aki két munkanapon belül e-mailben válaszol.
Leggyakoribb tévhitek
„Engem úgysem érint!”
Becslések szerint a nők 80 százaléka ötvenéves koráig átesik a fertőzésen, minden 10. magyar pedig élete során nemi szervi szemölcstől fog szenvedni.
„A fertőzésen történő átesés után kialakul a védettség!”
Egy esetleges fertőzés után nem alakul ki tartós védettség, így a vírust újra el lehet kapni, ami aztán jó- illetve rosszindulatú daganatok kialakulását okozhatja.
„Már nem vagyok tinédzser, engem nem érint!”
Nemcsak serdülőkorban, hanem felnőtt nőként és férfiként is szükség van az oltásra: a 25-45 éves korú nők között is igen magas a HPV fertőzés aránya, 50 éves kor körül pedig kifejezett csúcs mutatkozik az előfordulásában.
„Higanyt tartalmaz!”
A mai védőoltások már nem tartalmaznak higanyt. A félreértés oka az, hogy régebben használtak a vakcinákhoz, de akkor sem szervetlen formában, hanem más atomhoz kötve, így nem voltak mérgezőek.
„Magában az oltóanyagban van a vírus!”
Nem a vírus, hanem az oltóanyagban lévő mesterséges fehérje tanítja meg az immunrendszert a HPV elleni védekezésre, így az oltás nem okoz betegséget.
„Az orvosom nem említette, így biztos nem is fontos!”
Az orvosok sokszor túlterheltek, ezért előfordulhat, hogy megfeledkeznek a védőoltásról. Ezért is érdemes rákérdezni a személyes konzultáció során.
Forrás:
Flow PR
Fotó:
pixabay.com
A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.
Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.