Menü

Édes élet cukormentesen

A cukorbetegek és diétázók első és legfontosabb kérdése: mit fogyasszanak a cukor helyett, mivel édesítsenek? Az édesítőszerek legendái végeláthatatlanok, és mindenkinek van róla véleménye. Leginkább annak, aki sosem próbálta, csak hallotta. „Nagyon egészségtelen!’ – vágják rá azonnal. Azt is gyakran hallhatjuk, hogy akkor már inkább a cukrot válasszuk, az legalább cukorrépából van. Az igazság azonban közel sem ilyen egyszerű.

Tudnunk kell, hogy a cukorrépa is kémiai eljárásokon esik át, mire a zacskókba kerül. Az édesítők között pedig léteznek természetes és mesterséges típusúak is. Nem mindegy, hogy melyiket választjuk, és ne vegyük a két kategóriát egy kalap alá! Míg régebben szinte csak mesterséges édesítőkkel találkozhattunk a boltok diétás polcain, manapság már többfajta természetes édesítő közül választhatunk.

A legismertebb ezek közül a nyírfacukor, más nevén a xilit. A legtöbb kritika azért éri, mert igazából nem is (csak) nyírfából készül, valamiért a kalóriatartalma csak 40%-kal kevesebb, mint a cukoré. A glikémiás indexe, azaz vércukorszint-növelő hatása 7-es, ami szép eredmény (a cukoré 100, ehhez viszonyítanak mindent). Sokaknál viszont emésztési zavarokat okoz.

Ennél jobb értékekkel bír az eritrit, ami egy természetes módon kialakuló cukoralkohol, hiszen a kalória-és szénhidrát-tartalma is nulla. Az emésztési toleranciája kiváló, egyetlen hátránya, hogy a cukorhoz képest csak 70%-os az édesítő ereje. Sokakat zavar, hogy többet kell használniuk belőle sütés-főzés esetén.

A steviával, a természetes édesítő növénnyel ilyen probléma nem akad, édesítőereje utánozhatatlan, viszont majd’ mindenkinek érezhető a jellegzetes mellékíze.

Mi hát a megoldás? Az eritrit a legjobbak közé tartozik, még akkor is, ha kicsit többet kell belőle használni. Valamint léteznek steviával kevert édesítők, úgymint a „Negyedannyi ugyanannyi” elnevezésű, ami a diétázók kedvence. Esetében a stevianövény felerősíti az édesítő hatást, azonban semmi mellékíze nincs a keverés miatt. Még a kinézete is azonos a cukoréval, viszont háromszor-négyszer olyan édes, innen hát az elnevezés. Teljesen egészséges, és még a szakértő ízlelők is nehezen állapíthatják meg, hogy ételük nem cukorral készült. Érdemes kipróbálni.

Amit viszont a fogyókúrázóknak felesleges a kosarukba tenni, az a nádcukor, a barnacukor, a fruktóz, valamint a kókuszcukor. Mindegyikük egészségesebben „hangzik”, mint klasszikus társaik, azonban alig bírnak jobb értékekkel a kristálycukornál. Ajánlott hát odafigyelni, hogy mi az az édesítőszer, amiért pénzt adunk – merthogy nem olcsóak. Kérdés csak az: mennyit ér az egészségünk? 

Fotó:
pixabay.com

Mit jelezhetnek a test apró figyelmeztető tünetei?

A szervezetünk gyakran különféle tünetekkel jelzi, hogy több pihenésre, megfelelőbb folyadékbevitelre vagy orvosi kivizsgálásra lehet szükség. Fontos azonban tudni, hogy egy tünetből önmagában nem lehet biztosan megállapítani annak okát. Ugyanaz a panasz több különböző állapot következménye is lehet, ezért nem érdemes kizárólag internetes listák alapján vitaminhiányt vagy betegséget diagnosztizálni.

Kollagénes arcmaszkok – Csodaszer vagy hasznos kiegészítő a bőrápolásban?

Az utóbbi évek egyik legnépszerűbb szépségápolási terméke kétségkívül a kollagénes arcmaszk. A drogériák polcain és az online áruházakban is számtalan változat közül válogathatunk. De vajon valóban ennyire hatékonyak ezek a maszkok, vagy inkább egy kellemes kényeztető rutin részét jelentik?

Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene

Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?

Mezítláb a strandon? Így óvd meg a lábadat a kellemetlen fertőzésektől

A nyári strandszezon a felhőtlen kikapcsolódásról, a hűsítő fürdőzésről és a napsütés élvezetéről szól. A mezítlábas séták azonban nemcsak szabadságérzetet, hanem bizonyos egészségügyi kockázatokat is rejthetnek.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.