A titokzatos autizmus
- Dátum: 2014.05.12., 15:45
- Autizmus, betegség, egészséges életmód, genetika, környezeti tényezők
A kutatók évről évre többet tudnak az autizmusról, amely ezzel együtt még mindig tartogat kihívásokat az orvostudomány számára. Titokzatos betegségről van szó.
„Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.” - írja a betegséggel kapcsolatban a wikipédia.
A meghatározás ma összességében pontosnak számít, ugyanakkor a legújabb kutatások szerint az említett genetikai tényezők messze nem játszanak akkora szerepet, mint ahogyan azt eddig gondoltuk.
Ha nem a genetika, akkor mi? Joggal tehetjük fel a kérdést. A válasz: a környezeti tényezők. Legfőképpen azok a hatások, amelyek a várandósság alatt, vagy épp születés közben érik a gyermeket. Persze a szülők korábbi egészségi állapota, és életmódja is fontos, milyen betegségeik, fertőzéseik voltak, ezekre milyen gyógyszereket szedtek. A megállapítások szerint ezek körülbelül akkora súllyal esnek latba, mint a genetikai tényezők.
Az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, de ez betudható annak, hogy egyre komolyabbak, fejlettebbek a szűrővizsgálatok.
Kialakulásának pontos okai máig nem ismertek, az biztos, hogy számos foka létezik. Vannak meghatározóbb és enyhébb esetek is.
Ha van a családban autista, akkor a betegség potenciálisan nagyobb eséllyel fordulhat elő a későbbiekben, de mint ahogyan a fent említett legújabb kutatások is bizonyítják: az egészséges életmód folytatására itt van egy újabb nagyon súlyos ok.
Fotó:
sxc.hu
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.