A titokzatos autizmus
- Dátum: 2014.05.12., 15:45
- Autizmus, betegség, egészséges életmód, genetika, környezeti tényezők
A kutatók évről évre többet tudnak az autizmusról, amely ezzel együtt még mindig tartogat kihívásokat az orvostudomány számára. Titokzatos betegségről van szó.
„Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.” - írja a betegséggel kapcsolatban a wikipédia.
A meghatározás ma összességében pontosnak számít, ugyanakkor a legújabb kutatások szerint az említett genetikai tényezők messze nem játszanak akkora szerepet, mint ahogyan azt eddig gondoltuk.
Ha nem a genetika, akkor mi? Joggal tehetjük fel a kérdést. A válasz: a környezeti tényezők. Legfőképpen azok a hatások, amelyek a várandósság alatt, vagy épp születés közben érik a gyermeket. Persze a szülők korábbi egészségi állapota, és életmódja is fontos, milyen betegségeik, fertőzéseik voltak, ezekre milyen gyógyszereket szedtek. A megállapítások szerint ezek körülbelül akkora súllyal esnek latba, mint a genetikai tényezők.
Az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, de ez betudható annak, hogy egyre komolyabbak, fejlettebbek a szűrővizsgálatok.
Kialakulásának pontos okai máig nem ismertek, az biztos, hogy számos foka létezik. Vannak meghatározóbb és enyhébb esetek is.
Ha van a családban autista, akkor a betegség potenciálisan nagyobb eséllyel fordulhat elő a későbbiekben, de mint ahogyan a fent említett legújabb kutatások is bizonyítják: az egészséges életmód folytatására itt van egy újabb nagyon súlyos ok.
Fotó:
sxc.hu
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.