A titokzatos autizmus
- Dátum: 2014.05.12., 15:45
- Autizmus, betegség, egészséges életmód, genetika, környezeti tényezők
A kutatók évről évre többet tudnak az autizmusról, amely ezzel együtt még mindig tartogat kihívásokat az orvostudomány számára. Titokzatos betegségről van szó.
„Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.” - írja a betegséggel kapcsolatban a wikipédia.
A meghatározás ma összességében pontosnak számít, ugyanakkor a legújabb kutatások szerint az említett genetikai tényezők messze nem játszanak akkora szerepet, mint ahogyan azt eddig gondoltuk.
Ha nem a genetika, akkor mi? Joggal tehetjük fel a kérdést. A válasz: a környezeti tényezők. Legfőképpen azok a hatások, amelyek a várandósság alatt, vagy épp születés közben érik a gyermeket. Persze a szülők korábbi egészségi állapota, és életmódja is fontos, milyen betegségeik, fertőzéseik voltak, ezekre milyen gyógyszereket szedtek. A megállapítások szerint ezek körülbelül akkora súllyal esnek latba, mint a genetikai tényezők.
Az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, de ez betudható annak, hogy egyre komolyabbak, fejlettebbek a szűrővizsgálatok.
Kialakulásának pontos okai máig nem ismertek, az biztos, hogy számos foka létezik. Vannak meghatározóbb és enyhébb esetek is.
Ha van a családban autista, akkor a betegség potenciálisan nagyobb eséllyel fordulhat elő a későbbiekben, de mint ahogyan a fent említett legújabb kutatások is bizonyítják: az egészséges életmód folytatására itt van egy újabb nagyon súlyos ok.
Fotó:
sxc.hu
A hála fontossága a mindennapokban
A hála egy fontos érzelem, mégis a rohanó világban sokszor nem szakítunk elég időt arra, hogy megbecsüljük a pozitív dolgokat, amik történnek velünk. Pedig, ha néhány egyszerű módszer segítségével beépítjük a hétköznapjainkba, garantáltan jobb lesz az általános hangulatunk!
Normális, ha magunkban beszélünk?
Előfordul, hogy beszélünk magunkban? Semmi ok az aggodalomra, igazából egészséges szokás.
Nem vagy szerelmes, ha ezek zavarnak
Vajon honnan tudhatjuk, hogy szerelmesek vagyunk-e, vagy csak összetévesztjük az érzést valami mással? Mondjuk a biztonság, a megszokáshoz való ragaszkodás és a komfort érzésével. És azt, hogy csak egy hullámvölgybe kerültünk, vagy tényleg elmúlt a szerelem? Normális, hogy egy kapcsolatban vannak “fentek és lentek”, de bizonyos árulkodó jelek arra utalhatnak, hogy ez nem csupán egy múló időszak, hanem az érzéseid tényleg elhalványultak.
Az elengedés dinamikája
A szó,, amit nem szívesen mondunk ki manapság (ha egyáltalán kimondjuk), az a „feladom”. A neveltetésünk, egyáltalán a korszellem ellen való a vallomás, hogy én bizony most bedobom a törülközőt, nem küzdök tovább, vagy divatosan, eufemizálva az aktust: „elengedem” a problémát. A gyerekeinknek is azt tanítjuk, tartsanak ki, legyenek szívósak, eltökéltek, és ne veszítsék el soha, de soha a reményt.
Hogyan lehetünk hatékonyak csapatban?
A hatékony csapatmunka előnyeit, jelentőségét, szabályait kutatva arra voltam kíváncsi, hogyan működik a csapatmunka, melyek a szabályai, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a munkavállalók közötti együttműködést? Erre kerestem meg a válaszokat!