A titokzatos autizmus
- Dátum: 2014.05.12., 15:45
- Autizmus, betegség, egészséges életmód, genetika, környezeti tényezők
A kutatók évről évre többet tudnak az autizmusról, amely ezzel együtt még mindig tartogat kihívásokat az orvostudomány számára. Titokzatos betegségről van szó.
„Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.” - írja a betegséggel kapcsolatban a wikipédia.
A meghatározás ma összességében pontosnak számít, ugyanakkor a legújabb kutatások szerint az említett genetikai tényezők messze nem játszanak akkora szerepet, mint ahogyan azt eddig gondoltuk.
Ha nem a genetika, akkor mi? Joggal tehetjük fel a kérdést. A válasz: a környezeti tényezők. Legfőképpen azok a hatások, amelyek a várandósság alatt, vagy épp születés közben érik a gyermeket. Persze a szülők korábbi egészségi állapota, és életmódja is fontos, milyen betegségeik, fertőzéseik voltak, ezekre milyen gyógyszereket szedtek. A megállapítások szerint ezek körülbelül akkora súllyal esnek latba, mint a genetikai tényezők.
Az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, de ez betudható annak, hogy egyre komolyabbak, fejlettebbek a szűrővizsgálatok.
Kialakulásának pontos okai máig nem ismertek, az biztos, hogy számos foka létezik. Vannak meghatározóbb és enyhébb esetek is.
Ha van a családban autista, akkor a betegség potenciálisan nagyobb eséllyel fordulhat elő a későbbiekben, de mint ahogyan a fent említett legújabb kutatások is bizonyítják: az egészséges életmód folytatására itt van egy újabb nagyon súlyos ok.
Fotó:
sxc.hu
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.