A titokzatos autizmus
- Dátum: 2014.05.12., 15:45
- Autizmus, betegség, egészséges életmód, genetika, környezeti tényezők
A kutatók évről évre többet tudnak az autizmusról, amely ezzel együtt még mindig tartogat kihívásokat az orvostudomány számára. Titokzatos betegségről van szó.
„Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.” - írja a betegséggel kapcsolatban a wikipédia.
A meghatározás ma összességében pontosnak számít, ugyanakkor a legújabb kutatások szerint az említett genetikai tényezők messze nem játszanak akkora szerepet, mint ahogyan azt eddig gondoltuk.
Ha nem a genetika, akkor mi? Joggal tehetjük fel a kérdést. A válasz: a környezeti tényezők. Legfőképpen azok a hatások, amelyek a várandósság alatt, vagy épp születés közben érik a gyermeket. Persze a szülők korábbi egészségi állapota, és életmódja is fontos, milyen betegségeik, fertőzéseik voltak, ezekre milyen gyógyszereket szedtek. A megállapítások szerint ezek körülbelül akkora súllyal esnek latba, mint a genetikai tényezők.
Az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, de ez betudható annak, hogy egyre komolyabbak, fejlettebbek a szűrővizsgálatok.
Kialakulásának pontos okai máig nem ismertek, az biztos, hogy számos foka létezik. Vannak meghatározóbb és enyhébb esetek is.
Ha van a családban autista, akkor a betegség potenciálisan nagyobb eséllyel fordulhat elő a későbbiekben, de mint ahogyan a fent említett legújabb kutatások is bizonyítják: az egészséges életmód folytatására itt van egy újabb nagyon súlyos ok.
Fotó:
sxc.hu
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.
Diszfunkcionális család árnyékában
A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.
A belső béke nem luxus, hanem tudatos döntés
Sokáig azt hisszük, hogy akkor vagyunk jó emberek, ha mindig mindenki rendelkezésére állunk. Azonnal válaszolunk az üzenetekre, megpróbálunk minden konfliktust elsimítani, újabb és újabb esélyeket adunk azoknak, akik korábban már csalódást okoztak, és gyakran saját igényeinket tesszük az utolsó helyre.
Hogyan szabaduljunk ki a túlgondolás csapdájából?
A rohanó hétköznapokban sokan tapasztalják, hogy egy-egy döntés, beszélgetés vagy váratlan helyzet után órákig, sőt akár napokig is ugyanazokon a gondolatokon rágódnak. Vajon jól fogalmaztam? Mit gondolhatott rólam a másik? Mi lesz, ha rosszul döntök? Ezek az ismétlődő kérdések szinte észrevétlenül veszik át az irányítást a gondolataink felett.