A titokzatos autizmus
- Dátum: 2014.05.12., 15:45
- Autizmus, betegség, egészséges életmód, genetika, környezeti tényezők
A kutatók évről évre többet tudnak az autizmusról, amely ezzel együtt még mindig tartogat kihívásokat az orvostudomány számára. Titokzatos betegségről van szó.
„Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. Görög orvosok már Hippokratész idejében leírták, és isteni vagy sátáni erők megnyilvánulásának tartották.” - írja a betegséggel kapcsolatban a wikipédia.
A meghatározás ma összességében pontosnak számít, ugyanakkor a legújabb kutatások szerint az említett genetikai tényezők messze nem játszanak akkora szerepet, mint ahogyan azt eddig gondoltuk.
Ha nem a genetika, akkor mi? Joggal tehetjük fel a kérdést. A válasz: a környezeti tényezők. Legfőképpen azok a hatások, amelyek a várandósság alatt, vagy épp születés közben érik a gyermeket. Persze a szülők korábbi egészségi állapota, és életmódja is fontos, milyen betegségeik, fertőzéseik voltak, ezekre milyen gyógyszereket szedtek. A megállapítások szerint ezek körülbelül akkora súllyal esnek latba, mint a genetikai tényezők.
Az autizmussal élők száma folyamatosan növekszik, de ez betudható annak, hogy egyre komolyabbak, fejlettebbek a szűrővizsgálatok.
Kialakulásának pontos okai máig nem ismertek, az biztos, hogy számos foka létezik. Vannak meghatározóbb és enyhébb esetek is.
Ha van a családban autista, akkor a betegség potenciálisan nagyobb eséllyel fordulhat elő a későbbiekben, de mint ahogyan a fent említett legújabb kutatások is bizonyítják: az egészséges életmód folytatására itt van egy újabb nagyon súlyos ok.
Fotó:
sxc.hu
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.