Empátia, valóban női tulajdonság?
- Dátum: 2014.05.07., 13:42
- empátia, férfiak, nemi sztereotípia, nők, stressz
Az empátiát, mióta világ a világ, tipikus női tulajdonságként tartják számon. De a pszichológiai kutatások alátámasztják, hogy többről van szó, mint egy nemi sztereotípiáról.
Az tény, hogy a nők segítő szakmák felé „terelésének” tipikus eszközei az olyan nemi sztereotípiák, mint például a nők szociálisan érzékenyebbek és empatikusabbak a férfiaknál.
A túlzott általánosítás persze nagyon torzító lehet, viszont ha konkrét helyzetekben, stratégiákban gondolkozva vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor nem újabb sztereotípiákat gyártunk, hanem az emberi viselkedésről tudhatunk meg többet.
Egy pszichológiai vizsgálatban konkrétan azt figyelték meg, hogy a stressz milyen hatással van az emberi kapcsolatainkra, mennyire befolyásolja az együttérzésünk mértékét. A szakemberek abból indultak ki, hogy stresszes helyzetekben az emberi tudat beszűkül, kiéleződik a személyiség egocentrikus oldala, ami gátolja a másokkal való együttérzés megnyilvánulásait. Másképpen fogalmazva a kognitív érzelmi megterhelés önzővé teszi az embereket. Ezt a jelenséget tulajdonképpen a vizsgálat igazolta is, de nem teljesen lehetett általánosítani, mivel nemi különbségek mutatkoztak a vizsgált viselkedéses válaszokban.
A nők valójában a stresszes szituációkban is empatikusak tudtak maradni, illetve képesek voltak ráhangolódni másokra, megfigyelni mások érzelmi állapotát.
A jelenség pontos okát a szakemberek nem tudták meghatározni. De mivel a nők szocializációjában a szociális kapcsolatokra való ráhangolódás még mindig meghatározó elem, ezért feltételezhető, hogy a problémamegoldó stresszes helyzetekben mutatkozó szociális érzékenység egy tanult szociális stratégia része. Vagyis a nők azt tanulják meg, hogy minél stresszesebb egy helyzet, annál inkább felértékelődik az empátia szerepe, melyen keresztül nehéz helyzetekben több, vagy nagyobb külső segítség érhető el.
Fotó:
pixabay.com
Az igaz szerelem jelei
A szerelem jelei tudományos szempontból jól meghatározottak, és az agyi aktivitás vizsgálata révén a kutatók pontosan megfigyelték, hogyan hat a szerelem a biológiai folyamatokra. A következőkben bemutatott 11 jel segíthet felismerni, hogy valóban szerelmesek vagyunk.
A boldogság nem minden. Mi kell még egy párkapcsolathoz?
A filmek, a reklámok és a közösségi média gyakran csap be minket azzal, hogy azt közvetíti, hogy a jó párkapcsolat egyetlen mutatója a boldogság. Azt látjuk, hogy emberek mosolyognak, ölelkeznek és szeretik egymást. Néha persze van nem kevés dráma is, de emögött nem látjuk azt a sok kompromisszumot, szervezést, energiát, lemondást, amitől ezek a percek létrejöhetnek. Valójában miről szól a párkapcsolati jólét, vagy más szóval elégedettség?
A fogproblémák lelki okai
A fogak és általában a száj egészsége szorosan összefonódik a lelki és érzelmi állapotunkkal. Az írásban bemutatott nézőpont szerint a fogaink nem csupán fizikai struktúrák, hanem személyiségünk kifejeződései is, amelyek a belső világunkat tükrözik. Az érzelmi stressz, a feldolgozatlan érzések és a „rágódás” hatással van a száj pH-értékére, ami a fogszuvasodás kialakulásában is szerepet játszik.
Hogyan lépjünk túl az ünnepi találkozásokon?
A karácsony utáni időszak sokak számára kihívást jelenthet. A vidám sokszor kötelező jellegű összejövetelek és a szabadnapok után hirtelen visszazökkenni a mindennapok monotonitásába nem könnyű feladat. Ez az állapot fáradtsággal, levertséggel, sőt, időnként szorongással is járhat. De miért alakul ki ez az érzés, és hogyan kezelhetjük hatékonyan?
Az emberi kötődés évtizedeken át ível
Vajon a gyerekkorban kialakult kötődés mennyire marad fenn felnőttkorunkra? Ezek a korai élményeink valóban olyan erővel bírnak, hogy később megjelennek a jeleik párkapcsolatainkban, saját szülői viselkedésünkben, sőt mi több, generációs módon utódainkban is? Most amikor a karácsony csak néhány napra van, adódik a kérdés, hogy az emberek hogyan és milyen módon próbálnak kötődni egymáshoz a nagyvilágban.