Hamis életveszély, de oka van
- Dátum: 2014.05.03., 21:30
- betegség, pánik, pánikbetegség, pánikroham, szervi ok, tünetek
Halálfélelem, szapora szívverés, szédülés, remegés. Ezek a tünetek életveszélyt jeleznek, de nem minden esetben. Amikor szervi ok és külső veszélyforrás hiányában is hasonló tüneteket érzékelünk, akkor valójában éppen egy pánikrohamot élünk át.
A pánikbetegség legfőbb jellemzője, hogy a fóbiával ellenétben nem egy konkrét dologhoz kapcsolódik szorosan, hanem egy általános szorongásból fakadó tünetcsoport. A pánikrohamot átélők annak ellenére, hogy nincsenek valódi életveszélyben, mégis valóban halálfélelmet élnek át, ez a negatív élmény pedig fokozza a rettegés szintet, és ez által valószínűsíti az újabb roham kialakulását.
Az ördögi kört az indítja el, hogy a pánikbetegek rettegnek az újabb rohamtól, bár ennek a félelemnek nincsen konkrét tárgya mégis a korábbi helyzetek melyekben a betegek átéltek pánikreakciót újból előhívhatják a tüneteket.

Pánikbetegség esetén gyakori kezelési eszköz a nyugtatók használata, de könnyedén belátható, hogy gyógyszerrel csak átmeneti és felszínes javulást érhetünk el. Bár szervi ok nem áll a betegség hátterében, lelki, mentális, pszichés annál inkább. A pánikrohamok szervezetünk figyelmeztető jelzései, hogy valami nincs rendben az életünkben. Ilyenkor nagyon gyakran a betegek mégis valamilyen fizikai, testi betegséget feltételeznek és elkezdik ebből az aspektusból monitorozni testüket. Igazából életmódjukat, életvitelüket kellene felülvizsgálni, hiszen a pánik a szervezet egyértelmű jelzése hogy valamin változtatnunk kell. Persze a betegség visszavezethető gyermekkori krízishelyzetekre is, de aktuális lelki problémák is állhatnak a háttérben, például egy rossz párkapcsolat, vagy túlzottan stresszes munkahelyi környezet.
Van néhány akut kezelési módszer, például a mély hasi légzés, illetve az adott szituáció átértelmezése, vészhelyzetszerű értékelés realizálása. A kiváltó ok feltérképezése nélkül azonban igazán hatásos ellenszert nem fogunk találni.
Fotó:
pixabay.com
Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?
Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?
7 gyógyszermentes tipp a megfázás kezelésére
A hidegebb hónapokban szinte elkerülhetetlen, hogy időről időre utolérjen bennünket egy kellemetlen megfázás. Az orrdugulás, a torokkaparás, a köhögés és az általános rossz közérzet akár napokra is megnehezítheti a mindennapokat. Bár a náthát okozó vírusokat nem lehet néhány nap alatt egyszerűen eltüntetni, a tünetek enyhítésére számos gyógyszermentes módszer létezik.
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.