Lehet e egynél több anyanyelvünk?
- Dátum: 2014.04.28., 20:40
- anyanyelv, beszédtanulás, nyelv, nyelvelsajátítás, többnyelvűség, vegyes házasság
A nyelvelsajátítás folyamatát még számos tisztázatlan kérdés veszi körül a tudományban is. Ezért aztán a többnyelvű környezetben történő beszédtanulás még speciálisabb, rejtélyesebb folyamat.
Pedig a globalizációs tendenciák mentén feltételezhető, hogy a többnyelvűség, többnyelvű környezetben történő nyelvelsajátítás nemsokára nem speciális, hanem általános, természetes jelenség lesz.
A vegyes házasságok esetén dilemma lehet a szülők számára, hogy a gyerek hogyan sajátítja el mindkét szülő anyanyelvét, melyiket használja majd, és előnyös vagy hátrányos a többnyelvű környezet egy kisgyerek számára.
A nyelvelsajátítás hosszú és türelmet igénylő folyamat, a beszédtanulás szituációhoz kapcsolódva megy végbe. Az első 1-2 szó megjelenése 10- 18 hónapos kor közötti életszakaszra tehető, a gyerekek fejlődési üteme azonban nagyon eltérő lehet.
Bár a többnyelvűség főleg a mai világban határozottan előnyös, mégis gyermekünkhöz csak olyan nyelven, nyelveken beszéljünk, amin mi magunk is anyanyelvi szinten kommunikálunk.
A többnyelvű környezetbe születő gyermekek is alapvetően az elsőszámú gondozójuk, tehát általában az anyjuk nyelvét kezdik elsajátítani először. De mivel egy vagy több másik nyelven zajló interakciókat is hallanak, ezért egyszerre több nyelvet kezdenek elsajátítani, ez viszont némileg késlelteti is a beszédtanulás folyamatát.
Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem okoz számukra zavart, képesek szituációkhoz kötve elkülöníteni a különböző nyelvek használatát. Egy idő után pedig rangsort alakítanak ki a nyelvek között, és praktikusan a legjobban érvényesíthetőt részesítik előnyben. Vagyis például amikor bekerülnek az intézményes nevelés rendszerébe, először háttérbe szorulnak, ha nem az ottani többségi nyelvet használják. Ezért idővel ők maguk is a többségi nyelvet kezdik el inkább használni, mivel ahhoz fog funkció társulni, annak a nyelvnek az aktív használata fogja biztosítani a társas interakciókban való részvételt.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másik nyelvet, nyelveket elfelejtik, de használatukat erőltetni nem szabad. Szituációkhoz kötődően a másik nyelv használatát, ismeretét is meg lehet őrizni. Például gyerekek esetében a mesélés, vagy bizonyos rokonokkal való kapcsolattartás lehet az a szituáció, amikor nem a domináns nyelvet használják, ezek a helyzetek (ha tendenciózusak) mindig elő fogják hívni a gyerekben a másik nyelv használatát.
Fotó:
pixabay.com
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.