Lehet e egynél több anyanyelvünk?
- Dátum: 2014.04.28., 20:40
- anyanyelv, beszédtanulás, nyelv, nyelvelsajátítás, többnyelvűség, vegyes házasság
A nyelvelsajátítás folyamatát még számos tisztázatlan kérdés veszi körül a tudományban is. Ezért aztán a többnyelvű környezetben történő beszédtanulás még speciálisabb, rejtélyesebb folyamat.
Pedig a globalizációs tendenciák mentén feltételezhető, hogy a többnyelvűség, többnyelvű környezetben történő nyelvelsajátítás nemsokára nem speciális, hanem általános, természetes jelenség lesz.
A vegyes házasságok esetén dilemma lehet a szülők számára, hogy a gyerek hogyan sajátítja el mindkét szülő anyanyelvét, melyiket használja majd, és előnyös vagy hátrányos a többnyelvű környezet egy kisgyerek számára.

A nyelvelsajátítás hosszú és türelmet igénylő folyamat, a beszédtanulás szituációhoz kapcsolódva megy végbe. Az első 1-2 szó megjelenése 10- 18 hónapos kor közötti életszakaszra tehető, a gyerekek fejlődési üteme azonban nagyon eltérő lehet.
Bár a többnyelvűség főleg a mai világban határozottan előnyös, mégis gyermekünkhöz csak olyan nyelven, nyelveken beszéljünk, amin mi magunk is anyanyelvi szinten kommunikálunk.
A többnyelvű környezetbe születő gyermekek is alapvetően az elsőszámú gondozójuk, tehát általában az anyjuk nyelvét kezdik elsajátítani először. De mivel egy vagy több másik nyelven zajló interakciókat is hallanak, ezért egyszerre több nyelvet kezdenek elsajátítani, ez viszont némileg késlelteti is a beszédtanulás folyamatát.
Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem okoz számukra zavart, képesek szituációkhoz kötve elkülöníteni a különböző nyelvek használatát. Egy idő után pedig rangsort alakítanak ki a nyelvek között, és praktikusan a legjobban érvényesíthetőt részesítik előnyben. Vagyis például amikor bekerülnek az intézményes nevelés rendszerébe, először háttérbe szorulnak, ha nem az ottani többségi nyelvet használják. Ezért idővel ők maguk is a többségi nyelvet kezdik el inkább használni, mivel ahhoz fog funkció társulni, annak a nyelvnek az aktív használata fogja biztosítani a társas interakciókban való részvételt.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másik nyelvet, nyelveket elfelejtik, de használatukat erőltetni nem szabad. Szituációkhoz kötődően a másik nyelv használatát, ismeretét is meg lehet őrizni. Például gyerekek esetében a mesélés, vagy bizonyos rokonokkal való kapcsolattartás lehet az a szituáció, amikor nem a domináns nyelvet használják, ezek a helyzetek (ha tendenciózusak) mindig elő fogják hívni a gyerekben a másik nyelv használatát.
Fotó:
pixabay.com
Tiflopedagógia – tudod mi ez?
Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.
Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?
A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.
Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?
Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.
Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni
A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.
Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?
Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?