Lehet e egynél több anyanyelvünk?
- Dátum: 2014.04.28., 20:40
- anyanyelv, beszédtanulás, nyelv, nyelvelsajátítás, többnyelvűség, vegyes házasság
A nyelvelsajátítás folyamatát még számos tisztázatlan kérdés veszi körül a tudományban is. Ezért aztán a többnyelvű környezetben történő beszédtanulás még speciálisabb, rejtélyesebb folyamat.
Pedig a globalizációs tendenciák mentén feltételezhető, hogy a többnyelvűség, többnyelvű környezetben történő nyelvelsajátítás nemsokára nem speciális, hanem általános, természetes jelenség lesz.
A vegyes házasságok esetén dilemma lehet a szülők számára, hogy a gyerek hogyan sajátítja el mindkét szülő anyanyelvét, melyiket használja majd, és előnyös vagy hátrányos a többnyelvű környezet egy kisgyerek számára.
A nyelvelsajátítás hosszú és türelmet igénylő folyamat, a beszédtanulás szituációhoz kapcsolódva megy végbe. Az első 1-2 szó megjelenése 10- 18 hónapos kor közötti életszakaszra tehető, a gyerekek fejlődési üteme azonban nagyon eltérő lehet.
Bár a többnyelvűség főleg a mai világban határozottan előnyös, mégis gyermekünkhöz csak olyan nyelven, nyelveken beszéljünk, amin mi magunk is anyanyelvi szinten kommunikálunk.
A többnyelvű környezetbe születő gyermekek is alapvetően az elsőszámú gondozójuk, tehát általában az anyjuk nyelvét kezdik elsajátítani először. De mivel egy vagy több másik nyelven zajló interakciókat is hallanak, ezért egyszerre több nyelvet kezdenek elsajátítani, ez viszont némileg késlelteti is a beszédtanulás folyamatát.
Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem okoz számukra zavart, képesek szituációkhoz kötve elkülöníteni a különböző nyelvek használatát. Egy idő után pedig rangsort alakítanak ki a nyelvek között, és praktikusan a legjobban érvényesíthetőt részesítik előnyben. Vagyis például amikor bekerülnek az intézményes nevelés rendszerébe, először háttérbe szorulnak, ha nem az ottani többségi nyelvet használják. Ezért idővel ők maguk is a többségi nyelvet kezdik el inkább használni, mivel ahhoz fog funkció társulni, annak a nyelvnek az aktív használata fogja biztosítani a társas interakciókban való részvételt.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másik nyelvet, nyelveket elfelejtik, de használatukat erőltetni nem szabad. Szituációkhoz kötődően a másik nyelv használatát, ismeretét is meg lehet őrizni. Például gyerekek esetében a mesélés, vagy bizonyos rokonokkal való kapcsolattartás lehet az a szituáció, amikor nem a domináns nyelvet használják, ezek a helyzetek (ha tendenciózusak) mindig elő fogják hívni a gyerekben a másik nyelv használatát.
Fotó:
pixabay.com
Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít
Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.
Karácsonyi ajándékok az utolsó pillanatban – amikor az idő ellenünk dolgozik
Ismerős helyzet? December közepe van, az adventi naptár már majdnem üres, a város fényei ragyognak, de az ajándéklista még mindig hiányos. Az utolsó pillanatos karácsonyi ajándékvásárlás sokak számára stresszes.
Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?
A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?