Lehet e egynél több anyanyelvünk?
- Dátum: 2014.04.28., 20:40
- anyanyelv, beszédtanulás, nyelv, nyelvelsajátítás, többnyelvűség, vegyes házasság
A nyelvelsajátítás folyamatát még számos tisztázatlan kérdés veszi körül a tudományban is. Ezért aztán a többnyelvű környezetben történő beszédtanulás még speciálisabb, rejtélyesebb folyamat.
Pedig a globalizációs tendenciák mentén feltételezhető, hogy a többnyelvűség, többnyelvű környezetben történő nyelvelsajátítás nemsokára nem speciális, hanem általános, természetes jelenség lesz.
A vegyes házasságok esetén dilemma lehet a szülők számára, hogy a gyerek hogyan sajátítja el mindkét szülő anyanyelvét, melyiket használja majd, és előnyös vagy hátrányos a többnyelvű környezet egy kisgyerek számára.

A nyelvelsajátítás hosszú és türelmet igénylő folyamat, a beszédtanulás szituációhoz kapcsolódva megy végbe. Az első 1-2 szó megjelenése 10- 18 hónapos kor közötti életszakaszra tehető, a gyerekek fejlődési üteme azonban nagyon eltérő lehet.
Bár a többnyelvűség főleg a mai világban határozottan előnyös, mégis gyermekünkhöz csak olyan nyelven, nyelveken beszéljünk, amin mi magunk is anyanyelvi szinten kommunikálunk.
A többnyelvű környezetbe születő gyermekek is alapvetően az elsőszámú gondozójuk, tehát általában az anyjuk nyelvét kezdik elsajátítani először. De mivel egy vagy több másik nyelven zajló interakciókat is hallanak, ezért egyszerre több nyelvet kezdenek elsajátítani, ez viszont némileg késlelteti is a beszédtanulás folyamatát.
Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem okoz számukra zavart, képesek szituációkhoz kötve elkülöníteni a különböző nyelvek használatát. Egy idő után pedig rangsort alakítanak ki a nyelvek között, és praktikusan a legjobban érvényesíthetőt részesítik előnyben. Vagyis például amikor bekerülnek az intézményes nevelés rendszerébe, először háttérbe szorulnak, ha nem az ottani többségi nyelvet használják. Ezért idővel ők maguk is a többségi nyelvet kezdik el inkább használni, mivel ahhoz fog funkció társulni, annak a nyelvnek az aktív használata fogja biztosítani a társas interakciókban való részvételt.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másik nyelvet, nyelveket elfelejtik, de használatukat erőltetni nem szabad. Szituációkhoz kötődően a másik nyelv használatát, ismeretét is meg lehet őrizni. Például gyerekek esetében a mesélés, vagy bizonyos rokonokkal való kapcsolattartás lehet az a szituáció, amikor nem a domináns nyelvet használják, ezek a helyzetek (ha tendenciózusak) mindig elő fogják hívni a gyerekben a másik nyelv használatát.
Fotó:
pixabay.com
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.