Menü

Lehet e egynél több anyanyelvünk?

A nyelvelsajátítás folyamatát még számos tisztázatlan kérdés veszi körül a tudományban is. Ezért aztán a többnyelvű környezetben történő beszédtanulás még speciálisabb, rejtélyesebb folyamat.

Pedig a globalizációs tendenciák mentén feltételezhető, hogy a többnyelvűség, többnyelvű környezetben történő nyelvelsajátítás nemsokára nem speciális, hanem általános, természetes jelenség lesz.

A vegyes házasságok esetén dilemma lehet a szülők számára, hogy a gyerek hogyan sajátítja el mindkét szülő anyanyelvét, melyiket használja majd, és előnyös vagy hátrányos a többnyelvű környezet egy kisgyerek számára.

A nyelvelsajátítás hosszú és türelmet igénylő folyamat, a beszédtanulás szituációhoz kapcsolódva megy végbe. Az első 1-2 szó megjelenése 10- 18 hónapos kor közötti életszakaszra tehető, a gyerekek fejlődési üteme azonban nagyon eltérő lehet.

Bár a többnyelvűség főleg a mai világban határozottan előnyös, mégis gyermekünkhöz csak olyan nyelven, nyelveken beszéljünk, amin mi magunk is anyanyelvi szinten kommunikálunk.

A többnyelvű környezetbe születő gyermekek is alapvetően az elsőszámú gondozójuk, tehát általában az anyjuk nyelvét kezdik elsajátítani először. De mivel egy vagy több másik nyelven zajló interakciókat is hallanak, ezért egyszerre több nyelvet kezdenek elsajátítani, ez viszont némileg késlelteti is a beszédtanulás folyamatát.

Viszont a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem okoz számukra zavart, képesek szituációkhoz kötve elkülöníteni a különböző nyelvek használatát. Egy idő után pedig rangsort alakítanak ki a nyelvek között, és praktikusan a legjobban érvényesíthetőt részesítik előnyben. Vagyis például amikor bekerülnek az intézményes nevelés rendszerébe, először háttérbe szorulnak, ha nem az ottani többségi nyelvet használják. Ezért idővel ők maguk is a többségi nyelvet kezdik el inkább használni, mivel ahhoz fog funkció társulni, annak a nyelvnek az aktív használata fogja biztosítani a társas interakciókban való részvételt.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a másik nyelvet, nyelveket elfelejtik, de használatukat erőltetni nem szabad. Szituációkhoz kötődően a másik nyelv használatát, ismeretét is meg lehet őrizni. Például gyerekek esetében a mesélés, vagy bizonyos rokonokkal való kapcsolattartás lehet az a szituáció, amikor nem a domináns nyelvet használják, ezek a helyzetek (ha tendenciózusak) mindig elő fogják hívni a gyerekben a másik nyelv használatát.

Fotó:
pixabay.com

Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai

A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.

Egyre népszerűbb az újévi csobbanás

Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.

Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig

Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.