Védjük meg a védőzónákat!
- Dátum: 2014.04.16., 10:56
- antibiotikum, bélflóra, bőr, Immunrendszer, védőzóna
Immunrendszerünk fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, ahogyan azt sem, hogyan árthatunk neki/magunknak néhány elterjedt téveszmével.
Szervezetünk fő védvonala az immunrendszer, amelynek állapota (ereje) jobbára rajtunk múlik. Ugyanúgy, ahogyan a másik két fontos védőzóna, a bőré és a bélflóráé is.
Amennyiben valamelyik ezek közül nem működik megfelelően, szervezetünk védtelenebb a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Sajnos gyakran magunk tesszük gyengébbé védvonalainkat, a legtöbbször tudattalanul, jóhiszeműen cselekedve.
Szervezetünk működésének az indokolatlan antibiotikum-használattal tudunk például ártani, ha nem orvosi utasításra, feleslegesen és/vagy hosszú ideig szedjük ezeket a gyógyszereket. Az antibiotikumok ugyanis nemcsak a betegségekért felelős, hanem a „jó” baktériumokat is pusztítják, és utóbbiak pótlása nehezebb és bonyolultabb, mint gondolnánk. Súlyosabb esetben nem oldható például meg probiotikum szedésével.
Szintén védőrendszerünket károsíthatjuk a túlzott tisztasággal. A mosakodás, tisztálkodás nem feltétlenül kell, hogy fertőtlenítést jelentsen, hiszen bőrünk így kevésbé lesz képes ellátni legfőbb funkcióját. A szakemberek az antibakteriális kézmosók rendszeres használatát feleslegesnek, sőt, károsnak tartják. A kézmosás persze nagyon fontos, de elég a normál szappan hozzá.
A padlófertőtlenítés sem kell, hogy kötelezővé váljon, a fürdőszobában, wc-ben viszont indokolt a fertőtlenítő használata.
Fotó:
pixabay.com
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.