Menü

Védjük meg a védőzónákat!

Immunrendszerünk fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, ahogyan azt sem, hogyan árthatunk neki/magunknak néhány elterjedt téveszmével.

Szervezetünk fő védvonala az immunrendszer, amelynek állapota (ereje) jobbára rajtunk múlik. Ugyanúgy, ahogyan a másik két fontos védőzóna, a bőré és a bélflóráé is.

Amennyiben valamelyik ezek közül nem működik megfelelően, szervezetünk védtelenebb a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Sajnos gyakran magunk tesszük gyengébbé védvonalainkat, a legtöbbször tudattalanul, jóhiszeműen cselekedve.

Szervezetünk működésének az indokolatlan antibiotikum-használattal tudunk például ártani, ha nem orvosi utasításra, feleslegesen és/vagy hosszú ideig szedjük ezeket a gyógyszereket. Az antibiotikumok ugyanis nemcsak a betegségekért felelős, hanem a „jó” baktériumokat is pusztítják, és utóbbiak pótlása nehezebb és bonyolultabb, mint gondolnánk. Súlyosabb esetben nem oldható például meg probiotikum szedésével.

Szintén védőrendszerünket károsíthatjuk a túlzott tisztasággal. A mosakodás, tisztálkodás nem feltétlenül kell, hogy fertőtlenítést jelentsen, hiszen bőrünk így kevésbé lesz képes ellátni legfőbb funkcióját. A szakemberek az antibakteriális kézmosók rendszeres használatát feleslegesnek, sőt, károsnak tartják. A kézmosás persze nagyon fontos, de elég a normál szappan hozzá.

A padlófertőtlenítés sem kell, hogy kötelezővé váljon, a fürdőszobában, wc-ben viszont indokolt a fertőtlenítő használata.

Fotó:
pixabay.com

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.