Menü

Védjük meg a védőzónákat!

Immunrendszerünk fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, ahogyan azt sem, hogyan árthatunk neki/magunknak néhány elterjedt téveszmével.

Szervezetünk fő védvonala az immunrendszer, amelynek állapota (ereje) jobbára rajtunk múlik. Ugyanúgy, ahogyan a másik két fontos védőzóna, a bőré és a bélflóráé is.

Amennyiben valamelyik ezek közül nem működik megfelelően, szervezetünk védtelenebb a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Sajnos gyakran magunk tesszük gyengébbé védvonalainkat, a legtöbbször tudattalanul, jóhiszeműen cselekedve.

Szervezetünk működésének az indokolatlan antibiotikum-használattal tudunk például ártani, ha nem orvosi utasításra, feleslegesen és/vagy hosszú ideig szedjük ezeket a gyógyszereket. Az antibiotikumok ugyanis nemcsak a betegségekért felelős, hanem a „jó” baktériumokat is pusztítják, és utóbbiak pótlása nehezebb és bonyolultabb, mint gondolnánk. Súlyosabb esetben nem oldható például meg probiotikum szedésével.

Szintén védőrendszerünket károsíthatjuk a túlzott tisztasággal. A mosakodás, tisztálkodás nem feltétlenül kell, hogy fertőtlenítést jelentsen, hiszen bőrünk így kevésbé lesz képes ellátni legfőbb funkcióját. A szakemberek az antibakteriális kézmosók rendszeres használatát feleslegesnek, sőt, károsnak tartják. A kézmosás persze nagyon fontos, de elég a normál szappan hozzá.

A padlófertőtlenítés sem kell, hogy kötelezővé váljon, a fürdőszobában, wc-ben viszont indokolt a fertőtlenítő használata.

Fotó:
pixabay.com

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.