Mi történik, amikor alszunk?
- Dátum: 2014.04.16., 10:53
- agyműködés, alvás, alváshiány, memória, REM-fázis, tanulás
Az biztos, hogy az alvásnak túlélési jelentősége van, de úgy tűnik elsődleges szerepe nem a testi pihenéshez kapcsolódik, hanem elsősorban a normális agyműködés fenntartásában van nélkülözhetetlen funkciója.
Vagyis a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás a mentális és pszichés egészségünk kulcsa.
Mindezt jól igazolják az alvásmegvonási kísérletek, melyek azt mutatták, hogy az alváshiány elsősorban nem a fizikai mozgásképességre hatott negatívan, hanem többek között jelentősen beszűkítette a koncentrációs képességet, és észlelési torzításokat eredményezett.
A különböző alvásvizsgálatok alapján jól megfigyelhetőek az alvás különböző szakaszai, és az azokhoz kapcsolódó agyi tevékenységek illetve élettani változások sajátos jellemzői.
Az elalvást követően általában másfélóra elteltével figyelhető meg az az alvási szakasz, melynek egyik legismertebb jellemzője a gyors szemmozgás, erről kapta a nevét (gyors szemmozgásos, REM-szakasz) is ez az alvási fázis. Ilyenkor az agy nagyon aktív, fokozódik az agyi vérellátás, az izomtónus azonban erősen csökken. Ebben a fázisban zajlik a legintenzívebb álomtevékenység.
Egy éjszaka során felváltva követik egymást a REM a nem REM alvási szakaszok kb. 90 perces ciklusokban, mindez egy agyi biológiai óra működésére utal.
A szakemberek valószínűsítik, hogy a REM- szakasz élettani és pszichológiai jelentőséggel bír. És bár a pontos mechanizmus nem ismert, mégis feltehetően ebben az alvási szakaszban dolgozzuk fel a minket ért események érzelmi hatásait, ilyenkor törlődnek a haszontalan információk a memóriából, míg más események feldolgozva, rögzülnek. A REM fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében, érésében is, valamint úgy tűnik az általános tanulási folyamatokra is jó hatással van.
Mindez alapján nem kétséges milyen fontos az alvásigény kielégítése, de az sem mindegy, hogy hogyan alakítjuk ki alvási ritmusunkat. Az alvás ugyanis több szakaszból áll, az első szakaszok átmentet képeznek az ébrenlét és a mélyalvás között, ilyenkor még könnyedén felébredünk a külvilágból érkező gyengébb ingerekre is. A mélyebb alvási szakaszokban, illetve a REM- fázisban viszont alapvető, az agyműködést optimalizáló folyamatok zajlanak. Vagyis egyáltalán nem mindegy mikor, hol, mennyit és milyen minőségben alszunk.
Fotó:
pixabay.com
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.