Menü

Mi történik, amikor alszunk?

Az biztos, hogy az alvásnak túlélési jelentősége van, de úgy tűnik elsődleges szerepe nem a testi pihenéshez kapcsolódik, hanem elsősorban a normális agyműködés fenntartásában van nélkülözhetetlen funkciója.

Vagyis a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás a mentális és pszichés egészségünk kulcsa.

Mindezt jól igazolják az alvásmegvonási kísérletek, melyek azt mutatták, hogy az alváshiány elsősorban nem a fizikai mozgásképességre hatott negatívan, hanem többek között jelentősen beszűkítette a koncentrációs képességet, és észlelési torzításokat eredményezett.

A különböző alvásvizsgálatok alapján jól megfigyelhetőek az alvás különböző szakaszai, és az azokhoz kapcsolódó agyi tevékenységek illetve élettani változások sajátos jellemzői.

Az elalvást követően általában másfélóra elteltével figyelhető meg az az alvási szakasz, melynek egyik legismertebb jellemzője a gyors szemmozgás, erről kapta a nevét (gyors szemmozgásos, REM-szakasz) is ez az alvási fázis. Ilyenkor az agy nagyon aktív, fokozódik az agyi vérellátás, az izomtónus azonban erősen csökken. Ebben a fázisban zajlik a legintenzívebb álomtevékenység.

Egy éjszaka során felváltva követik egymást a REM a nem REM alvási szakaszok kb. 90 perces ciklusokban, mindez egy agyi biológiai óra működésére utal.

 A szakemberek valószínűsítik, hogy a REM- szakasz élettani és pszichológiai jelentőséggel bír. És bár a pontos mechanizmus nem ismert, mégis feltehetően ebben az alvási szakaszban dolgozzuk fel a minket ért események érzelmi hatásait, ilyenkor törlődnek a haszontalan információk a memóriából, míg más események feldolgozva, rögzülnek. A REM fontos szerepet tölt be az agy fejlődésében, érésében is, valamint úgy tűnik az általános tanulási folyamatokra is jó hatással van.

Mindez alapján nem kétséges milyen fontos az alvásigény kielégítése, de az sem mindegy, hogy hogyan alakítjuk ki alvási ritmusunkat. Az alvás ugyanis több szakaszból áll, az első szakaszok átmentet képeznek az ébrenlét és a mélyalvás között, ilyenkor még könnyedén felébredünk a külvilágból érkező gyengébb ingerekre is. A mélyebb alvási szakaszokban, illetve a REM- fázisban viszont alapvető, az agyműködést optimalizáló folyamatok zajlanak. Vagyis egyáltalán nem mindegy mikor, hol, mennyit és milyen minőségben alszunk.

Fotó:
pixabay.com

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba?

Ugye nem vesz senki élő nyuszit/csirkét/kacsát húsvétra ajándékba? Plüss nyuszi/csirke/kacsa vagy csoki nyuszi/csirke/kacsa a tökéletes választás! – olvasom az egyik állatvédő egyesület facebook oldalán és megmondom őszintén teljes mértékben egyetértek a felhívásukkal!

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!