A perfektcionizmus betegség?
- Dátum: 2014.04.11., 19:43
- betegség, depresszió, egészségi állapot, maximalizmus, öngyilkosság
A perfektcionizmus olyan attitűd, melyben a tökéletességre való törekvés erőteljesen, gyakran szélsőségesen jelenik meg. Alapvetően nem egy betegség, de a szakemberek sokféle összefüggést feltártak a szélsőségesen maximalista gondolkodásmód és az egészségi állapot között.
Természetesen a perfektcionizmus mértékétől is függ, de ez a fajta attitűd növeli számos betegség, magatartászavar, és egyéb testi- lelki tünet kialakulásának kockázatát.
Például kimutatták, hogy a szülés utáni depresszióban szenvedők között magas a perfektcionista gondolkodásúak aránya. A szülést követően gyakran kialakulhat egy átmenetileg negatívabb kedélyállapot, a maximalista típusú emberek azonban egyébként is érzékenyebbek a depresszióra, mivel ők különösen hajlamosak kudarcként értékelni bármilyen mértékű kontrollvesztést.
A maximalizmus szélsőséges esetei bizony egyértelműen rugalmatlansággal és beszűküléssel is járnak, a viselkedés meghatározó elmévé válhat ilyenkor a rend, rendszeresség, struktúra iránti fokozott igény. Ez a fajta gondolkodásmód illetve viselkedés azonban a kényszerbetegségek kialakulásának legjobb „táptalaja”.
Kutatások azt is egyértelműen bizonyítják, hogy azokban a családokban, ahol magas fokú perfektcionizmus dominál, erőteljes a teljesítménykényszer, ott nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a gyerekeknél az anorexia. Általában ez úgy jelenik meg, hogy bár a gyerek átveszi ezt a magas fokú teljesítménykényszert, és látszólag meg is felel neki (tehát például jól teljesít az iskolában), de saját testével kapcsolatban is alkalmazza ezt a nagyon erőteljes hiba-fókuszú értékelést, amely így kóros testképzavar kialakulásához vezethet.
Sajnos arra is egyértelmű bizonyítékok vannak, hogy a szélsőséges perfektcionizmus az öngyilkosságra is hajlamosít. Mivel ez a fajta gondolkodás főként a hibákra koncentrál és rendkívül kritikus a teljesítménnyel kapcsolatban, könnyen vezethet reményvesztettség érzéséhez és fokozott önbizalomhiányhoz is.
A „magasra tett mérce” alapvetően fejlődésre motivál, ezért a tökéletességre való törekvés pozitív ösztönzőként is hathat céljaink elérésében. Ugyanakkor a negatív fókuszú maximalizmus nagyon káros hatással lehet személyiségünkre, és fizikai állapotunkra is.
Fotó:
pixabay.com
Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai
A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete
A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában
A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.
Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva
A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.