A perfektcionizmus betegség?
- Dátum: 2014.04.11., 19:43
- betegség, depresszió, egészségi állapot, maximalizmus, öngyilkosság
A perfektcionizmus olyan attitűd, melyben a tökéletességre való törekvés erőteljesen, gyakran szélsőségesen jelenik meg. Alapvetően nem egy betegség, de a szakemberek sokféle összefüggést feltártak a szélsőségesen maximalista gondolkodásmód és az egészségi állapot között.
Természetesen a perfektcionizmus mértékétől is függ, de ez a fajta attitűd növeli számos betegség, magatartászavar, és egyéb testi- lelki tünet kialakulásának kockázatát.
Például kimutatták, hogy a szülés utáni depresszióban szenvedők között magas a perfektcionista gondolkodásúak aránya. A szülést követően gyakran kialakulhat egy átmenetileg negatívabb kedélyállapot, a maximalista típusú emberek azonban egyébként is érzékenyebbek a depresszióra, mivel ők különösen hajlamosak kudarcként értékelni bármilyen mértékű kontrollvesztést.
A maximalizmus szélsőséges esetei bizony egyértelműen rugalmatlansággal és beszűküléssel is járnak, a viselkedés meghatározó elmévé válhat ilyenkor a rend, rendszeresség, struktúra iránti fokozott igény. Ez a fajta gondolkodásmód illetve viselkedés azonban a kényszerbetegségek kialakulásának legjobb „táptalaja”.
Kutatások azt is egyértelműen bizonyítják, hogy azokban a családokban, ahol magas fokú perfektcionizmus dominál, erőteljes a teljesítménykényszer, ott nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a gyerekeknél az anorexia. Általában ez úgy jelenik meg, hogy bár a gyerek átveszi ezt a magas fokú teljesítménykényszert, és látszólag meg is felel neki (tehát például jól teljesít az iskolában), de saját testével kapcsolatban is alkalmazza ezt a nagyon erőteljes hiba-fókuszú értékelést, amely így kóros testképzavar kialakulásához vezethet.
Sajnos arra is egyértelmű bizonyítékok vannak, hogy a szélsőséges perfektcionizmus az öngyilkosságra is hajlamosít. Mivel ez a fajta gondolkodás főként a hibákra koncentrál és rendkívül kritikus a teljesítménnyel kapcsolatban, könnyen vezethet reményvesztettség érzéséhez és fokozott önbizalomhiányhoz is.
A „magasra tett mérce” alapvetően fejlődésre motivál, ezért a tökéletességre való törekvés pozitív ösztönzőként is hathat céljaink elérésében. Ugyanakkor a negatív fókuszú maximalizmus nagyon káros hatással lehet személyiségünkre, és fizikai állapotunkra is.
Fotó:
pixabay.com
Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?
Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.
A karizma tudományos megközelítése
A karizma fogalmát a szociológiai és pszichológiai kutatások emelték ki a misztikus homályból. A tudományos álláspont szerint a karizma egy dinamikus jelenség, amely a személyiség alapvető vonásaiból, a társas interakciókból és a tudatosan alkalmazott kommunikációs stratégiákból épül fel.
A megcsalás lehetséges jelei nőknél – viselkedési, érzelmi és kapcsolati mintázatok
A párkapcsolati hűtlenség érzékeny és összetett jelenség, amelyet ritkán lehet egyetlen biztos jel alapján felismerni. A megcsalás többnyire nem egyik napról a másikra történik, hanem fokozatos folyamat eredménye, amely során a viselkedés, az érzelmi kötődés és a mindennapi szokások is megváltozhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi jelek nem bizonyítékok, hanem olyan mintázatok, amelyek együttes megjelenése gyanút kelthet.
Mit árul el valakiről, ha beszélgetés közben a haját csavarja?
A haj tekergetése sokak számára apró, automatikus mozdulatnak tűnik, amit szinte észre sem veszünk. Pedig a testbeszéd szakértők szerint ez a gesztus többet mondhat a személy belső állapotáról, mint elsőre gondolnánk.
Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást
A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.