Testmagasság és hatalom
- Dátum: 2014.04.08., 11:33
- átlagos testmagasság, hatalom, siker, sztereotípia, testmagasság
A pszichológia régóta foglalkozik a testmagasság és a hatalmi pozíciókhoz való viszony összefüggéseivel, és olyan jelenségekkel is, mint például a testmagassághoz kapcsolódó előítéletek torzító hatásai.
Az már jól körül járt téma, hogy általában az alacsony termetű emberekben meglehetősen erőteljes kompenzációs motivációk dolgoznak. Ezt a fajta kisebbrendűségi érzést a pszichológia a „Napóleon-komplexus” fogalmával írja le, mely nem más, mint tulajdonképpen az alacsony emberek diktatórikus vezetésre törekvésének kórlélektana.
Másrészről azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy általában a magasabb emberek valóban sikeresebbek. Holland kutatók ezt a jelenséget az amerikai elnökválasztás trendjeivel támasztják alá, vizsgálataik szerint egyértelműen mindig a magasabb jelölt nyer, és az átlagmagassághoz képest is magasabb politikusok többségében sikeresebbek is.
A másik vonulata a témának, hogy az emberek fejében is erőteljes sztereotípia él a magasság és a hatalom, valamint a sikeresség összefüggéseivel kapcsolatban. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a magasabb pozícióban lévő emberek testmagasságát hajlamosak vagyunk sokkal magasabbnak megítélni a valóságnál, vagyis működésbe lép a sztereotípia torzító hatása.
És ugyancsak érdekes adalék a témához, az a tény, hogy az emberiség fokozatosan egyre magasabb lesz. Ezt a jelenséget pozitív szekuláris trendnek nevezik, melynek hátterében számos magyarázó okot sorolnak fel a kutatók, mint például életszínvonal minőségének javulása, jobb táplálkozási lehetőségek, és így tovább. Egyébként a testmagasság alapvetően genetikailag meghatározott tulajdonság, de bizonyos szintig az életmód is hatással van a „program” érvényesülésére.
Fotó:
pixabay.com
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.
A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér
A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.