Menü

Testmagasság és hatalom

A pszichológia régóta foglalkozik a testmagasság és a hatalmi pozíciókhoz való viszony összefüggéseivel, és olyan jelenségekkel is, mint például a testmagassághoz kapcsolódó előítéletek torzító hatásai.

Az már jól körül járt téma, hogy általában az alacsony termetű emberekben meglehetősen erőteljes kompenzációs motivációk dolgoznak. Ezt a fajta kisebbrendűségi érzést a pszichológia a „Napóleon-komplexus” fogalmával írja le, mely nem más, mint tulajdonképpen az alacsony emberek diktatórikus vezetésre törekvésének kórlélektana.

Másrészről azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy általában a magasabb emberek valóban sikeresebbek. Holland kutatók ezt a jelenséget az amerikai elnökválasztás trendjeivel támasztják alá, vizsgálataik szerint egyértelműen mindig a magasabb jelölt nyer, és az átlagmagassághoz képest is magasabb politikusok többségében sikeresebbek is.

A másik vonulata a témának, hogy az emberek fejében is erőteljes sztereotípia él a magasság és a hatalom, valamint a sikeresség összefüggéseivel kapcsolatban. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a magasabb pozícióban lévő emberek testmagasságát hajlamosak vagyunk sokkal magasabbnak megítélni a valóságnál, vagyis működésbe lép a sztereotípia torzító hatása.

És ugyancsak érdekes adalék a témához, az a tény, hogy az emberiség fokozatosan egyre magasabb lesz. Ezt a jelenséget pozitív szekuláris trendnek nevezik, melynek hátterében számos magyarázó okot sorolnak fel a kutatók, mint például életszínvonal minőségének javulása, jobb táplálkozási lehetőségek, és így tovább. Egyébként a testmagasság alapvetően genetikailag meghatározott tulajdonság, de bizonyos szintig az életmód is hatással van a „program” érvényesülésére.

Fotó:
pixabay.com

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.