Testmagasság és hatalom
- Dátum: 2014.04.08., 11:33
- átlagos testmagasság, hatalom, siker, sztereotípia, testmagasság
A pszichológia régóta foglalkozik a testmagasság és a hatalmi pozíciókhoz való viszony összefüggéseivel, és olyan jelenségekkel is, mint például a testmagassághoz kapcsolódó előítéletek torzító hatásai.
Az már jól körül járt téma, hogy általában az alacsony termetű emberekben meglehetősen erőteljes kompenzációs motivációk dolgoznak. Ezt a fajta kisebbrendűségi érzést a pszichológia a „Napóleon-komplexus” fogalmával írja le, mely nem más, mint tulajdonképpen az alacsony emberek diktatórikus vezetésre törekvésének kórlélektana.
Másrészről azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy általában a magasabb emberek valóban sikeresebbek. Holland kutatók ezt a jelenséget az amerikai elnökválasztás trendjeivel támasztják alá, vizsgálataik szerint egyértelműen mindig a magasabb jelölt nyer, és az átlagmagassághoz képest is magasabb politikusok többségében sikeresebbek is.

A másik vonulata a témának, hogy az emberek fejében is erőteljes sztereotípia él a magasság és a hatalom, valamint a sikeresség összefüggéseivel kapcsolatban. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a magasabb pozícióban lévő emberek testmagasságát hajlamosak vagyunk sokkal magasabbnak megítélni a valóságnál, vagyis működésbe lép a sztereotípia torzító hatása.
És ugyancsak érdekes adalék a témához, az a tény, hogy az emberiség fokozatosan egyre magasabb lesz. Ezt a jelenséget pozitív szekuláris trendnek nevezik, melynek hátterében számos magyarázó okot sorolnak fel a kutatók, mint például életszínvonal minőségének javulása, jobb táplálkozási lehetőségek, és így tovább. Egyébként a testmagasság alapvetően genetikailag meghatározott tulajdonság, de bizonyos szintig az életmód is hatással van a „program” érvényesülésére.
Fotó:
pixabay.com
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).
Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?
Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?
Elfek a polcon, csínyek a lakásban
Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.