Testmagasság és hatalom
- Dátum: 2014.04.08., 11:33
- átlagos testmagasság, hatalom, siker, sztereotípia, testmagasság
A pszichológia régóta foglalkozik a testmagasság és a hatalmi pozíciókhoz való viszony összefüggéseivel, és olyan jelenségekkel is, mint például a testmagassághoz kapcsolódó előítéletek torzító hatásai.
Az már jól körül járt téma, hogy általában az alacsony termetű emberekben meglehetősen erőteljes kompenzációs motivációk dolgoznak. Ezt a fajta kisebbrendűségi érzést a pszichológia a „Napóleon-komplexus” fogalmával írja le, mely nem más, mint tulajdonképpen az alacsony emberek diktatórikus vezetésre törekvésének kórlélektana.
Másrészről azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy általában a magasabb emberek valóban sikeresebbek. Holland kutatók ezt a jelenséget az amerikai elnökválasztás trendjeivel támasztják alá, vizsgálataik szerint egyértelműen mindig a magasabb jelölt nyer, és az átlagmagassághoz képest is magasabb politikusok többségében sikeresebbek is.
A másik vonulata a témának, hogy az emberek fejében is erőteljes sztereotípia él a magasság és a hatalom, valamint a sikeresség összefüggéseivel kapcsolatban. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a magasabb pozícióban lévő emberek testmagasságát hajlamosak vagyunk sokkal magasabbnak megítélni a valóságnál, vagyis működésbe lép a sztereotípia torzító hatása.
És ugyancsak érdekes adalék a témához, az a tény, hogy az emberiség fokozatosan egyre magasabb lesz. Ezt a jelenséget pozitív szekuláris trendnek nevezik, melynek hátterében számos magyarázó okot sorolnak fel a kutatók, mint például életszínvonal minőségének javulása, jobb táplálkozási lehetőségek, és így tovább. Egyébként a testmagasság alapvetően genetikailag meghatározott tulajdonság, de bizonyos szintig az életmód is hatással van a „program” érvényesülésére.
Fotó:
pixabay.com
Fokozatosság a siker kulcsa
Kisütött a nap, jobb az idő és a legtöbb embernek megjön a kedve ahhoz, hogy sportoljon, esetleg visszatérjen az edzéshez, amit magára hagyott a téli időszak során. Sokaknak a motiváció erre az, hogy a nyári szezonra jól nézzenek ki, azonban még ilyen esetekben is fontos a mértékletesség.
A zene hatása az agyműködésre
A zenehallgatás és zenélés jelentős hatással van az emberi agy működésére és szervezetére. A zene nem egyetlen agyközpont által feldolgozott inger, hanem számos területet aktivál és módosít, beleértve a hallókéreg, a szomatoszenzoros rendszer, a frontoparietális hálózat, az agytörzs és más agyi struktúrák működését is. Ez a komplex feldolgozási mechanizmus magyarázhatja a zenei aktivitás általános kognitív és érzelmi előnyeit.
Te ezeket szoktad takarítani?
Rendben tartjuk a környezetünket, hiszen kellemesebb, egészségesebb a tisztaság, de nem mindegy, hogy odafigyelünk e ezekre a helyekre, dolgokra.
A masszázs hat a testünkre, lelkünkre
Amikor az én drága masszőröm, Marika kezei közé kerülök, szinte ujjászületek és azt érzem, mintha aludtam volna 10 órát, kipihentem egy hetet, megszépültem és 5 évet visszafiatalodtam. Nem túlzok, ilyen módon hat rám. Be is jelentkeztem hétfőre hozzá.
A ballagás pillanatai
Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.