Testmagasság és hatalom
- Dátum: 2014.04.08., 11:33
- átlagos testmagasság, hatalom, siker, sztereotípia, testmagasság
A pszichológia régóta foglalkozik a testmagasság és a hatalmi pozíciókhoz való viszony összefüggéseivel, és olyan jelenségekkel is, mint például a testmagassághoz kapcsolódó előítéletek torzító hatásai.
Az már jól körül járt téma, hogy általában az alacsony termetű emberekben meglehetősen erőteljes kompenzációs motivációk dolgoznak. Ezt a fajta kisebbrendűségi érzést a pszichológia a „Napóleon-komplexus” fogalmával írja le, mely nem más, mint tulajdonképpen az alacsony emberek diktatórikus vezetésre törekvésének kórlélektana.
Másrészről azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy általában a magasabb emberek valóban sikeresebbek. Holland kutatók ezt a jelenséget az amerikai elnökválasztás trendjeivel támasztják alá, vizsgálataik szerint egyértelműen mindig a magasabb jelölt nyer, és az átlagmagassághoz képest is magasabb politikusok többségében sikeresebbek is.
A másik vonulata a témának, hogy az emberek fejében is erőteljes sztereotípia él a magasság és a hatalom, valamint a sikeresség összefüggéseivel kapcsolatban. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a magasabb pozícióban lévő emberek testmagasságát hajlamosak vagyunk sokkal magasabbnak megítélni a valóságnál, vagyis működésbe lép a sztereotípia torzító hatása.
És ugyancsak érdekes adalék a témához, az a tény, hogy az emberiség fokozatosan egyre magasabb lesz. Ezt a jelenséget pozitív szekuláris trendnek nevezik, melynek hátterében számos magyarázó okot sorolnak fel a kutatók, mint például életszínvonal minőségének javulása, jobb táplálkozási lehetőségek, és így tovább. Egyébként a testmagasság alapvetően genetikailag meghatározott tulajdonság, de bizonyos szintig az életmód is hatással van a „program” érvényesülésére.
Fotó:
pixabay.com
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad
A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.