Menü

Tiszta levegőt!

Egészen addig nem gondolunk a levegő tisztaságának fontosságára, amíg az utcai benzingőzt már csak maszkkal bírjuk ki, vagy addig, amíg el nem olvassuk az ezzel kapcsolatos halálozási statisztikákat.

Előttünk van a kép, ahogyan a legfontosabb ázsiai iparterületek lakói, mondjuk Kínában, sűrű ködszerű szmogban, szájukon maszkkal sétálnak a járdákon. Sietnek, hiszen ki akar ilyen levegőn sokáig kint lenni. Persze ez nem csak fullasztó és kellemetlen, hanem rendkívül káros is. Nem csoda, hogy az Ázsiában élőknél a legmagasabb a szennyezett levegő áldozatainak száma.

Ez a mostani véglet, természetesen nem kell ahhoz szmogköd, hogy a levegő rossz és egészségkárosító legyen. A szennyezett levegő okozta halálesetek száma ijesztő méretet és növekedési pályát mutat.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO friss statisztikái szerint évente hétmillió ember esik áldozatul a rossz levegőnek. A légszennyezés hatalmas közegészségügyi kockázatot jelent, ráadásul a statisztika katasztrofális képet tár elénk. A legfrissebb jelentés szerint néhány év alatt megkétszereződött azok száma, akiknek halála erre az okra vezethető vissza. A növekedés hatalmas mértékéhez az is hozzátartozik, hogy újfajta módszerrel, szélesebb földrajzi területen vizsgálódtak és ma már többet tudnak bizonyos betegségek és a légszennyezettség összefüggéséről is. Ettől függetlenül a szám és az irány egyaránt rendkívül negatív.

Fontos megjegyezni, hogy a légszennyezettség nem csak a városban élőket érinti, hanem a vidékieket is, és rossz, káros levegőről nem csak az utcán beszélhetünk, hanem a lakáson belül is. Utóbbit elsősorban a korszerűtlen, hibás fűtési és főzési technológia okozza.

A szakemberek megoldást sürgetnek, hiszen a tendencia alapján egyre több ember érint a légszennyezettség, amely a légúti betegségek mellett számos súlyos végkimenetelű egészségügyi problémát okoz nap, mint nap.

Fotó:
pixabay.com

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.