Tiszta levegőt!
- Dátum: 2014.03.27., 19:26
- betegség, halál, Légszennyezettség, rossz levegő
Egészen addig nem gondolunk a levegő tisztaságának fontosságára, amíg az utcai benzingőzt már csak maszkkal bírjuk ki, vagy addig, amíg el nem olvassuk az ezzel kapcsolatos halálozási statisztikákat.
Előttünk van a kép, ahogyan a legfontosabb ázsiai iparterületek lakói, mondjuk Kínában, sűrű ködszerű szmogban, szájukon maszkkal sétálnak a járdákon. Sietnek, hiszen ki akar ilyen levegőn sokáig kint lenni. Persze ez nem csak fullasztó és kellemetlen, hanem rendkívül káros is. Nem csoda, hogy az Ázsiában élőknél a legmagasabb a szennyezett levegő áldozatainak száma.
Ez a mostani véglet, természetesen nem kell ahhoz szmogköd, hogy a levegő rossz és egészségkárosító legyen. A szennyezett levegő okozta halálesetek száma ijesztő méretet és növekedési pályát mutat.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO friss statisztikái szerint évente hétmillió ember esik áldozatul a rossz levegőnek. A légszennyezés hatalmas közegészségügyi kockázatot jelent, ráadásul a statisztika katasztrofális képet tár elénk. A legfrissebb jelentés szerint néhány év alatt megkétszereződött azok száma, akiknek halála erre az okra vezethető vissza. A növekedés hatalmas mértékéhez az is hozzátartozik, hogy újfajta módszerrel, szélesebb földrajzi területen vizsgálódtak és ma már többet tudnak bizonyos betegségek és a légszennyezettség összefüggéséről is. Ettől függetlenül a szám és az irány egyaránt rendkívül negatív.
Fontos megjegyezni, hogy a légszennyezettség nem csak a városban élőket érinti, hanem a vidékieket is, és rossz, káros levegőről nem csak az utcán beszélhetünk, hanem a lakáson belül is. Utóbbit elsősorban a korszerűtlen, hibás fűtési és főzési technológia okozza.
A szakemberek megoldást sürgetnek, hiszen a tendencia alapján egyre több ember érint a légszennyezettség, amely a légúti betegségek mellett számos súlyos végkimenetelű egészségügyi problémát okoz nap, mint nap.
Fotó:
pixabay.com
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal
A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.
Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?
A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.
Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat
Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.