Menü

Amikor izgalomba jövünk

Ki ne ismerné az érzést, amikor olyan hevesen ver a szíve, hogy majd kiugrik a helyéről, mind eközben az érzékszervei élesebben működnek, mint valaha, az elméje pedig éberré válik. Az izgalmi állapot után aztán legtöbbször jön az eufória, a boldogság, az öröm, a felszabadultság. Az adrenalin dolgozott benne.

Az adrenalin egy különleges hormon, amelynek termelődése után elönti az embert az eufória, a boldogság, az öröm, a felszabadultság, az elégedettség érzése. Legtöbbször sikerélményt, vagy izgalmat jelent a jelenléte. Azonban arról az esetről sem szabad megfeledkeznünk, amikor veszélyhelyzetben termelődik. Ilyenkor képes az ember az elképzelhetetlen, ember feletti teljesítményre.

Az adrenalin megjelenésekor a szervezet elképesztő munkába kezd. Az izmok felkészülnek a terhelésre, kitágulnak a vázizmok, az erek, fokozódik a szívműködés, megemelkedik a vércukorszint, turbó fokozatra kapcsol az agy, élessé válik az elme, kifeszül az idegrendszer, és beindul a zsírégetés is. Több olyan szerv, működése amelyre adott szituációban viszont nincs szükség, lelassul.

Az ember például vészhelyzetben az adrenalin segítségével képes védekezni, vagy menekülni olyan erővel, gyorsasággal, amelyre egyébként, normál esetben nem lenne képes. A sportolók esetében az adrenalin segít abban, hogy teljesítő képességük maximumát ki tudják hozni magukból. Sok diák pedig az adrenalinnak köszönheti, hogy nem blokkol le vizsga közben, hanem még olyan dolgokra is emlékszik, amire átlagos esetben képtelen lenne.

Az adrenalin azonban veszélyes is lehet. Sokan ugyanis adrenalin függőségben szenvednek. Ez azt jelenti, hogy az adrenalin okozta érzés miatt keresik a veszélyt, az extrém helyzeteket, szituációkat, miközben nem ismerik a félelmet és nem fogják fel, hogy tevékenységük közben mekkora veszélynek vannak kitéve. Eközben nem érzik a hideget, a forróságot, az éhséget, a szomjúságot, szervezetük még maximális fokozaton pörög. Az eufóriát hajszolják újra és újra. S ha ez nem jön, akkor kiégettnek, boldogtalannak érezhetik magukat, depresszióba eshetnek. Ilyen esetben szakember segítségére is szükség lehet.

Fotó:
pixabay.com

Amikor az otthonod is „beszél” hozzád

Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.

A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt

Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága

A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.