Menü

Az első ezer nap

A legújabb kutatások életünk első ezer napjának kiemelt fontosságát hangsúlyozzák a későbbi egészségmegőrzésben.

A napokban bejárta a médiát egy tudatosságra nevelő, egészségügy kampány, amelyben azt emelik ki, hogy az első néhány év minőségi táplálkozása kiemelten fontos a későbbi egészségügyi állapot szempontjából. Mire kell a leginkább odafigyelni?

A kutatók szerint a fejlődés korai szakasza még annál is fontosabb, mint amit korábban állítottak. A gének helyett a táplálkozás szerepét hangsúlyozzák. A fogantatástól számított első ezer napban sok mindent el lehet rontani, ráadásul ezek olyan dolgok, amelyek később már szinte egyáltalán nem javíthatók, pótolhatók. Nőhet a cukorbetegség kialakulásának kockázata, az elhízásra való hajlam, a magas vérnyomás és az érelmeszesedés esélye.

Tehát már a terhesség alatti érdemes különösen odafigyelni a megfelelő táplálkozásra, a születés után pedig jöhet az anyatej, amely az első hónapokban a legjobb, legteljesebb táplálék a babának. Fél évig mindenképpen ajánlják az anyatejet, sőt még azt követően is, ha van rá mód, de hat hónap után már fontos a hozzátáplálás is. Persze ekkor még az említett ezer nap egyharmadánál sem vagyunk, később sem lankadhat a szülők figyelme és fegyelme, hiszen a gyermek egy és hároméves kora között fontos fejlődési szakaszon megy át. Például ekkor erősödik meg igazán immunrendszere, ami kényes szakasz, és amelyet táplálkozással pozitívan és negatívan is befolyásolhatunk. Ami általában hibádzik az, hogy a gyermek nem jut elég D-vitaminhoz, kalciumhoz és cinkhez, alacsony a vas, valamint sok a cukor és szénhidrátbevitele. Amennyiben ezek terén tartjuk magunkat az ajánlásokhoz, rengeteg problémát megspórolhatunk csemeténknek a későbbi felnőtt életben.

Fotó:
pixabay.com

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.