Hogyan kell éretten szeretni?
- Dátum: 2014.03.07., 14:02
- érett szeretet, féltékenység, kapcsolat, szerelem, szeretet
A szeretet gyógyító erejéről beszélni közhelyesnek tűnhet, pedig kutatások bizonyítják, hogy milyen kedvező hatással van a vegetatív és immunfolyamatokra is. Akik szeretetteljes kapcsolatban élnek egészségesebbek, ritkábban betegszenek meg.
Persze korántsem mindegy milyen szeretetről van szó, hiszen szeretet nevében sokféle rossz dolgot is képesek vagyunk elkövetni. A szeretet és a kötődés szorosan összefüggő fogalmak, az érett szeretet alapja mindenképpen egy biztonságos, kölcsönös kötődés.
Sokféleképpen szerethetünk, de amikor a kapcsolatban a másik felet birtokolni akarjuk és eszközként felhasználni, akkor bizony nem beszélhetünk érett, pozitív hatású szeretetről. Ha éretten szeretünk, akkor a kapcsolat elsősorban nem hiányalapú, és nem törekszünk a másik fél megváltoztatására.

De lássuk akkor, miben nyilvánul meg konkrétan, ha egy kapcsolatot az önzetlen, érett szeretet jellemez! A felek egymás minél mélyebb megismerésére és elfogadására törekszenek. Nem akarják megváltoztatni egymást, hiszen szeretetük a másik csodálatából ered. Az érett szeretet tiszteletben tartja a másik fél függetlenségét, önállóságát, nem akarja homogenizálni a másikat a saját elképzeléseinek megfelelően. Nemcsak a kölcsönös kötődés, hanem a kölcsönös bizalom is meghatározója egy ilyen kapcsolatnak, vagyis a féltékenység kisebb mértékben van jelen, és inkább a féltés minőségében nyilvánul meg. Ha éretten szeretünk, képesek vagyunk támogatni társunkat, tőlünk független sikerére is büszkék tudunk lenni, és ezzel ösztönözni tudjuk a másik félt az állandó fejlődésre.
Az érett szeretet nem feltétlenül függ össze az életkorral, de sokaknak tanulnia kell ezt a magasabb szintű szeretet, mely jutalmazó és örömteli.
Fotó:
pixabay.com
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.