Menü

Hogyan kell éretten szeretni?

A szeretet gyógyító erejéről beszélni közhelyesnek tűnhet, pedig kutatások bizonyítják, hogy milyen kedvező hatással van a vegetatív és immunfolyamatokra is. Akik szeretetteljes kapcsolatban élnek egészségesebbek, ritkábban betegszenek meg.

Persze korántsem mindegy milyen szeretetről van szó, hiszen szeretet nevében sokféle rossz dolgot is képesek vagyunk elkövetni. A szeretet és a kötődés szorosan összefüggő fogalmak, az érett szeretet alapja mindenképpen egy biztonságos, kölcsönös kötődés.

Sokféleképpen szerethetünk, de amikor a kapcsolatban a másik felet birtokolni akarjuk és eszközként felhasználni, akkor bizony nem beszélhetünk érett, pozitív hatású szeretetről. Ha éretten szeretünk, akkor a kapcsolat elsősorban nem hiányalapú, és nem törekszünk a másik fél megváltoztatására.

De lássuk akkor, miben nyilvánul meg konkrétan, ha egy kapcsolatot az önzetlen, érett szeretet jellemez! A felek egymás minél mélyebb megismerésére és elfogadására törekszenek. Nem akarják megváltoztatni egymást, hiszen szeretetük a másik csodálatából ered. Az érett szeretet tiszteletben tartja a másik fél függetlenségét, önállóságát, nem akarja homogenizálni a másikat a saját elképzeléseinek megfelelően. Nemcsak a kölcsönös kötődés, hanem a kölcsönös bizalom is meghatározója egy ilyen kapcsolatnak, vagyis a féltékenység kisebb mértékben van jelen, és inkább a féltés minőségében nyilvánul meg. Ha éretten szeretünk, képesek vagyunk támogatni társunkat, tőlünk független sikerére is büszkék tudunk lenni, és ezzel ösztönözni tudjuk a másik félt az állandó fejlődésre.

Az érett szeretet nem feltétlenül függ össze az életkorral, de sokaknak tanulnia kell ezt a magasabb szintű szeretet, mely jutalmazó és örömteli.

Fotó:
pixabay.com

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.