Mit együnk, ha fáj a fejünk?
- Dátum: 2014.03.06., 13:03
- ételek, Fejfájás, folyadékpótlás, táplálkozás
A fejfájás és migrénes roham viszonylag sok embert érintő probléma. Célzott táplálkozással tehetünk azért, hogy kevésbé legyen esélyes a kialakulása.
Az emberek ritkán fordulnak orvoshoz egyszerű fejfájással, de még az időnként előforduló komolyabb típusúval sem, így a problémát kiváló okról természetesen nem sok fogalmunk lehet. (Persze erre, és a felkínált megoldás hatékonyságára akkor sincs garancia, ha szakemberhez fordulunk.)
Mindenesetre az arra hajlamosaknak érdemes a táplálkozással kombinálni, hátha sikerül megspórolniuk maguknak néhány rossz órát, vagy napot. A kávé, mint fejfájás elleni szer, hatásos lehet, ugyanakkor figyelni kell arra, hogy a túlzott koffeinbevitel (például napi három-négy csészénél több) épp ellenkező hatással lehet, fejfájást válthat ki. A szakemberek azt tanácsolják, hogy együnk káliumban és magnéziumban gazdag ételeket, csodaszerek nincsenek, de a banánnak, a krumplinak, más gyümölcsöknek és zöldségeknek, vagy a mandulának szerepe lehet a fejfájás elleni megelőzésben.

A folyadékpótlás ebből a szempontból is fontos, a megfelelő bevitel hiánya fejfájáshoz vezethet. A halételek ugyanebbe a kategóriába tartoznak, rendszeres fogyasztásuk számos más előnnyel is jár.
A migréneseknek érdemes kerülniük a sok adalékanyag felhasználásával készített termékeket, valamint a magas tiramin-tartalmú élelmiszereket, a leveles zöldségek ugyanakkor szintén a megelőzésben kaphatnak szerepet.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?