Mikor és hogyan mossunk kezet?
Nemcsak az influenza, a nátha és egyéb megbetegedések miatt fontos a kézmosás. És az sem mindegy, hogy mosunk kezet.
Kezünk az egyik legveszélyeztetettebb „kórokozó-hordozó”. Gondoljunk csak arra, mi mindent megfogunk, mi mindenhez hozzáérünk nap, mint nap. Sokszor egyértelműnek tűnik a kézmosás, máskor azonban elsiklunk felette, mert nem tudatosul az, hogy az adott tárgy, helyzet igenis veszélyes lehet.
Igazából kézmosásra lenne szükség miden olyan dolog megérintése után, mint a pénz, a kilincs, vagy a bevásárlókocsi. A legjobb, ha az egyszerű orrfújást is mosás követi, de a számítógépezés után is érdemes tisztálkodni, hiszen a billentyűzet és az egér is sok kórokozót rejthet.
Ezzel megspórolhatnánk magunknak néhány megbetegedést, illetve csökkenthetjük az influenza, a nátha, valamint hasmenés, hányás kialakulásának kockázatát.
A kézmosásnál persze az sem mindegy, hogyan végezzük. Azt szokták mondani, hogy a helyes művelet legalább fél percig tart, de igazából az sem gond, ha valaki csak 20 vagy 15 másodpercig mossa a kezét, a lényeg, hogy minden fertőzésveszélyes érintés után megtegye azt. A kézmosásnál fontos, hogy folyó vízben (aminek a közhiedelemmel ellentétben nem muszáj forrónak lennie), szappannal történjen, utána pedig alaposan töröljük szárazra a testrészt. A gyakori kézmosást reklámozzuk, azonban túlzásba sem szabad vinni, ugyanis ezzel bőrünknek árthatunk.
Fotó:
pixabay.com
Amikor a stressz a gyomrodban jelentkezik
A mindennapi élet során szinte mindenki találkozik stresszes helyzetekkel, azonban nem mindenki reagál rájuk ugyanúgy. Vannak, akik könnyebben veszik az akadályokat, míg másoknál a tartós feszültség testi tünetekben is megjelenik. Az egyik leggyakoribb ilyen reakció a gyomor érzékeny működése, közismert nevén a gyomorideg.
Mi befolyásolja valójában az őszülés ütemét?
Az ősz hajszálak megjelenését sokan automatikusan az öregedés első jelének tekintik, pedig a folyamat jóval összetettebb annál, mint hogy pusztán az idő múlására vezessük vissza. Nem ritka, hogy valaki már a húszas éveiben felfedez néhány ősz szálat.
Folsav nem csak kismamáknak – amit felnőttként is érdemes tudni róla
Nemrég egy beszélgetés közben a kolléganőm teljesen meglepődött, amikor szóba került, hogy rendszeresen szedek folsavat. Az első reakciója az volt: „De hát nem vagy terhes, akkor miért?” Ez a kérdés egyébként nagyon gyakori, és jól mutatja, mennyire él a köztudatban az a tévhit, hogy a folsav kizárólag várandósság alatt fontos. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb.
A japán erdőfürdőzés jótékony hatásai
Az erdőfürdőzés, vagyis a Shinrin-yoku egy Japánból származó módszer, amely a természetben való tudatos jelenlétre épül. Kutatások szerint az erdőben töltött idő csökkentheti a stresszt és javíthatja a közérzetet. A jó hír, hogy ehhez nem kell Japánba utazni, egy közeli magyar erdő is tökéletes hozzá.
Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved
Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.