Rendrakás a fejünkben
- Dátum: 2014.02.17., 08:21
- aggódás, emésztő gondolatok, félelem, szorongás, változás, változtatni életünkön
Ahhoz, hogy minőségileg változtatni tudjunk életünkön, az igény felismerése után, a fejünkben való rendrakással kell kezdenünk.
Nem könnyű folyamatról van szó, de hókuszpókuszra sincs szükség. A rendetlenséget fejünkben az emésztő, mérgező gondolatok okozzák, melyeket először fel kell térképezni, hogy a leltár után meg tudjunk szabadulni tőlük.
Ilyen negatív gondolatok kapcsolódhatnak például az aggódáshoz, amikor ez az érzelmi állapot állandósul, és szükséges, elvárt tulajdonságként jelenik meg. Sokszor találkozhatunk azzal a mintával, mely szerint az aggódás (például: szülői) a szeretet kifejezése. Ehhez kapcsolódik az a szemlélet (mely külső és belső elvárásként egyaránt megjelenhet), hogy ha nem aggódsz eléggé, nem is vagy jó anya, testvér, feleség… Valójában azonban az aggódás sokszor öncélú, és nem más, mint a hatalmaskodás és a kontroll eszköze. Az aggódás minden érintett féltől hosszú távon energiát von el, amely negatív érzelmekkel, viselkedéssel jár és gátolja a kapcsolatok minőségi változását.
A szorongás is az emésztő gondolatok körébe tartozik. Olyan típusú félelem, melynek nincsen tárgya, ezért mindenre kiterjedővé tud válni. Szorongásaink érzelmi, és viselkedésbeli elfojtásokról szólnak, és szintén nagyon gátló hatással vannak életünkre (önfejlődésünkre).
Mikor pedig ítélkezünk (vagy pletykálunk) másokról, mindig jusson eszünkbe, hogy ezek az ítéletek rólunk is szólnak. A másokban észlelt, felismert hibák, a mi ügyeink is. Főleg akkor éljünk gyanúval, amikor mások megítélését fokozott érzelmi töltettel tesszük, ilyenkor minden bizonnyal „magunkkal” van feladatunk.
Egyik „energiavámpír” gondolatból következik a másik, a sor végtelennek tűnik. Hiszen az emésztő gondolatok között sorakozik még: a félelem, a befejezetlen ügyek, a játszmák és a közömbösség sem jó tanácsadója életünknek. De ha mindezek tudatosulnak bennünk, akkor már félúton járunk… Ne halogassuk a rendrakást, hiszen már pusztán a „leltár” is komoly felszabadító hatással lehet ránk!
Fotó:
pixabay.com
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.