Menü

Mi okozhatja a vashiányos vérszegénységet?

A vérszegénység az egyik leggyakoribb női hiánybetegség, a termékenykorú nők közel harmada szenved anémiában.

A vérszegénység a vörösvérsejtek számának erőteljes lecsökkenését jelenti, ennek több oka is lehet. A hátterében állhat: a vörösvérsejtek vesztése (például sérülés, vagy szülés esetén), vagy fokozott pusztulása, illetve az elégtelen termelődése is okozhat anémiát a szervezetben.

A vérszegénység összefüggésben lehet egy súlyos betegséggel, vagy sérüléssel, valamint nem megfelelő táplálkozás (vas,- vagy folsav hiány) hatására is kialakulhat. A vashiányos vérszegénység esetén nem áll rendelkezésre a szervezetben elegendő vas a vérképzéshez. A vashiány leggyakoribb oka a vérzés, illetve a vasbevitel alacsony volta. A nőkre a vashiányos vérszegénység jellemző leginkább, a menstruáció ugyanis rendszeres vérveszteséggel jár. A terhesség során megnő a vasszükséglet, szüléskor pedig szintén jelentős a vérveszteség, ezért a kismamáknak fokozottan ügyelniük kell a vaspótlásra, elegendő vasbevitelre.

Az enyhe vashiányos vérszegénység többnyire nem okoz súlyos tüneteket, de általában fáradékonysággal, fejfájással jár, és akár hajhullást is okozhat. Súlyosabb esetben azonban szédüléssel, és szapora szívműködéssel járhat, akár még ájuláshoz is vezethet. Már enyhébb tünetek esetén is ajánlatos a laborvizsgálat, a vérkép alapján ugyanis beazonosítható egy esetleges vérszegénység, vashiányos állapot fennállása.

A vaspótlás történhet táplálkozás kiegészítőkkel, illetve vitaminokkal, de segíthet a megfelelő étrend is. Sokféle élelmiszer tartalmaz vasat, ám nem mindegy a vas felszívódása sem. Jól felszívódó formában tartalmaznak vasat például a húsok, míg a növényi eredetű vas jóval kisebb arányban szívódik fel. Egyébként a vas felszívódását segítheti például a C- vitamin és a cukor, de a szerves savakat tartalmazó zöldségfélék, valamint koffein kifejezetten gátolja ezt a folyamatot.

Fotó:
pixabay.com

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.