Mi okozhatja a vashiányos vérszegénységet?
- Dátum: 2014.02.17., 08:24
- étrend, vashiány, vashiányos vérszegénység, vaspótlás, vérszegénység
A vérszegénység az egyik leggyakoribb női hiánybetegség, a termékenykorú nők közel harmada szenved anémiában.
A vérszegénység a vörösvérsejtek számának erőteljes lecsökkenését jelenti, ennek több oka is lehet. A hátterében állhat: a vörösvérsejtek vesztése (például sérülés, vagy szülés esetén), vagy fokozott pusztulása, illetve az elégtelen termelődése is okozhat anémiát a szervezetben.
A vérszegénység összefüggésben lehet egy súlyos betegséggel, vagy sérüléssel, valamint nem megfelelő táplálkozás (vas,- vagy folsav hiány) hatására is kialakulhat. A vashiányos vérszegénység esetén nem áll rendelkezésre a szervezetben elegendő vas a vérképzéshez. A vashiány leggyakoribb oka a vérzés, illetve a vasbevitel alacsony volta. A nőkre a vashiányos vérszegénység jellemző leginkább, a menstruáció ugyanis rendszeres vérveszteséggel jár. A terhesség során megnő a vasszükséglet, szüléskor pedig szintén jelentős a vérveszteség, ezért a kismamáknak fokozottan ügyelniük kell a vaspótlásra, elegendő vasbevitelre.

Az enyhe vashiányos vérszegénység többnyire nem okoz súlyos tüneteket, de általában fáradékonysággal, fejfájással jár, és akár hajhullást is okozhat. Súlyosabb esetben azonban szédüléssel, és szapora szívműködéssel járhat, akár még ájuláshoz is vezethet. Már enyhébb tünetek esetén is ajánlatos a laborvizsgálat, a vérkép alapján ugyanis beazonosítható egy esetleges vérszegénység, vashiányos állapot fennállása.
A vaspótlás történhet táplálkozás kiegészítőkkel, illetve vitaminokkal, de segíthet a megfelelő étrend is. Sokféle élelmiszer tartalmaz vasat, ám nem mindegy a vas felszívódása sem. Jól felszívódó formában tartalmaznak vasat például a húsok, míg a növényi eredetű vas jóval kisebb arányban szívódik fel. Egyébként a vas felszívódását segítheti például a C- vitamin és a cukor, de a szerves savakat tartalmazó zöldségfélék, valamint koffein kifejezetten gátolja ezt a folyamatot.
Fotó:
pixabay.com
Pókcsípés: Mikor ártalmatlan és mikor kell orvoshoz fordulni?
A pókcsípés sok ember számára ijesztő élménynek tűnhet, hiszen a pókokkal kapcsolatban rengeteg félelem és tévhit él a köztudatban.
Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok
A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.
A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben
A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.
Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?
Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.