Örökölhetőek e az iskolai félelmek?
- Dátum: 2014.02.02., 12:25
- iskolai félelmek, iskolai pályafutás, szorongás, szülők iskolai végzettsége
Amikor egy iskolás zaklatott, visszahúzódó, dekoncentrált és befelé forduló, akkor bizony a szorongás klasszikus tüneteit mutatja, és mindez persze iskolai teljesítményére is hatással van.
Sok oka lehet a szorongásnak, iskolakezdéskor vagy új iskolába kerüléskor szinte természetes, de van, akinek egész iskolai pályafutását meghatározza ez a kedélyállapot, viszonyulás.
A szorongás és a depresszió legjobb előjele, ha a szülők is szenvednek vagy szenvedtek hasonló tünetektől. De nemcsak a személyiség depresszív hajlamáról lehet szó, hanem arról a jelenségről is, amikor a szülők negatív iskolai tapasztalatai, szorongásos élményei tudattalanul a gyerekek iskolai pályafutását is meghatározzák. Vagyis a szülők egykori iskolai tapasztalatai „átörökítődhetnek”, és hatással lehetnek arra, hogy hogyan viszonyulnak a gyerekek az iskolához.

Persze ez a hatásrendszer nem feltétlenül egyoldalú. Egyrészről ugyan szülők iskolához való viszonya hatással van arra, hogy a gyerekek, hogyan élik meg az iskolai kihívásokat, de másrészről a gyerekek iskolai élményei, sikerei is formálhatják a család iskolával kapcsolatos nézeteit.
Mára már számos kutatás bizonyítja, hogy a szülők iskolai végzettsége befolyásolja a gyerekek iskolai pályafutását, de emellett vagy ezzel együtt a szülők korábbi iskolai tapasztalatai, élményei, félelmei is nagyon meghatározóak lehetnek.
Fotó:
pixabay.com
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?
Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.