Tények és tévhitek az ivóvízről
- Dátum: 2014.01.10., 21:18
- ásványvíz, egészség, gyógyszermaradványok a vizekben, káros, vezetékes ivóvíz
Az ivóvíz tisztasága kényes kérdés, hiszen a legszélesebb körben használt, alapvető élelmiszer, ezzel párhuzamosan hatalmas egészségügyi kockázattal bír.
De vajon mennyire bízhatunk a vezetékes ivóvíz tisztaságában? Időről időre mindig felmerül, hogy a különböző gyógyszerszármazékok bizony visszakerülhetnek a vezetékes ivóvíz rendszerbe, és hosszú távon károsítják az emberi szervezetet.
Egyre nagyobb mennyiségben használ az emberiség gyógyszeripari termékeket, és például a le nem bomlott gyógyszerek, drogok, hormonok és azok metabolitjai bekerülnek a szennyvízbe és eljutnak a talajvizekbe is. Több módon is lehetséges, hogy ezek a gyógyszermaradványok visszakerüljenek az emberi szervezetbe. Bár az ivóvíz minőségét rendkívül szigorú szabályzás övezi, mégis például a legnehezebben lebomló gyógyszereket (például: fogamzásgátlók, szteroidok) semmilyen nagyipari eljárással nem lehet kiszűrni a vezetékes ivóvízből. A fertőtlenítés pedig klórhasználattal történik, mely hosszú távon szintén káros hatású lehet az emberi szervezetre nézve (például károsíthatja az emésztőszerveket, véralkotókat, és az érfalakat is).
De mielőtt pánikszerűen elfordulnánk a vezetékes ivóvízfogyasztástól érdemes más oldalról is mérlegelni a kockázatokat. Az ásványvíz fogyasztása sem jelent megoldást erre a kérdésre. Először is, mert csak ásványvízzel nem lehet fedezni a napi folyadékszükségletet, mivel a túlzott ásványi anyag bevitel is nagyon megterhelhető lehet a szervezet számára (többek között vesekő, epekő vagy vesehomok képződését serkenheti). Ráadásul az ásványvizek forgalmazása a vezetékes ivóvízhez képest sokkal kevésbé ellenőrzött, szabályozott, így aztán az sem ritka, hogy ásványvíz címszó alatt valójában ugyanúgy ivóvizet fogyasztunk csak esetleg felturbózott (ásványi anyagokkal dúsított) formában.
Az állatvilágban már számos eset példázza, hogy a vizekbe kerülő gyógyszerszármazékok, különösen a hormonok, milyen drasztikus változásokat idéznek elő. Többek között kimutatták, hogy például a reprodukciós képességet károsítja a vizekben fellelhető gyógyszermaradványok. Ám az eddigi tanulmányok nem bizonyítják, hogy az ivóvízben található gyógyszeranyagok veszélyt jelentenének az emberi szervezetre nézve is.
Egyelőre kevés kutatás van, ami közvetlenül az ivóvízben fellelhető gyógyszermaradványok hatásait tárná fel az emberi szervezetre nézve. Így nehéz eligazodni a témában felmerülő tények és tévhitek kavalkádjában.
Fotó:
pixabay.com
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.