Menü

Tények és tévhitek az ivóvízről

Az ivóvíz tisztasága kényes kérdés, hiszen a legszélesebb körben használt, alapvető élelmiszer, ezzel párhuzamosan hatalmas egészségügyi kockázattal bír.

De vajon mennyire bízhatunk a vezetékes ivóvíz tisztaságában? Időről időre mindig felmerül, hogy a különböző gyógyszerszármazékok bizony visszakerülhetnek a vezetékes ivóvíz rendszerbe, és hosszú távon károsítják az emberi szervezetet.

Egyre nagyobb mennyiségben használ az emberiség gyógyszeripari termékeket, és például a le nem bomlott gyógyszerek, drogok, hormonok és azok metabolitjai bekerülnek a szennyvízbe és eljutnak a talajvizekbe is. Több módon is lehetséges, hogy ezek a gyógyszermaradványok visszakerüljenek az emberi szervezetbe. Bár az ivóvíz minőségét rendkívül szigorú szabályzás övezi, mégis például a legnehezebben lebomló gyógyszereket (például: fogamzásgátlók, szteroidok) semmilyen nagyipari eljárással nem lehet kiszűrni a vezetékes ivóvízből. A fertőtlenítés pedig klórhasználattal történik, mely hosszú távon szintén káros hatású lehet az emberi szervezetre nézve (például károsíthatja az emésztőszerveket, véralkotókat, és az érfalakat is).

De mielőtt pánikszerűen elfordulnánk a vezetékes ivóvízfogyasztástól érdemes más oldalról is mérlegelni a kockázatokat. Az ásványvíz fogyasztása sem jelent megoldást erre a kérdésre. Először is, mert csak ásványvízzel nem lehet fedezni a napi folyadékszükségletet, mivel a túlzott ásványi anyag bevitel is nagyon megterhelhető lehet a szervezet számára (többek között vesekő, epekő vagy vesehomok képződését serkenheti). Ráadásul az ásványvizek forgalmazása a vezetékes ivóvízhez képest sokkal kevésbé ellenőrzött, szabályozott, így aztán az sem ritka, hogy ásványvíz címszó alatt valójában ugyanúgy ivóvizet fogyasztunk csak esetleg felturbózott (ásványi anyagokkal dúsított) formában.

Az állatvilágban már számos eset példázza, hogy a vizekbe kerülő gyógyszerszármazékok, különösen a hormonok, milyen drasztikus változásokat idéznek elő. Többek között kimutatták, hogy például a reprodukciós képességet károsítja a vizekben fellelhető gyógyszermaradványok. Ám az eddigi tanulmányok nem bizonyítják, hogy az ivóvízben található gyógyszeranyagok veszélyt jelentenének az emberi szervezetre nézve is.

Egyelőre kevés kutatás van, ami közvetlenül az ivóvízben fellelhető gyógyszermaradványok hatásait tárná fel az emberi szervezetre nézve. Így nehéz eligazodni a témában felmerülő tények és tévhitek kavalkádjában. 

Fotó:
pixabay.com

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”

Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.