Menü

Tények és tévhitek az ivóvízről

Az ivóvíz tisztasága kényes kérdés, hiszen a legszélesebb körben használt, alapvető élelmiszer, ezzel párhuzamosan hatalmas egészségügyi kockázattal bír.

De vajon mennyire bízhatunk a vezetékes ivóvíz tisztaságában? Időről időre mindig felmerül, hogy a különböző gyógyszerszármazékok bizony visszakerülhetnek a vezetékes ivóvíz rendszerbe, és hosszú távon károsítják az emberi szervezetet.

Egyre nagyobb mennyiségben használ az emberiség gyógyszeripari termékeket, és például a le nem bomlott gyógyszerek, drogok, hormonok és azok metabolitjai bekerülnek a szennyvízbe és eljutnak a talajvizekbe is. Több módon is lehetséges, hogy ezek a gyógyszermaradványok visszakerüljenek az emberi szervezetbe. Bár az ivóvíz minőségét rendkívül szigorú szabályzás övezi, mégis például a legnehezebben lebomló gyógyszereket (például: fogamzásgátlók, szteroidok) semmilyen nagyipari eljárással nem lehet kiszűrni a vezetékes ivóvízből. A fertőtlenítés pedig klórhasználattal történik, mely hosszú távon szintén káros hatású lehet az emberi szervezetre nézve (például károsíthatja az emésztőszerveket, véralkotókat, és az érfalakat is).

De mielőtt pánikszerűen elfordulnánk a vezetékes ivóvízfogyasztástól érdemes más oldalról is mérlegelni a kockázatokat. Az ásványvíz fogyasztása sem jelent megoldást erre a kérdésre. Először is, mert csak ásványvízzel nem lehet fedezni a napi folyadékszükségletet, mivel a túlzott ásványi anyag bevitel is nagyon megterhelhető lehet a szervezet számára (többek között vesekő, epekő vagy vesehomok képződését serkenheti). Ráadásul az ásványvizek forgalmazása a vezetékes ivóvízhez képest sokkal kevésbé ellenőrzött, szabályozott, így aztán az sem ritka, hogy ásványvíz címszó alatt valójában ugyanúgy ivóvizet fogyasztunk csak esetleg felturbózott (ásványi anyagokkal dúsított) formában.

Az állatvilágban már számos eset példázza, hogy a vizekbe kerülő gyógyszerszármazékok, különösen a hormonok, milyen drasztikus változásokat idéznek elő. Többek között kimutatták, hogy például a reprodukciós képességet károsítja a vizekben fellelhető gyógyszermaradványok. Ám az eddigi tanulmányok nem bizonyítják, hogy az ivóvízben található gyógyszeranyagok veszélyt jelentenének az emberi szervezetre nézve is.

Egyelőre kevés kutatás van, ami közvetlenül az ivóvízben fellelhető gyógyszermaradványok hatásait tárná fel az emberi szervezetre nézve. Így nehéz eligazodni a témában felmerülő tények és tévhitek kavalkádjában. 

Fotó:
pixabay.com

Te is a jobb oldaladon alszol el?

Sokan szinte mindig ugyanabban a testhelyzetben alszanak el. Van, aki a bal oldalára fordulva érzi magát a legkényelmesebben, mások a jobb oldalukra feküdve tudnak igazán ellazulni. Bár elsőre jelentéktelen szokásnak tűnhet, az alvási pozíciónk bizonyos esetekben az emésztésünkre, a légzésünkre és a refluxos panaszainkra is hatással lehet. De vajon tényleg egészségtelen a jobb oldalon alvás, és mindenkinek érdemes lenne áttérnie a bal oldalára?

Zuhanyzás vagy fürdés: melyik az egészségesebb?

Egy hosszú, forró fürdő a nap végén igazi feltöltődés lehet, míg egy gyors zuhany reggel vagy sportolás után szinte újjáéleszti az embert. De vajon melyik tesz jobbat a szervezetünknek? A zuhanyzás vagy a kádban fürdés az egészségesebb választás?

Kozmetikumok a fürdőszobából: ezekre az összetevőkre érdemes odafigyelni, mert irritációt és allergiát is okozhatnak

A mindennapi szépségápolás része a különböző krémek, arctisztítók, samponok, tusfürdők és sminktermékek használata. Ezeket a készítményeket elsősorban azért választjuk, hogy bőrünk egészségesebb, hidratáltabb és szebb legyen. Arról azonban kevesebbet beszélünk, hogy bizonyos kozmetikai összetevők éppen ellenkező hatást válthatnak ki.

A házimunka oroszlánrésze még mindig a nőkre hárul

Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a nők és a férfiak társadalmi szerepe, a háztartási feladatok megosztásában még mindig jelentős az egyenlőtlenség. A mosás, a főzés, a takarítás, a bevásárlás és a gyermekek körüli teendők nagyobb része továbbra is a nőkre hárul. Mindez akkor is jellemző, ha mindkét fél teljes munkaidőben dolgozik.

Só a háztartásban, nem csak a tányéron

A só szinte minden konyhában megtalálható, hiszen az ételek ízesítéséhez nélkülözhetetlen alapanyag, de nem csak a konyhában hasznos.