Menü

Tények és tévhitek az ivóvízről

Az ivóvíz tisztasága kényes kérdés, hiszen a legszélesebb körben használt, alapvető élelmiszer, ezzel párhuzamosan hatalmas egészségügyi kockázattal bír.

De vajon mennyire bízhatunk a vezetékes ivóvíz tisztaságában? Időről időre mindig felmerül, hogy a különböző gyógyszerszármazékok bizony visszakerülhetnek a vezetékes ivóvíz rendszerbe, és hosszú távon károsítják az emberi szervezetet.

Egyre nagyobb mennyiségben használ az emberiség gyógyszeripari termékeket, és például a le nem bomlott gyógyszerek, drogok, hormonok és azok metabolitjai bekerülnek a szennyvízbe és eljutnak a talajvizekbe is. Több módon is lehetséges, hogy ezek a gyógyszermaradványok visszakerüljenek az emberi szervezetbe. Bár az ivóvíz minőségét rendkívül szigorú szabályzás övezi, mégis például a legnehezebben lebomló gyógyszereket (például: fogamzásgátlók, szteroidok) semmilyen nagyipari eljárással nem lehet kiszűrni a vezetékes ivóvízből. A fertőtlenítés pedig klórhasználattal történik, mely hosszú távon szintén káros hatású lehet az emberi szervezetre nézve (például károsíthatja az emésztőszerveket, véralkotókat, és az érfalakat is).

De mielőtt pánikszerűen elfordulnánk a vezetékes ivóvízfogyasztástól érdemes más oldalról is mérlegelni a kockázatokat. Az ásványvíz fogyasztása sem jelent megoldást erre a kérdésre. Először is, mert csak ásványvízzel nem lehet fedezni a napi folyadékszükségletet, mivel a túlzott ásványi anyag bevitel is nagyon megterhelhető lehet a szervezet számára (többek között vesekő, epekő vagy vesehomok képződését serkenheti). Ráadásul az ásványvizek forgalmazása a vezetékes ivóvízhez képest sokkal kevésbé ellenőrzött, szabályozott, így aztán az sem ritka, hogy ásványvíz címszó alatt valójában ugyanúgy ivóvizet fogyasztunk csak esetleg felturbózott (ásványi anyagokkal dúsított) formában.

Az állatvilágban már számos eset példázza, hogy a vizekbe kerülő gyógyszerszármazékok, különösen a hormonok, milyen drasztikus változásokat idéznek elő. Többek között kimutatták, hogy például a reprodukciós képességet károsítja a vizekben fellelhető gyógyszermaradványok. Ám az eddigi tanulmányok nem bizonyítják, hogy az ivóvízben található gyógyszeranyagok veszélyt jelentenének az emberi szervezetre nézve is.

Egyelőre kevés kutatás van, ami közvetlenül az ivóvízben fellelhető gyógyszermaradványok hatásait tárná fel az emberi szervezetre nézve. Így nehéz eligazodni a témában felmerülő tények és tévhitek kavalkádjában. 

Fotó:
pixabay.com

A tavaszi fáradtság okai és megelőzése

Tavasszal éreznünk kellene, hogy ébred a természet és mi is töltődünk fel energiával, de ebben az időszakban sokan levertségről, fáradtságról és állandó lehangoltságról beszélnek. Ezt az általában rövid időszakot tavaszi fáradtságnak nevezik. Azonban ez nem betegség és nem is komoly probléma, ez egy természetes reakciója a szervezetnek, mikor a téli időszak után folyamatosan alkalmazkodik a tavaszi viszonyokhoz.

Albérlet vagy kollégium?

Olyan dilemma ez amivel minden egyetemista, egyes esetekben már középiskolás találkozik. A felvételi utáni napokban elindul a nagy albérlet vagy kollégium vadászat, azonban érdemes kicsit előre gondolkodni és felmérni, hogy melyik városban melyik lehetőségek érik meg a legjobban.

Tippek az unalomevés ellen

A karantén kilók gyorsan felszaladhatnak, de van megoldás ellenük.

A meditáció fajtái

Tudtad, hogy a meditációnak vannak különböző fajtái, és mind máshogy hatnak az elménkre? Ebben a cikkben most ezekről olvashatsz…

Idősgondozás otthon

Az otthoni ápolás meghatározása nagyon egyszerűnek tűnhet, de itt is jogszabályok vannak, amelyeket be kell tartani. Rövid definíciója: Egy beteg hozzátartozónkat, szeretünket az otthonunkban, vagyis nem egészségügyi intézményben látjuk el, gondoskodunk a testi-lelki jólétéről, segítjük a gyógyulását, elviselhetőbbé tesszük a mindennapjait. Azonban ezen szabályozás alapján a legtöbb ember volt már otthonápolt. Most azt fogjuk megnézni, hogy mi történik abban az esetben, ha valaki idős segítségre szoruló hozzátartozóját szeretné ápolni.