Tények és tévhitek az ivóvízről
- Dátum: 2014.01.10., 21:18
- ásványvíz, egészség, gyógyszermaradványok a vizekben, káros, vezetékes ivóvíz
Az ivóvíz tisztasága kényes kérdés, hiszen a legszélesebb körben használt, alapvető élelmiszer, ezzel párhuzamosan hatalmas egészségügyi kockázattal bír.
De vajon mennyire bízhatunk a vezetékes ivóvíz tisztaságában? Időről időre mindig felmerül, hogy a különböző gyógyszerszármazékok bizony visszakerülhetnek a vezetékes ivóvíz rendszerbe, és hosszú távon károsítják az emberi szervezetet.
Egyre nagyobb mennyiségben használ az emberiség gyógyszeripari termékeket, és például a le nem bomlott gyógyszerek, drogok, hormonok és azok metabolitjai bekerülnek a szennyvízbe és eljutnak a talajvizekbe is. Több módon is lehetséges, hogy ezek a gyógyszermaradványok visszakerüljenek az emberi szervezetbe. Bár az ivóvíz minőségét rendkívül szigorú szabályzás övezi, mégis például a legnehezebben lebomló gyógyszereket (például: fogamzásgátlók, szteroidok) semmilyen nagyipari eljárással nem lehet kiszűrni a vezetékes ivóvízből. A fertőtlenítés pedig klórhasználattal történik, mely hosszú távon szintén káros hatású lehet az emberi szervezetre nézve (például károsíthatja az emésztőszerveket, véralkotókat, és az érfalakat is).
De mielőtt pánikszerűen elfordulnánk a vezetékes ivóvízfogyasztástól érdemes más oldalról is mérlegelni a kockázatokat. Az ásványvíz fogyasztása sem jelent megoldást erre a kérdésre. Először is, mert csak ásványvízzel nem lehet fedezni a napi folyadékszükségletet, mivel a túlzott ásványi anyag bevitel is nagyon megterhelhető lehet a szervezet számára (többek között vesekő, epekő vagy vesehomok képződését serkenheti). Ráadásul az ásványvizek forgalmazása a vezetékes ivóvízhez képest sokkal kevésbé ellenőrzött, szabályozott, így aztán az sem ritka, hogy ásványvíz címszó alatt valójában ugyanúgy ivóvizet fogyasztunk csak esetleg felturbózott (ásványi anyagokkal dúsított) formában.
Az állatvilágban már számos eset példázza, hogy a vizekbe kerülő gyógyszerszármazékok, különösen a hormonok, milyen drasztikus változásokat idéznek elő. Többek között kimutatták, hogy például a reprodukciós képességet károsítja a vizekben fellelhető gyógyszermaradványok. Ám az eddigi tanulmányok nem bizonyítják, hogy az ivóvízben található gyógyszeranyagok veszélyt jelentenének az emberi szervezetre nézve is.
Egyelőre kevés kutatás van, ami közvetlenül az ivóvízben fellelhető gyógyszermaradványok hatásait tárná fel az emberi szervezetre nézve. Így nehéz eligazodni a témában felmerülő tények és tévhitek kavalkádjában.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.