Pygmalion-effektus, az önbeteljesítő jóslat
- Dátum: 2013.12.28., 19:35
- önbeteljesítő jóslat, pszichológia, Pygmalion-effektus, tanári elvárások, teljesítmény
Nem titok, hogy az egyéni képességeinken, adottságainkon kívül még számtalan dolog befolyásolja valódi teljesítményünket.
A társadalmi szelekció és a diszkrimináció sokszintű rendszerén kívül, olyan alapvető dolgok is hatnak karrierünkre, és teljesítményünkre, mint például szüleink, önmagunk, és tanáraink elvárásai.
Bár azt gondolnánk, elvárásainkat tudatosan állítjuk fel az alapján, hogy megismerjük, felmérjük mások vagy önmagunk képességeit, ez valójában teljesen szubjektív, tudattalan információkból kiindulva történik. Az előzetes elvárások sokszor rejtetten lépnek működésbe, és befolyásolják viselkedésünket.
A családi háttér, a bőrszín vagy akár a testsúly alapján is számos előzetes feltevést gyártunk a másik ember képességeiről anélkül, hogy tisztában lennénk ezekkel az előítéletekkel. Ezek az elvárások azonban tükröződnek viselkedésünkben és üzenetet küldenek mások felé, melyek többek között a másik kompetenciájára, képességeire, tudására vonatkozik.
Ezt a jelenséget leginkább tanár- diák viszonyban vizsgálták, arra fókuszálva, hogy az előzetes tanári elvárások, hogyan hatnak a gyerekek teljesítményére. A tanárok visszajelzései alapján a gyerekek következtetést vonnak le saját magukra, teljesítményükre, és képességükre vonatkozóan. És végül ezek az információk valóban hatnak teljesítményükre, vagyis beindul az önbeteljesítő folyamat, mely során azonosulva a tanárok előzetes elvárásaival, annak megfelelően fognak teljesíteni.
Ezt a jelenséget a pszichológiában Pygmalion- effektusnak nevezik, amit más néven önbeteljesítő jóslatként is emlegetnek. Pozitív hatása is lehet, hiszen tapasztalhatjuk azt a jelenséget, hogy akiben hisz a környezete és megerősítő jelzéseket kap képességeire nézve, annak teljesítménye sokszor önmagához képest is javulhat. Ám az előzetes elvárások nem kontrolállt és releváns információkon alapulnak általában, ezért hatásuk káros is lehet, vagyis negatív irányba is befolyásolhatja a teljesítményt.
Fotó:
pixabay.com
Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája
„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?
Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál
Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.
Vásárlásmánia
Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.
Ne éljünk a múlt fogságában
Az elmúlt években folyamatos veszteségélmények és válságok között élünk, erre pedig rárakodnak az egyéni gondok is. A krízisek egyik jellemzője a bizonytalanság. Elengedni valamit, vagy küzdeni érte? Ez a fajta ellentmondásosság meggondolatlannak tűnő, vagy látszólag teljesen érthetetlen, irracionális döntésekhez vezethet, viszont lehetőség is egyúttal. Az alábbi cikkben arra kaphatunk válaszokat, hogy milyen módszereket, gondolatokat vethetünk be az elengedés érdekében.