Menü

Pygmalion-effektus, az önbeteljesítő jóslat

Nem titok, hogy az egyéni képességeinken, adottságainkon kívül még számtalan dolog befolyásolja valódi teljesítményünket.

A társadalmi szelekció és a diszkrimináció sokszintű rendszerén kívül, olyan alapvető dolgok is hatnak karrierünkre, és teljesítményünkre, mint például szüleink, önmagunk, és tanáraink elvárásai.

Bár azt gondolnánk, elvárásainkat tudatosan állítjuk fel az alapján, hogy megismerjük, felmérjük mások vagy önmagunk képességeit, ez valójában teljesen szubjektív, tudattalan információkból kiindulva történik. Az előzetes elvárások sokszor rejtetten lépnek működésbe, és befolyásolják viselkedésünket.

A családi háttér, a bőrszín vagy akár a testsúly alapján is számos előzetes feltevést gyártunk a másik ember képességeiről anélkül, hogy tisztában lennénk ezekkel az előítéletekkel. Ezek az elvárások azonban tükröződnek viselkedésünkben és üzenetet küldenek mások felé, melyek többek között a másik kompetenciájára, képességeire, tudására vonatkozik.

Ezt a jelenséget leginkább tanár- diák viszonyban vizsgálták, arra fókuszálva, hogy az előzetes tanári elvárások, hogyan hatnak a gyerekek teljesítményére. A tanárok visszajelzései alapján a gyerekek következtetést vonnak le saját magukra, teljesítményükre, és képességükre vonatkozóan. És végül ezek az információk valóban hatnak teljesítményükre, vagyis beindul az önbeteljesítő folyamat, mely során azonosulva a tanárok előzetes elvárásaival, annak megfelelően fognak teljesíteni.

Ezt a jelenséget a pszichológiában Pygmalion- effektusnak nevezik, amit más néven önbeteljesítő jóslatként is emlegetnek. Pozitív hatása is lehet, hiszen tapasztalhatjuk azt a jelenséget, hogy akiben hisz a környezete és megerősítő jelzéseket kap képességeire nézve, annak teljesítménye sokszor önmagához képest is javulhat. Ám az előzetes elvárások nem kontrolállt és releváns információkon alapulnak általában, ezért hatásuk káros is lehet, vagyis negatív irányba is befolyásolhatja a teljesítményt. 

Fotó:
pixabay.com

Sztárok iránti rajongás – lelkesedés vagy megszállottság?

Poszterek a falon, újságkivágások a tolltartóban, karikatúraszerű arcok és monogramok a füzet szélére firkálva. Sokunk tinédzser éveit végigkísérte egy kedvenc színész, egy énekes, egy sportoló vagy egy másik ikon iránti lelkesedés. Évek múltán is elmosolyodunk, ha meglátjuk vagy meghalljuk a régi bálványunkat. Bár az imádat leggyakrabban a kamaszkorhoz kötődik, felnőttként is lehet favoritunk, akire felnézünk az eredményei vagy a személyisége miatt.

Gyenge jellem: mit jelent, és hogyan ismerhető fel a viselkedésből?

Mindannyian találkozunk életünk során olyan emberekkel, akik látszólag nem képesek kiállni önmagukért, következetlenek vagy könnyen befolyásolhatók. A „gyenge jellem” nem egy végleges ítélet, de vannak tipikus szokások, amik erre utalhatnak. Íme hat jel, amiből felismerheted őket – és amire érdemes odafigyelned magadban vagy másokban is.

Alfa-nők

Többféle személyiségtípust ismerünk, ilyen az alfa is, ami nem csak a férfikanál, hanem a nőknél is megtalálható.

Lakásnézés hobbiból – új nagyvárosi szenvedély vagy csak bámészkodás?

Péntek délután. A nagyvárosi lakóparkban nyitott kapukkal várja a látogatókat egy új építésű rezidencia. A hirdetés szerint „panorámás kilátás, prémium burkolatok és amerikai konyha várja az érdeklődőket". Azonban vevők helyett csak hobbi felfedezők érkeznek, akik nem akarják, és nem is tudják megvenni az ingatlant. Ők csak nézelődnek és kikapcsolódnak.

A nemet mondás ereje: Miért fontos határokat húzni?

Sokan úgy nőttünk fel, hogy a „nem” szó valahol útközben elveszett a szókincsünkből. Kicsiként megtanultuk, hogy az engedelmesség biztonságot jelent, a határkijelölés viszont konfliktust, bűntudatot és szeretetvesztést. Habár felnőttként már jogunk van dönteni, sokan még mindig rettegünk elutasítani egy-egy személynek a kérését.