Márkahűség egyenlő vallásos hit?
Belegondoltunk már abba, hogy világunkban a vásárlás szerepe teljesen átformálódott, jelentősége és funkciója nagyon hasonlatossá vált a vallásokéhoz? Egy-egy új márka megjelenése, szinte egy vallásalapítással ér fel.
A kísérteties hasonlóság nem véletlen, a reklámok tudatosan építenek olyan kommunikációs formákra, melyek a vallásokhoz hasonlóan követőket akarnak toborozni. Az ilyen módszerrel megtérített emberek lesznek a márkakövetők, pszichológiai szempontból ez esetben is a hit a fő motívum. A márkaépítés során a szakemberek tudatosan olyan hatásrendszert dolgoznak ki, mely érzelmi azonosulást vált ki a márkaközönség körében. Ennek alapvető része az áruszimbolika melynek fő „küldetése” hogy megkülönböztesse az adott terméket a piacon felelhető azonos paraméterű más áruktól.
Amit a vallásban hittérítésnek neveznek az is egy fajta reklám, és a vallási identitás megfogalmazásánál is nagyon fontos, a más hitrendszerektől való megkülönböztetés. A mai reklámok bizony a több ezer éve működő hittérítő kommunikáción alapulnak. A vallási jelképeket a márka elemei helyettesítik, mint például a logó, embléma, csomagolás, színek.
Mindenféle termékkel vizsgálható, de jó példa minderre a kólákkal végzett kísérlet. Vannak ugyanis, akik a Pepsire esküsznek, míg mások a Coke-ra, állítják ízük igenis is megkülönböztethető, és ez alapján ízlés kérdése, hogy kinek, melyik a kedvence. Igen ám, de amikor nincs néven nevezve a vallás, vagyis a terméket megfosztják beazonosító jelképeitől (a márka szimbolikától), akkor bizony eltűnik a márkahűség, megszűnik az identitás. A vizsgálati személyek egyike se tudta megmondani, melyik is az ő márkájának terméke. Mindez bizonyítja, hogy a milyen nagy szerepe van a hitnek a márkahűségben kialakulásában is. És ha ez így van, bizony nem is olyan meglepő a reklámok erőteljes modern hittérítése, amely azonos kommunikációt használ, mint a vallások és az egyházak.
Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?
Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.
Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon
A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.
Miért nem pihentet az alvás, ha megvan a 8 óra?
Sokan úgy gondolják, hogy ha éjszakánként megvan a hét-nyolc óra alvás, akkor reggel kipihenten kellene ébredniük. Mégis gyakori panasz, hogy valaki időben lefekszik, eleget alszik, reggel pedig úgy kel fel, mintha alig pihent volna. Az alvás mennyisége ugyanis önmagában nem minden: az alvás minősége, folyamatossága és az életmódunk is sokat számít.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
Whole Diet, a fenntartható és kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai
A whole diet, vagyis „teljes étrendi megközelítés” lényege, hogy nem egyetlen tápanyagra, tiltott ételre vagy gyors fogyókúrás szabályra koncentrál, hanem arra, hogyan épül fel összességében a mindennapi táplálkozás. Ez a szemlélet egyre népszerűbb, mert sokan szeretnének fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb módon étkezni, szélsőséges megszorítások nélkül.