Márkahűség egyenlő vallásos hit?
Belegondoltunk már abba, hogy világunkban a vásárlás szerepe teljesen átformálódott, jelentősége és funkciója nagyon hasonlatossá vált a vallásokéhoz? Egy-egy új márka megjelenése, szinte egy vallásalapítással ér fel.
A kísérteties hasonlóság nem véletlen, a reklámok tudatosan építenek olyan kommunikációs formákra, melyek a vallásokhoz hasonlóan követőket akarnak toborozni. Az ilyen módszerrel megtérített emberek lesznek a márkakövetők, pszichológiai szempontból ez esetben is a hit a fő motívum. A márkaépítés során a szakemberek tudatosan olyan hatásrendszert dolgoznak ki, mely érzelmi azonosulást vált ki a márkaközönség körében. Ennek alapvető része az áruszimbolika melynek fő „küldetése” hogy megkülönböztesse az adott terméket a piacon felelhető azonos paraméterű más áruktól.
Amit a vallásban hittérítésnek neveznek az is egy fajta reklám, és a vallási identitás megfogalmazásánál is nagyon fontos, a más hitrendszerektől való megkülönböztetés. A mai reklámok bizony a több ezer éve működő hittérítő kommunikáción alapulnak. A vallási jelképeket a márka elemei helyettesítik, mint például a logó, embléma, csomagolás, színek.
Mindenféle termékkel vizsgálható, de jó példa minderre a kólákkal végzett kísérlet. Vannak ugyanis, akik a Pepsire esküsznek, míg mások a Coke-ra, állítják ízük igenis is megkülönböztethető, és ez alapján ízlés kérdése, hogy kinek, melyik a kedvence. Igen ám, de amikor nincs néven nevezve a vallás, vagyis a terméket megfosztják beazonosító jelképeitől (a márka szimbolikától), akkor bizony eltűnik a márkahűség, megszűnik az identitás. A vizsgálati személyek egyike se tudta megmondani, melyik is az ő márkájának terméke. Mindez bizonyítja, hogy a milyen nagy szerepe van a hitnek a márkahűségben kialakulásában is. És ha ez így van, bizony nem is olyan meglepő a reklámok erőteljes modern hittérítése, amely azonos kommunikációt használ, mint a vallások és az egyházak.
Nem a jóga, hanem az erdő hódít
Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.
5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz
Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.
Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet
Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.