Márkahűség egyenlő vallásos hit?
Belegondoltunk már abba, hogy világunkban a vásárlás szerepe teljesen átformálódott, jelentősége és funkciója nagyon hasonlatossá vált a vallásokéhoz? Egy-egy új márka megjelenése, szinte egy vallásalapítással ér fel.
A kísérteties hasonlóság nem véletlen, a reklámok tudatosan építenek olyan kommunikációs formákra, melyek a vallásokhoz hasonlóan követőket akarnak toborozni. Az ilyen módszerrel megtérített emberek lesznek a márkakövetők, pszichológiai szempontból ez esetben is a hit a fő motívum. A márkaépítés során a szakemberek tudatosan olyan hatásrendszert dolgoznak ki, mely érzelmi azonosulást vált ki a márkaközönség körében. Ennek alapvető része az áruszimbolika melynek fő „küldetése” hogy megkülönböztesse az adott terméket a piacon felelhető azonos paraméterű más áruktól.
Amit a vallásban hittérítésnek neveznek az is egy fajta reklám, és a vallási identitás megfogalmazásánál is nagyon fontos, a más hitrendszerektől való megkülönböztetés. A mai reklámok bizony a több ezer éve működő hittérítő kommunikáción alapulnak. A vallási jelképeket a márka elemei helyettesítik, mint például a logó, embléma, csomagolás, színek.
Mindenféle termékkel vizsgálható, de jó példa minderre a kólákkal végzett kísérlet. Vannak ugyanis, akik a Pepsire esküsznek, míg mások a Coke-ra, állítják ízük igenis is megkülönböztethető, és ez alapján ízlés kérdése, hogy kinek, melyik a kedvence. Igen ám, de amikor nincs néven nevezve a vallás, vagyis a terméket megfosztják beazonosító jelképeitől (a márka szimbolikától), akkor bizony eltűnik a márkahűség, megszűnik az identitás. A vizsgálati személyek egyike se tudta megmondani, melyik is az ő márkájának terméke. Mindez bizonyítja, hogy a milyen nagy szerepe van a hitnek a márkahűségben kialakulásában is. És ha ez így van, bizony nem is olyan meglepő a reklámok erőteljes modern hittérítése, amely azonos kommunikációt használ, mint a vallások és az egyházak.
Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket
Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.