Menü

Mihez, mit igyunk karácsonykor

Közelednek a karácsonyi ünnepek, és a következő napokban nemcsak különleges ételekkel, hanem rengeteg féle itallal is tele lesznek az asztalok. Már csak össze kell párosítanunk őket.

A túlevésből, a hétköznapok átlagát bőven meghaladó étel-, és (alkoholos) italfogyasztásból eredő év végi „gyomorsokkot” nagyban csökkenthetjük, ha odafigyelünk arra, hogy melyik ételhez, mit iszunk.

Elsőnek itt van a bor, mint a karácsonyi gasztronómia italválasztékának egyik elengedhetetlen szereplője. Kezdjük a végén! A desszerthez, süteményekhez nyilvánvalóan édes bor dukál, de nem mindegy, hogy melyikhez, milyen. A gyümölcsös, túrós édességekhez általában fehérbort (akár fél édeset), a kakaós, csokoládés, töményebb, édesebb sütifélékhez pedig vörösbort ajánlanak.

A könnyebb ételekhez, levesekhez, tésztákhoz, salátákhoz, hidegtálakhoz könnyű, száraz fehérborok illenek, a testesebb fehérborfajták pedig az ezeknél egy fokkal „bonyolultabb”, azaz sokszínűbb, ízesebb ebédekhez, vacsorákhoz. Halászléhez, gulyásleveshez, töltött káposztához vörösbor illik, ahogyan marha, vagy vadhúshoz, kacsa és libacombhoz is. A különbség az, hogy utóbbi ételek testesebb borkíséretet igényelnek, illetve ízük ekkor jön ki a legjobban.

Az átlag magyar polgár a sört már kevésbé szortírozza, válogatja, mint a bort, pedig a különböző típusok, márkák íz világa között alapvető különbségek vannak. Visszatérve a boros példákhoz, kissé leegyszerűsítve a „vörösboros” ételeket ale, a fehéborral kísérteket lager típusú sörökkel fogyaszthatjuk. A nehéz ételekhez nyugodtan válasszunk testesebb söröket, a fűszeres ételekhez például inkább a keserűbb fajták passzolnak. Érdekesség, hogy az édességek sem taszítják a sört, viszont nem könnyű hozzájuk megfelelőt választani. Általában az édesebb fajták a megfelelőek, de a csokoládénál például a száraz is működhet.

Az év végén leginkább szilveszterkor előkerülő pezsgő is remek desszert-kísérő, a szénsavas ital fokozza az ételek ízért.

A magyar gasztronómia hagyományos és manapság is nagyon divatos töménye, a pálinka sem csupán az étkezés előtt hasznos és érdekes ital, hanem akár kísérőként is.

Az alkoholos italok tehát a gasztronómiai alapelvek figyelembe vételével nemcsak ízletes kiegészítői lehetnek a karácsonyi menünek, hanem segítségükkel több ilyekor tapasztalható gyomorprobléma is megelőzhető. Az íz világot érintő szabályok mellett persze akad még egy fontos tanács: mindenhez csak mértékkel! 

Fotó:
pixabay.com

Könnyű ételek meleg napokra

Szeretnél valami finomat enni, de nincs kedved a kánikulában órákat tölteni főzéssel a tűzhely felett? Itt van néhány egyszerű recept, amelynek segítségével egészséges és laktató ételeket tudunk készíteni, főzés nélkül, akár tíz perc alatt!

Édesítőszerektől depresszió

A depresszió gyakori betegség, amely szinten minden felnőttet érint valamilyen formában az élete során. Jellemző rá, hogy negatívan befolyásolja az érzelmeket, a gondolkodást és a viselkedést is. Számos tünete van, ezek közül leggyakoribb a lehangoltság és az érdeklődés vagy az öröm hiánya. Viszont adódik a kérdés, hogy mi okozza a problémákat, hogyan lehetünk letörtek az édesítőszerektől?

A szinten tartó alkoholbeteg

Mielőtt még az alkoholizmus szintjeivel kezdünk el foglalkozni, a toleranciaszint kérdésköréről kell ejtenünk néhány szót. Toleranciaszintnek nevezzük az alkohollal kapcsolatos tűrőképességet, vagyis azt, hogy mennyi alkoholt tudunk egyszerre elfogyasztani különösebb probléma nélkül.

Alkoholmentes üdítők, mint belépő drog

Mindenki tudja, hogy a cukros üdítők rosszak, mert túl sok bennük a cukor – a kólában, energiaitalokban ráadásul sok sav és koffein is van –. A gyümölcslevek jelentős része is sok hozzáadott cukrot tartalmaz, a mesterséges édesítőkből-ízesítőkből készített löttyökről ne is beszéljünk. Ezekhez képest sokkal jobb választásnak tűnhet az alkoholmentes sör, citromos, meggyes ízben, amit lehet inni a nyári melegben. De biztosan olyan jó választás ez?

A nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásai

A nátrium-glutamát, röviden MSG vagy E621 a világon legnagyobb mennyiségben használt ízfokozó adalékanyag, melyet az élelmiszeripar előszeretettel tesz bele a lehető legváltozatosabb ételekbe, a levesektől kezdve a sajton és a paradicsomszószon keresztül a húsfélékig. Kicsi az esélye annak, hogy egyáltalán nem fogyasztottunk MSG-t az elmúlt huszonnégy órában.