Mitől ünnep az ünnep?
- Dátum: 2013.12.08., 19:49
- felkészülés, gyerekkor, karácsonyfa, készülődés, szokások, ünnep
Mit is szoktunk erre mondani? Talán olyanokat, hogy az ünnep lényege a meghittség, kilépés a hétköznapok szürkeségéből, családias légkör. Lehet, hogy mindez közhelyes, de van igazságtartalma. Egy biztos, nagyon nehéz megragadni az ünnep valódi lényegét, még nehezebb át is élni azt.

Nehéz, de nem a gyerekeknek. Ők természetszerűleg át tudják adni magukat az ünnepi hangulatnak, tele vannak izgalommal, várakozással, és amikor a karácsonyfa alatt csillogó szemmel néznek körül, az olyan állapot lehet, vagy ahhoz hasonlatos, mint egy igazi beteljesülés. Felnőtt fejjel ezt sokszor már csak kívülről csodáljuk, és talán felelevenedik bennünk egy régi emlék a gyerekkorból, de már csak elképzelni tudjuk, milyen is az az érzés, amikor az ünnep nem egy alkalom csupán, hanem egy belső lelki állapot.
Mielőtt túlzottan érzelmes szintre sodródnánk, azért megpróbálkozunk a megfejtéssel. Szóval mitől is ünnep, az ünnep? Bár megfoghatatlanról van szó, mégis sejteni lehet, hogy az ünnepet megelőző időszak, majdnem olyan fontos, mint maga az ünnep. Felkészülés, ráhangolódás nélkül nincs ünnep. És ebbe persze bele tartozik az ajándékvásárlás, a lakás feldíszítése, a sütés-főzés. Igen, ez mind része a készülésnek, de önmagukban csak céltalan, felszínes cselekedetek. Ha a felkészülés lelkileg is megtörténik, akkor az ünnepi szokások szimbolikusan kifejező eszközökké válnak, valódi értelmet nyernek, és segítenek ráhangolódni az ünnepre. Ha viszont „kényszerből”, rutinból készülünk a karácsonyra, hajszoljuk az ajándékokat és egy percet sem hagyunk magunknak a valódi készülésre, és az öröm átélésére, akkor csak felszínesen ismerhetjük meg az ünnepet.
A vallási szokások is felhívják a figyelmet arra, milyen fontos az ünnepet megelőző időszak is. A keresztény egyházak ezt az időszakot a bűnbánatnak szentelik, része az önmegtartóztatás és a jócselekedet. Egy biztos, a szokások, rítusok is azt szolgálják, hogy az ünnep átélhetővé váljon, és valóban más legyen, mint egy hétköznap, de ne csak az ünnepi vacsora miatt.
Fotó:
pixabay.com
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.