Menü

Mitől ünnep az ünnep?

Mit is szoktunk erre mondani? Talán olyanokat, hogy az ünnep lényege a meghittség, kilépés a hétköznapok szürkeségéből, családias légkör. Lehet, hogy mindez közhelyes, de van igazságtartalma. Egy biztos, nagyon nehéz megragadni az ünnep valódi lényegét, még nehezebb át is élni azt.

Nehéz, de nem a gyerekeknek. Ők természetszerűleg át tudják adni magukat az ünnepi hangulatnak, tele vannak izgalommal, várakozással, és amikor a karácsonyfa alatt csillogó szemmel néznek körül, az olyan állapot lehet, vagy ahhoz hasonlatos, mint egy igazi beteljesülés. Felnőtt fejjel ezt sokszor már csak kívülről csodáljuk, és talán felelevenedik bennünk egy régi emlék a gyerekkorból, de már csak elképzelni tudjuk, milyen is az az érzés, amikor az ünnep nem egy alkalom csupán, hanem egy belső lelki állapot.

Mielőtt túlzottan érzelmes szintre sodródnánk, azért megpróbálkozunk a megfejtéssel. Szóval mitől is ünnep, az ünnep? Bár megfoghatatlanról van szó, mégis sejteni lehet, hogy az ünnepet megelőző időszak, majdnem olyan fontos, mint maga az ünnep. Felkészülés, ráhangolódás nélkül nincs ünnep. És ebbe persze bele tartozik az ajándékvásárlás, a lakás feldíszítése, a sütés-főzés. Igen, ez mind része a készülésnek, de önmagukban csak céltalan, felszínes cselekedetek. Ha a felkészülés lelkileg is megtörténik, akkor az ünnepi szokások szimbolikusan kifejező eszközökké válnak, valódi értelmet nyernek, és segítenek ráhangolódni az ünnepre. Ha viszont „kényszerből”, rutinból készülünk a karácsonyra, hajszoljuk az ajándékokat és egy percet sem hagyunk magunknak a valódi készülésre, és az öröm átélésére, akkor csak felszínesen ismerhetjük meg az ünnepet.

A vallási szokások is felhívják a figyelmet arra, milyen fontos az ünnepet megelőző időszak is. A keresztény egyházak ezt az időszakot a bűnbánatnak szentelik, része az önmegtartóztatás és a jócselekedet. Egy biztos, a szokások, rítusok is azt szolgálják, hogy az ünnep átélhetővé váljon, és valóban más legyen, mint egy hétköznap, de ne csak az ünnepi vacsora miatt.

Fotó:
pixabay.com

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Hagyományos húsvét a modern világban

Mindenkinek kellemes húsvétolást kívánunk, családdal és barátokkal eltöltött programokat, élményeke, finom falatokat és jó időt a szabadtéri élményekhez! A húsvéti ünnep a megújulás és a hagyomány ünnepe.