Menü

Háromszázszor erősebb a cukornál

Dél-Amerikában több száz éve fogyasztják és használják a steviát az ott élő indiánok, Európában pedig alig-alig ismerik. Pedig háromszázszor édesebb a cukornál, ráadásul ez egészséges és természetes édesítő, amely a szervezet működésére is jótékony hatással van.

A stevia, magyarul sztívia elsősorban a szubtrópusi éghajlaton érzi jól magát, azonban már hazánkban is egyre többen próbálkoznak az ültetésével és a szaporításával. Ettől függetlenül szerencsére a bioboltok polcain is megtalálható, és ez azért is jó, mert rendkívül egészséges és szuper lehetőséget kínál azoknak, akiknek a hagyományos és egyébként roppant egészségtelen cukrot valamivel szeretnék helyettesíteni.

A Stevia Rebandiana Bertoni Paraguayban és Brazíliában őshonos, évelő növény, amit a helyi indiánok évszázadok óta ismernek és használnak. Az őslakók az étvágy csillapításra, különböző bőrbetegségek ellen, hasfájásra és a cukor helyettesítésére, édesítőnek használják, egyébként szívesen rágcsálják szuper édes leveleit csak úgy.

Érdekes, hogy már a XVI. század végén felfigyeltek rá a spanyol hódítók, azonban csupán a XIX. század végén kezdtek el igazán foglalkozni vele a kutatók. A latin elnevezését is két kutatóról kapta, hiszen az olasz biológus, Santiago Bertoni és a paraguayi kémikus, Rebaudi jött rá arra, hogy a növényből kivont anyag akár háromszázszor is édesebb lehet a cukornál, mellesleg remek édesítő, egészséges, a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Azóta elterjedt az egész világon, de Európában még nem használják olyan sokan, mint a Távol-keleten, illetve Dél-Amerikában. Manapság Japán az egyik legnagyobb stevia fogyasztó, ott mindenféle mesterséges édesítőszert betiltottak és a mérgező vegyszerek helyett inkább ezt használják mindenbe.

A steviának egyébként 154 faja létezik, amelyek közül mindössze kettő rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy édesek a hajtásai. A stevia rendszeres fogyasztása sok kellemes mellékhatással jár, miután szabályozza a vércukor és inzulin szintet, csökkenti a vérnyomást, segíti a máj, a lép és a hasnyálmirigy működését.

Nagyon könnyen emészthető, gyakorlatilag null kalóriás termék. Fontos még, hogy egyáltalán nem okoz fogszuvasodást, sőt különböző gyulladásos fogínybetegségek kezelésére is ajánlott.

Az indiánok hasfájás, emésztési problémák esetén is használták, de egyéb gyulladásos bőrbetegségekre, ekcémára, dermatitisre is jó. Bőrregeneráló, öregedés gátló hatású. A sebek gyógyítására is alkalmas. Érdekes, hogy megfázáskor, influenza esetén is érdemes kúraszerűen alkalmazni, mivel erősen baktérium- és vírusölő hatású, meggátolja ezek szaporodását is.

Számtalan formában hozzájuthatunk már: a hajtások őrleményét, a fehér porrá zúzott édesítőt, vagy magát a növényt is használhatjuk. A növényből finom tea is készíthető.

Fotó:
pixabay.com

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.